Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-30 / 35. szám
KULTURÁLIS STEFAN 2ARY Nem Minósz termének romjai ezek. Fáraó sem emelte holt kedvesének. Értékes érméket sem találtak Semmi olyat, ami hangos pompával hivalkodik. itt. Csak egy földkunyhó. Szintje alig följebb a földnél. Meggörnyedt. Töpörödött. Földbe vájt, süllyesztett, tégla helyett fenyőágakkal bevonva, ahogy a kor kívánta, mert lehullt a hurok, mely a szabadságot megfojtani volt hivatott. £ És mégis, ím: ! kunyhóba, ez ólba ki ma ellátogat, szokatlan kincset lel: a történelmi kor szindús freskóját. Élők és holtak sorsának tanúságát. Ember, ha netán erre járnál megállj és némán tisztelegjél, köszöntsd e korhadt gerendákat, bennük golyók helyét s a döngölt földet. Következményt és okát mérlegre tedd! Földkunyhó hűek sírja és bátraknak bölcsője, kik lőporfüstben célozzák most az eget. Minden próféta kunyhóban . született. Fordította: L. GALY OLGA ^□ВВПОЕШ ÉVFORDULÓK 25 éves a J. G. Tajovsky Színház A Szlovák Nemzeti Felkelés 5. évfordulójának előestéjén — 1949. augusztus 28-án tartották meg Közép-Szlovákia új hivatásos színházának megnyitó előadását. Laco Novomesky, az akkori iskola-, tudomány- és művészetügyi megbízott kívánságára Kornyejcsuk Makar Dubrava című drámáját tűzték műsorra. Az új színház művészeti magját a középszlovákiai kerület két fejlett műkedvelő együtteséből alakították ki. Ezek a zvoleni Detvan és a Banská Bystrica-I színésztórsulat. Az új intézmény köré csoportosuló művészek az eltelt 25 év alatt csaknem teljes számban hűek maradtak színházukhoz és annak szilárd gerincét alkotják. Tevékenysége ötödik évében a színház új nevet vett fel: J. G. Tajovsky Színház lett, majd 1959-ben szervezési változtatással egységes vezetés alá került a Banská Bystrica-I operaszínpaddál. A zvoleni J. G. Tajovsky Színház mint drámai részleg fennállása 25 éve alatt jelentős művészi sikereket ért el. Különösen emlékezetesek a szlovák klasszikusok műveiből műsorra tűzött előadások, nagy érdemei vannak a színház alkotógárdájának a mai szlovák kortárs sziniirodalom tolmácsolásában, és nem kevésbé fontos kulturális küldetést teljesített a vidéken megtartott előadásokkal. Mindezért méltán megilleti a színház kollektíváját az 1962-ben a Kiváló munkáért kapott állami kitüntetés. Johann Wolfgang Goethe 1849. augusztus 28-án született Frankfurt am Main-ban. Apjától a tudományok iránti szeretetet, rendszerességet, anyjától élénk fantáziát örökölt. Tanulmányai bevégzése után a weimari főhercegi udvarnál vállalt tisztséget, de hamarosan a költészet felé fordult. A fiatalkori lírikusi hangvétel után Herder hatására a Sturm und Drang mozgalom híve lett, amellyel a haladó polgárság protestált a hűbéri maradiság ellen. Hamarosan kiváló művekkel lepte meg a világot. Megírta Az ifjú Werther szenvedései c. regényét, Götz von Berlichingen c. drámáját, amelyben rousseaui forradalmiságot tükröz. Csakhamar az antik hormónia-ideál felé fordul, aminek részben olaszországi tartózkodása lehetett az ihletője. Nagy hatással volt rá Friedrich Schillerrel kötött barátsága is. Egyébb nagyszerű művei mellett kiemelkedő Faust című nagy költeménye. Alkotó szelleme a természettudományok területén is megnyilatkozott: foglalkozott az élő szervezetek kifejlődésével és a fényelmélettel is. KIÁLLÍTÁS A komárnói (komáromi) Duna-menti Múzeum igazgatósága azon való igyekezetében, hogy méltóképpen hozzájáruljon a Szlovák Nemzeti Felkelés kerek 30. évfordulójának megünnepléséhez — megrendezte Lőrincz Gyula festőművész tematikai kiállítását, amelynek keretében mintegy 120 tusrajzot mutatnak be az érdeklődő közönségnek. A rajzok a Szlovák Nemzeti Felkelés eszmei tartalmát tükrözik a harci mozzanatok mellőzésével, inkább az emberek, a dolgozó nép soraiból toborzódott férfiak és nők ábrázolásával, akiknek lényét a művész érzésein átszűrt szabadságvágy, a fasizmus elleni kiállás elszántsága hatjo át. Lőrincz Gyula grafikai kiállítása szeptember 22-én zárul. A NÖ KÖNYVESPOLCÁRA A budapesti Gondolat Könyvkiadó és a bratislavai Madách Könyvkiadó egyezményének keretében jelent meg Egon Erwin Kisch a világhírű cseh újságíró (akit még ma is a „száguldó riporter" néven emlegetnek) Szenzációi Szenzációi című könyve, pályafutásának kezdetéről. A harminchárom kis történet arról szól, hogyan ismerkedik meg egy fiatal újságíró-gyakornok a hivatással, a szerkesztőségek kulisszatitkaival, s később, mint bűnügyi tudósító, a századeleji Prága alvilágával, rablógyilkosokkal, prostituáltakkal, a bukott leányok otthonával, a nyomozások hátterével. A nagynevű szerző szikrázó humora, amely néhol már groteszk nagyítással ábrázol, de amelyet mindig a humánum fest alá, mindvégig leköti az olvasó figyelmét, ébren tartja érdeklődését, megmozgatja képzeletét. — ge-
