Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-08-30 / 35. szám

I

Q

О

О

u.

U|

0

UJ

1

DOME PIROSKA, о

Magyar Kommunista Párt egykori illegális harcosa járt nálunk, aki ma már két dokumentáris hitelű élményregényével tette nevét ismertté a széles tömegek előtt hazája határain belül és túl. Ezek a könyvek: a Harcoló bányász és az Asszony a viharban.

Az illegalitás nehéz, sok áldozatot követelő időszakában csak elvtársai ismerték Döme Piroska tevékenységét, de azok azután annál jobban. Főleg bányászkörnyezetben mozgott, szervezett. Ezekről a körülményekről vall könyveiben, mi azonban arról kérdezgetjük őt, amit — egyelőre — még nem írt meg: hogy mi vitte őt a munkásmozgalomba és mihez fogott akkor, amikor a bebörtönzése, majd a német gyűjtőtáborba hurcoltatása után hazakerült?

Válaszát megpróbáljuk dióhéjba foglalni.

— Értelmiségi családból származom — mondotta, — Apám matematika- és fizikatanár volt, kora haladó mozgalmainak és a nőemancipációnak lelkes híve. Nagyon örült, amikor három bátyám után megszülettem, mert általam akarta bebizonyítani, hogy a nők — ha rátermettek

— bármely pályán megállják a helyüket.

— Hétéves voltam, mikor létrejött a Magyar Tanácsköztársaság. Erősen él bennem apám lelkesedésének, vöröskatona bátyámnak emléke .. . Évekig fogva tartottak az élmények, vonzódtam a kommunista elvekhez és önkéntelenül írni kezdtem naiv, gyerekes lelkesedéssel. Tagja lettem a főiskolások kommunista diákmozgalmának, de 1932-ben egy nagy letartóztatási hullám után apám átküldött Brno-ba tanulni a német nyelvű Műszaki Főiskolára, ahol férjhez is mentem egy diáktársamhoz.

— Pestre visszatérve mint munkásnő helyezkedtem el és rövidesen bekapcsolódtam a szakszervezet, majd a KP illegális tevékenységébe. Főleg a bányászokat szerveztem. 1942- ben vagy 600 embert letartóztattak, de mindig újra kezdtük. Számoltunk vele — vállaltuk: jött a letartóztatás, a börtön, a gyűjtőtábor ...

Mi volt a felszabadulás után?

— Előbb a pártközpont foglalkoztatott az úttörőmozgalom szervezésével. De vágytam a régi bányászkörnyezetbe — elmentem Tatabányára. Persze rájöttem, hogy a politikai munka most ugyan veszélytelen, de bonyolultabb. Azután új feladatokat kaptam: szerveztem 1848 centenáriumi ünnepségeit, dolgoztam a miniszterelnökségen a külföldi kapcsolatok osztályán, majd külügyi beosztásban — kultúrattasé lettem Londonban. Később külügyi előadó, majd a TIT, a Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság nemzetközi választmányának titkáraként dolgoztam.

És közben írni kezdtem . ..

Nem ilyen dióhéj, valóban regény kellene hozzá, hogy ennek a fáradhatatlanul tevékenykedő asszonynak az élményeit, tapasztalatait felöleljük, értékeljük. Ezt azonban rábízzuk: ő mondja majd el olvasóinknak Asszony a viharban című könyvében, amelynek folytatásos közlését most indítjuk lapunkban. Ebből a könyvből egyébként Tv-játék is készült, amelyet Piros Ildikó főszereplésével az őszi hónapokban mutat be a budapesti televízió. Bizonyosak vagyunk benne, hogy Döme Piroskát a Nő olvasói is megbecsüléssel és szetettel zárják a szívükbe.

Nü

Címlapunkon:

Kegyelettel adózunk a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek...

I. Grossmann felvétele

A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti- Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs ♦Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2ivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Praíská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli Szolgálata — PNS, Űstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. intézi el — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., Józsefnádor tér 1.) - Előfizetési díj egyéni: évi 180,- Ft, közületi: 220,- Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével.

