Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-09 / 32. szám
£ < s, D Э □ ■H < VOLGOGRADI DIÁKLÁNY Mór javában tart a szünidő, a pihenés, a kikapcsolódás ideje. Am nemcsak a kisiskolások várják a nyarat, hanem a főiskolás, egyetemista fiatalok is. S mennyivel jobban várják azok a fiatalok, akik az év nagy részét az országhatárokon túl töltik, külföldi egyetemeken tonulnak. Mint például a galántai Szabó Mária ... Marika a Volgográdi Állami Pedagógiai Intézet harmadéves hallgatója. Golántáról indult el, tanárai ösztönzésének, támogatásának köszönheti elhatározását, és jó felkészültségét. Most a második év sikeres befejezése után, megérdemelt szabadsága napjaiban így emlékszik vissza a kezdetre -. — Amikor Volgográdba érkeztem, minden nagyon csodálatos és érdekes volt számomra. Alig bírtam betelni a sok látnivalóval, De csakhamar rám szakadtak a nehéz napok is ... Ügy éreztem akkor, sohasem tanulok meg rendesen oroszul, túl nehéz fába vágtam a fejszém. Es most, két év után még a legkülönbözőbb nyelvjárásban beszélőket is megértem. Megtanultam oroszul, csak a kiejtésemen érzik, hogy idegen vagyok. Csak akkor mosolygok, ha azt mondják rám, hogy biztosan oroszul beszélő lett, vagy litván vagyok... Marika egyike lesz azoknak az orosi szakos tanároknak, akik szovjet egyetemeken készülnek a hivatásukra. Sokan vannak, és tudnak egymásról. Károlyi Mária, Szabó Gizella, Dóka Klára, Mozsár László már lassan búcsúi mondanak az iskolának, és elfoglalják helyüket itthon a katedrán ... HORVÁTH ERZSÉBET AMagas-Tátra csodálatos természeti szépsége mágnesként vonzza a hazat és a külföldi turisták ezreit. A fokozódó érdeklődéssel párhuzamosan azonban szaporodnak a gondok és a problémák is. Bizony a Tátrai Nemzeti Park igazgatóságának van mit tennie, hogy a turizmus mellett is megőrizze a Tátra évezredes kincsét és szolgálja a szocialista társadalom nyújtotta küldetését; gyógykezelést, üdülést, pihenést adjon. Ma már természetesnek vesszük, hogy a Tátra mint államilag védett és gondozott terület az ember pihenését szolgálja. Nem volt ez mindig igy. Annak ellenére, hogy az első ember a Tátrába még az időszámításunk előtt érkezett, egészen a 18. század végéig ez a természeti szépségekben igazán gazdag terület, csupán az ember gazdasági érdekelt szolgálta. A 13. században pásztorok foglalták el, majd a IS. században elterjedt itt a bányászat. Mindezzel az évezredeken keresztül különleges éghajlati viszonyok között formálódó növény- és állatvilágban felmérhetetlen és nehezen jóvátehető károkat okoztak. A 18. század végén a francia Beudant, a skót Townson, a svéd Wehlenberg természettudósok voltak azok, akik felfigyeltek a Tátra egyedülálló természeti szépségeire. 1873- ban megalakult hazánk területén az első turistaszervezet — a Kárpát Egyesület, melynek programjában először találni meg a tudatos és célszerű természetvédelmet. Az egyesület tagjai kéréssel fordultak az akkori osztrák-magyar kormányhoz; az összes tátrai birtokokat sajátítsák ki az állam javára, mert a Tátrát csak mint állami tulajdont lehet megvédeni a jövő nemzedék számára. Az első világháború súlyos gondokat és felmérhetetlen károkat okozott. A második világháború is mély sebeket hagyott. Csak a felszabadulás, s a februári győzelem tette lehetővé, hogy 1949-ben törvénybe foglalták Csehszlovákia legnagyobb és legjelentősebb természeti rezervációjának — a Tátrai Nemzeti Parknak megalakítását. Ezzel a Tátra véglegesen a dolgozó nép, az ember pihenésének és felfrissülésének központjává vált. A Tátra tehát mindannyiunké lett mindnyájan felelősek vagyunk „A TERMÉSZET VÉDELME AZ EMBER VÉDELME" BERNHARD ORZIMEK érte. Sajnos, ezt még sokan közülünk nem tudatosítják eléggé. A látogatók számával emelkedik például az erdőtüzek száma, melyet leggyakrabban a felelőtlen táborozás, a szabadban való főzés okoz. Az állatvilág zavarása, az erdei növények pusztítása, mind-mind az bizonyltja, hogy a turisták még nem óvják eléggé a természet adta szépségeket, értékeket. A környék Iparosítása, az autósok számának növekedése is zavarja a tátrai természet harmóniáját. A Tátrai Nemzeti Park igazgatóságának ezért nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy a kedvezőtlen hatások ellenére is maximálisan védje a környezetet, óvja az értékeket. A problémák sokaságából példának csak kettőt említünk: a kelleténél tovább húzódik a központi szemétégető építése, amíg ez el nem készül, addig kénytelenek a Tátra közepén nyílt szemétdombon „tárolni“ a hulladékot. Ez pedig semmi esetre sem válik a Tátra levegőjének és környezetének előnyére!... Hasonló gondot okoz a szennyvíz tisztítása is. Az autók ellen már felvették а küzdelmet Június elsején életbe lépett az az intézkedés, mely szerint a Mangusov völgybe, a Belická völgybe, a Hreblenokra és a Bielavoda völgybe autóval tilos behajtani. A jövőben az autók elől még több út lezárását tervezik, hogy ezzel védjék a Tátra tisztaságát, csöndjét, nyugalmát. A táblákkal, útjelzőkkel ellátott több mint 340 kilométeres turistautak nyugodt sétákra, egészséges gyaloglásra kínálnak lehetőséget. Am, egy ilyen séta közben mindenkinek gondolnia kellene arra, hogy utána mások is jönnek, és ők is tiszta környezetet, zavartalan légkört szeretnének találni ! — A nagy befogadóképességű autóparkok, és camplngek építése, mely a Tátrai Nemzeti Park szélén húzódnak majd meg — a jelen feladata. H. ZSEBIK SAROLTA Foto: Mlhaltk Irén szómos biológiai folyamatot irányítanak. A hímnemű lénynél az egyik X helyett Y kromoszóma van, amely 10- szer kisebb és kevesebb gént tartalmaz. Es pontosan ennek a kromoszómának róják fel a férfiak gyengeségét. A dolog úgy áll, hogy a génekben mutatkozó minden eltérés, minden abnormitás többé-kevésbé visszatükröződik a sejtek metabolizmusában, tehát az enzimek által Irányított szervekben is, amelyeknek összetételében éppen az illető gén a döntő. Ha egy X kromoszóma génje hibás, azt könnyen kiegyenlíti a nőknél egy további X típusú gén. HasonTb kilengést nem ellensúlyoz a férfinál semmi, ezért fennáll a veszély, hogy fizikai vagy fiziológiai elváltozás következik be, amely oka lényegében valamely enzim hiányában vagy hibás funkciójában kereshető. Egyes ilyen hiányosságok nyilvánvalóak: ezek többnyire öröklött betegségek, amelyekről azt állítják, hogy a nemtől függőek, mint például a fehérvérűség vagy a vér olvadásának az anya X kromoszómájával átörökített rendellenességei. Ezekben a betegségekben csak férfiak szenvednek, mert nem tudják mivel ellensúlyozni. A színvakság, a vérszegénység néhány fajtája, a rövidlátás és az öröklődő hibák százai túlsúlyban jelentkeznek a férfiaknál. Más enzim jellegű zavarok lappangó formában is előfordulnak és nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy a férfiak szívbetegségek Iránti hajlama Is összefügg ezzel a különleges kromoszómával. Hasonlóképpen fontos a hormonális egyensúly. A férfi agyalapi mirigye, amely a belső klválasztású mirigyeket irányítja, szüntelenül (tehát csak bizonyos ciklusokban, mint a nőknél) arra készteti a nemi mirigyeket, hogy a testosteron nevű férfihormonokat termeljék, míg a női petefészek ugyanakkor estrogent, a ciklus második felében pedig progesteron nevű anyasági hormont is termel. Egészen bizonyosnak látszik, hogy a női hormonok védőleg befolyásolják a szívműködést, amit az is alátámaszt, hogy az átmeneti koron (klimaktérium) túllevő nők hirtelen hajlamossá válnak a szívbetegségre és infarktusra, amelyek a férfiokot viszont bármilyen életkorban fenyegetik. Érdekes, hogy egyes jellegzetes magatartások, mint például a hímek agresszivitása mesterségesen előidézhetők a nőstényállatoknál erős adag testosteron beoltásával. A női engedékenységgel ellentétes férfiversengés, becsvágy, nyerseség nemcsak nevelés eredménye. Mint sok más jelenségnek, ennek is biológiai okai vannak: a férfi és nő közötti genetikai különbségek. Ennek a különbözőségnek az eredménye a nőknél a társadalom sok ezer éves fejlődése folyamán kialakult kisebbrendűségi érzete. Az izomerő fölénye szempontjából ez a helyzet érthető egészen addig, amíg az életfenntartáshoz a férfi ereje volt szükséges. . . . Annak ellenére, hogy a nőket pszichikailag kiegyensúlyozatlanoknak és gyengéknek tartják, az ídeggyógyintézetekben sokkal kevesebb a nő, mint a férfi. Ezt a tényt az sem befolyásolja, hogy a nőknek minden hónapban ei kell viselniük a sok esetben nehéz ciklust és az átmeneti kor zavarait, vagy hogy a mai modern társadalomban a nők is tömegesen részt vesznek a különböző fizikai és szellemi munkákban, Azt is tudjuk, hogy az alkalmazásban levő nő sokszoros terhet vállal magára, hiszen javarészt az ő gondja a háztartás és a gyermekek nevelése, gondozása is. Mindez nagyfokú idegfeszültséggel jár, mégis kevesebb a nők között az olyan, aki „másként nem bírom" jelszóval az alkohol, a kábítószerek és más mértéktelenségek rabjává lesz. Gyakran halljuk, hogy az idegrendszer annál sebezhetőbb, minél fejlettebb. Ebből azután „levezetik", hogy ha a nő többet bír elviselni, az azt jelenti, hogy kevésbé intelligens, mint a férfi. Igaz, hogy a történelem folyamán több férfi feltaláló volt, mint a nő; viszont azt is látni kell, hogy az alkotótevékenységhez a szellemi képességek mellett a szellem szabad szárnyalása Is szükséges, amihez a nőknek hosszú évszázadok során csak kivételes esetekben volt lehetőségük. Éppen ellenkezőleg, a társadalmak azt kívánták a nőktől, hogy a férfit minden kicsinyes gond alól felmentse és az gátlástalanul hivatásának, sőt kedvteléseinek, szenvedélyeinek szentelhesse magát. Köztudomású, hogy a lányok lelki fejlődése gyorsabb a fiúkénál. Szókincsük gazdagabb és ugyanabban az életkorban gyorsabban megtanulnak olvasni. Mindezt összevetve megállapíthatjuk, hogy a nemek életében nem értékelik eléggé, bár fokról^ fokra egyre jobban elismerik a nők blológiqi adottságokból származó „természetes fölényét". A nők természetével függ össze, hogy ennek tudatában sem pályáznak erőszokoskodásra vagy a rohanó életritmussal járó kíméletlenségre, inkább a tartós értékek, a szép emberi kapcsolatok és a béke megőrzésére törekszenek. összeállította: L. GÁL OLGA