A Szlovák Nemzeti Felkelés, amelynek 30. évfordulójáról most emlékezünk meg, Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk, a cseh és a szlovák nemzet történelmének legdicsőbb fejezetei közé tartozik, mint nemzeteink mély hazafiasságának, öntudatos proletár internacionalizmusának megnyilvánulása, a szlovák nép nemzeti felszabadító küzdelmének kicsúcsosodáso. A szlovák nép 1944 augusztusában felkelt, hogy a Szovjetunió oldalán hozzájáruljon a betolakodók elleni harchoz, megdöntse a klerikális fasiszta rendszert, és Szlovákia felkelési területén megújítsa ez egységes Csehszlovák Köztársaságot. A Szlovák Nemzeti Felkelés forradalmi akciói nemzeti és demokratikus forradalmunk kezdetét jelentették és hatást gyakoroltak a cseh nép 1945 májusi felkelésére is. Az SZNF-nek nemzetközi jellegénél fogva fontos szerepe volt az európai országok népeinek a fasiszta elnyomás elleni harcában a szabadságért, a demokráciáért, a haladásért és az emberiség boldogulásáért vívott küzdelmében.

Azok az események, amelyeknek nevében a szlovák nép fegyvert fogott, döntő befolyást gyakoroltak a háború utáni Szlovákia életére, küzdelmére szocialista hazánk egyes fejlődési szakaszaiban.

A Szlovák Nemzeti Felkelés lényegében része volt a munkásság és más dolgozó rétegek nemzetközi osztályharcának a töke legreakciósabb, legsötétebb erőivel szemben. Ennek a küzdelemnek nemzetközi jellegét a munkásosztály és forradalmi pártja felszabadító küldetése határozza meg.

A harmincas években a cseh és a szlovák nemzet időszerű feladata volt védeni a német fasizmus és agresszív politikája fenyegetéseivel szemben a nemzeti szabadságot és oz állami függetlenséget.

Mivel az akkori csehszlovák uralkodó burzsoázia egyik része nyíltan lepaktált a fasizmussal, másik része pedig rátért a München felé vezető útra, csak a munkásosztály és forradalmi élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja kelhetett — forradalmi hagyományaival összhangban — a köztársaság védelmére. Csak a munkásosztály és pártja állhatott a második világháború éveiben az antifasiszta küzdelem élére, szervezhetett fegyveres fellépést és vezethette nemzeti felkelésbe a népet azzal a céllal, hogy legyőzze a fasizmust és létrehozza az új, szociális szempontból igazságos, népi és valóban demokratikus Csehszlovákiát.

Ennek a nagy célkitűzésnek megvalósítása elválaszthatatlanul összefonódik Szlovákia Kommunista Pártja V. illegális vezetőségének tevékenységével, amelynek tagjai Karol Smidke,' Gustáv Husák és Ladislav Novomesky elvtársak voltak. Ez a vezetőség, alkotó módon lebontotta a nemzetközi kommunista mozgalomnak és a CSKP Klement Gottwald által irányított moszkvai vezetőségének politikai irányvonalát, élére állt a munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség fegyveres felkelésének, amely a felszabadított területen megdöntötte a fasizmust és lerakta az új élet alapjait.

A szovjet—német arcvonalon a fasizmus vereségével kapcsolatban kialakult helyzetben mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom célja, a klerikális fasiszta rendszer hatalma megdönthető fegyveres felkeléssel.

Az eredményes fegyveres felkelésnek minden múlhatatlanul szükséges feltétele megvolt. Számolni lehetett az öntudatos és harcra kész munkásosztállyal. A bomlófélben levő klerikális fasiszta rendszerrel szemben állandóan erősödött a nép tömeges ellenállása, ami kifejezésre jutott a partizánmozgalom fejlődésében. A kialakult helyzetben, amelyben mindenki érezte, hogy sor kerül a fegyveres konfliktusra, a sikeres felkelés volt a cél.

A párt vezetősége nagy igyekezetét fejtett ki, hogy az antifasiszta és forradalmi program alapján egyesítse az antifasiszta irányzatokat és csoportokat, és a felkelés ügyének megnyerje az akkori szlovák hadsereg haladó részét. A pártvezetőség kidolgozta a felkelés konkrét tervét, mozgósította a népet, és támadásba vezette a klerikális fasiszta hatalommal szemben, A Szovjetunió és hadseregének a fasizmus elleni harcban betöltött döntő szerepéből kiindulva, pártvezetőségünk figyelemmel kísérte a Vörös Hadsereg hadműveleteit és sikereit, reális időben és térségben határozta meg a felkelés időpontját. Ezzel kapcsolatban megtette a szükséges lépéseket Is, hogy a harci akciókat koordinálja a Vörös Hadsereg hadműveleteivel.

A Szlovák Nemzeti Felkelés harci programját tekintve beilleszkedett a nácizmus elleni nemzetközi koalíciós frontba, politikai programját tekintve pedig olyan forradalomnak minősült, amely a második világháború befejező részében megalapozta az új államrendszert, a népi demokráciát.

Az SZLKP V. illegális vezetőségének kezdeményezésére már 1943 végén megalakult a nemzeti felszabadító harc szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács. Politikai platformjában, az 1943. évi Karácsonyi Egyezményben megfogalmazta az antifasiszta harc alapvető feladatait és a szlovák nép akaratát, hogy sorsát a testvér cseh nemzettel együtt az egyenjogúság elve alapján kívánja formálni. Ez a dokumentum a haladó orientációjú belpolitika mellett külpolitikai vonatkozásban nagymértékben orientálódott arra, hogy szorosan együttműködjünk a Szovjetunióval, nemzeteink szabad életének és haladó fejlődésének támaszával és védelmezőjével.

E program szellemében foganatosított forradalmi intézkedések előjelét képezték sok olyan lépésnek, melynek célja az új, szociális szempontból igazságos, a nemzetek kapcsolatait rendező köztársaság létrehozása volt. Ennek a programnak döntő fontossága volt a Vörös Hadsereg által fokozatosan felszabadított területeinken a nemzeti és demokratikus forradalom kibontakoztatása szempontjából.

A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségének megértése egyet jelent annak a döntő szerepnek a megértésével, amelyet a Szovjetunió töltött be népünk fasiszta elnyomás elleni nemzeti felszabadító küzdelmében. A Szovjetunió nélkül, — amely megsemmisítette a hitleri Németországot — és minden szükséges segítséget megadott nemzeti felszabadító küzdelmünknek, — nem lett volna Szlovák Nemzeti Felkelés.

A harc kibontakozása szempontjából elsőrendű jelentőségűek voltak a Vörös Hadsereg harci sikerei, amelyek megteremtették Csehszlovákia felszabadításának alapvető feltételeit. A Vörös Hadsereg 1944 elején számos hatalmas hadműveletbe kezdett, melyeknek célja a hitleri hadseregek által még megszállva tartott területek felszabadítása volt, és az, hogy folytassák a harcot az ellenség és csatlósai területén, a fasiszta Németország szövetségeseit kirekesszék a háborúból, közvetlen segítséget nyújtsanak a megszállt államok népeinek, felszabadítsák ezeket az országokat és teljes mértékben bevonják őket a fasizmus elleni harcba. A Vörös Hadsereg, amely hosszú hónapokon át felőrölte a fasiszta Németország és szövetségeseinek fegyveres erőit, ilyenformán megteremtette nemzeti felszabadító küzdelmünk sikerének alapvető feltételeit is. A Szovjetunió jelentős anyagi, politikai és erkölcsi segítséget nyújtott a Szlovák Nemzeti Felkelésnek.

A szovjet emberek, a katonák és a tisztek, a nők és az anyák, a szovjet ifjúság hősiességéből, amelynek nap nap után tanújelét adták a frontokon és a hátországban is, népünk erkölcsi erőt merített a fegyveres harchoz; fokozódott elszántsága, hogy fegyverrel a kezében felkel a fasiszta betolakodók és hazai lakájaik ellen. A szovjet ember kegyetlenül nehéz, de győzelmes harca, az első szocialista állam tekintélye és befolyása volt a kútforrása meggyőződésünknek, hogy sikeres lesz az a harc, amelyet népünk a felkelésben vívott.

A Szlovák Nemzeti Felkelésnek felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak a szovjet partizánok, akiknek már voltak tapasztalataik a hátországban folytatott küzdelemben. A fasizmus elleni harcban politikai és szervezési segítséget is nyújtottak. Nemcsak harci tapasztalataikat adták át, hanem eljöttek Szlovákiába, hogy partizánjainkkal és a forradalmi katonai alakulatokkal életüket tegyék kockára szabadságunkért. A szovjet testvérek mellett a felkelési területre fegyver-, lőszer-, élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok is érkeztek, ami jelentős anyagi segítséget nyújtott a felkelésnek.

Soha nem feledkezünk meg arról, hogy a Szovjetunió becsülettel teljesítette azt az ígéretét, amelyet a szovjet kormány tett a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásával kapcsolatos nyilatkozatában: „A szlovák népnek a hitleri megszállók elleni kibontakozó harcát, a közös ellenséggel szembeni felszabadító háborúban értékes hozzájárulásnak tekintve — állapítja meg a nyilatkozat — a szovjet kormány megtette a szükséges intézkedéseket, hogy segítségben részesítse a szlovák partizánokat és a harchoz csatlakozó szlovák katonákat és tiszteket."

A szovjet parancsnokság, amely a felkeléssel kapcsolatban gyorsan megváltoztatta hadműveleti terveit, a felkelési erők megsegítésére előkészítette a Kárpát- Dukla-i hadműveletet. A Kárpátok több tízezer szov-