Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-05-24 / 21. szám
ш ЧЛ <t > о ■и •< z 2 О о U. MAGADBAN KERESD A HIBÁT I Annyi hasonló esettel találkozunk az életben, hogy csaknem minden munkatársra jutna belőle. S ha már baj van, az Ismert francia közmondás alapján keresik a bűnöst: Keresd a nőtI Ha ilyesmi miatt elbocsájtanának valakit az üzemből, akkor minden nap mehetne valaki... De az ilyen példán okulva mindenkinek le kell vonnia a tanulságot. A munkatársak, akik elkövették a hibát, ismerjék azt be, és igyekezzenek átalakulni, erősebb akaratú, tisztább erkölcsű emberekké. Képzelje csak Csilla, önmagát az illető munkatársa feleségének a helyébe. Hogyan cselekedett volna? Nem szükséges, hogy a mások férjét találjuk olyannak, amilyen a mi elképzelésünknek éppen megfelelne, hanem a saját partnerünket neveljük, formáljuk olyanná, amilyenre szükségünk van... A férj is megtette ezzel a házastársi elhidegülés útján az első lépéseket... A hibát tehát önmagunkban keressük, sohasem a másikban. Egy művelt ember nem alacsonyitja le magát annyira, hogy mértéktelenül iszik, és cselekedeteiért nem vállal józanul felelősséget. Olvasson, tanuljon szabad idejében I Megváltozik a gondolatvilága, mélyül az érzelmi élete, szilárdul az önfegyelme, öntudata. Társadalmunkban teljes egyenjogúságot élvezünk a férfiakkal. De vajon helyesen értelmezzük ezt az egyenjogúságot? Leányaink, uno-Miért éppen Csilla a hibás? Egy lány könnyebben beleszerethet egy imponáló, elegáns, jó beszédkészségű férfiba. De bizonyára nem ő kezdeményezett! És a kétgyerekes, „tisztes" családapa? Nem illeti-e őt nagyob felelősség? Csilla ne változtasson munkahelyet. Vállalja, hogy helyrehozza a hibás lépést. Nem lesz nehéz, hiszen ő nem is akarta szétrombolni a családot. Igyekezzen jól dolgozni és a nős kollégákat mint „férfiakat" mellőzni. S. E. Qalanta (Galánta) NEM HALLGATTÁL A JÓ TANACSRAI Kedves Csilla, mint kétgyermekes anya mérlegeltem az esetet és ennek alapján írom e pár sort. Munkahelyeden kedvesek voltak hozzád, valószínűleg azért, mert jó munkaerőnek és munkatársnak bizonyultál. Ez egy előlegezett bizalom. Anna idejében figyelmeztetett, hogy „Imre beléd van esve". Nem kellett volna ezt a megjegyzést gúnyolódásnak venned, hanem fontolóra kellett volna venni időben, hogyan viselkedj Imrével szemben, és nem lett volna szabad a szikrát élesztgetned azzal, hogy kifejezésre juttattad, neked is tetszik Imre. „Tisztes távolságiban kellett volna tőle maradnod, még a születésnapodon is. Hogy kolléganőid is közvetlenek Imréhez, azt a régi munkatársi viszony eredményezte. ök a puszit csak kézfogás helyett adták, s nem komolyan. Ha te adod, elpirulsz, mert érzelmek vannak mögötte, amit teljesen nem lehet leplezni. Persze Imre felesége is helytelenül cselekedett. Nem kellett volna rögtön a munkahelyre telefonálni, tisztázhatta volna a férjével, esetleg veled is. Ne változtass munkahelyet, esetleg kérd, hogy más kollektívába tegyenek át. káink példaképet találnak-e bennünk, vagy rossz példát? Ennek eldöntése mindannyiunktól függ majd! Száraz Anna, Pribeta (Perbete) NINCSENEK JÓ TAPASZTALATAIM Nagyon közel áll hozzám a levélíró esete. Ha nem is ugyanilyen, de hasonló gondokkal küszködtem már én is. Sajnos, én az egyszerűbb utat választottam — munkahelyet változtattam. Nincsenek jó tapasztalataim a munkatársi kapcsolatokat illetően. Sok a kétszínű és irigykedő ember. Többször tapasztaltam, hogy egy új ruha vagy egy százassal magasabb prémium miatt jó kollégák ellenségekké váltak. De azt nem irigylik, ha valaki szombaton is dolgozik, erejét megfeszítve küzd valamiért... Csilla kolléganői is ilyenek: szemébe kedvesek, háta mögött kajánul várnak valami érdekes, „izgalmas" ügyre. Tanácsot adni egyik sem tudott a tapasztalatlan lánynak. És legközelebb gondolkodj mielőtt cselekszel I Ferencz Béláné, Husiná OKOSAN HASZNÁLD KI A SZABAD IDÖDI Én is fiatalon kezdtem dolgozni. Sok fiatal lány és persze férfi között. De mi, ahogy emlékszem, nem adtunk alkalmat a férfiaknak, hogy akár egy mozdulatunkat is félreérthessék. Mert mit várhat egy lány a családos apától? A férfitól, akinek felesége, gyerekei vannak? S ezenkívül kényelmes lakása, berendezése, autója. Esetleg jókora korkülönbség is lehet köztetek ... Csak kalandot várhat, és te biztosan nem ezt akartad. Szerintem jobb lenne, ha áthelyeztetnéd magad, s az új munkahelyeden okosabban használd ki a szabad idődet. Kapcsolódj be az ifjúsági szervezet munkájába, versenyekbe, olvass, sportolj, kézimunkázz! Dórák Erzsébet, Veliká nad Ipíom (Vilke) §(DÍS JS11§======== Bözsi minden nap korán kel. Évek óta hajnali négykor cseng az ébresztőóra, és az idők folyamán sokféle kép tárul kinyíló szeme elé. A leggyakrabban üres lakás veszi körül, ahonnét szinte jólesik elmenekülni a munkahelyre, társai közé. Máskor kezét gyorsan az ébresztőórára teszi, elállítja a csengőt, mert itthon van valaki a családból és nem akarja hogy idő előtt felébredjen. Szeme szeretettel simogatja az alvó arcot, és jóleső érzéssel indul munkahelyére, mert van otthon valaki, aki munka után hazavárja. Akit nyugodtan hagyott a lakásban, mert már nem történhet baja, hiszen kinőtt a gyermeksorból, és most átmenetileg élvezi az otthon melegét. Az otthon melege. Meleg-e az az otthon, ahol a családanya napokon és éjszakákon át egyedül jár-kel? Lehet-e meleg egy asszonyszív számára, akii csak az álmos csend ölel^körül. Falak és mozdulatlan bútorok, mert a család szétszéledt. Érzik-e melegét a gyerekek, akik csak napokra jönnek haza a családi körbe. Aztán ismét hetekig-hónapokig tartó távoliét következik. Felváltva röppennek haza, és újra ki. Nagy ritkaság, hogy az egész család együtt van. Mindnyájan érzik, hogy ezt az áldozatot meg kell hozniuk jövőjük érdekében. Talán — a tanulmányi idő után — mindnyájan újra együtt lesznek. Reggelente együtt futnak majd a munkahelyükre és este mind haza. Bözsi gépiesen tesz-vesz az üres lakásban, és az életén, az életükön gondolkodik. Milyen jó, hogy délutánonként csupán néhány óra ideje jut a tépelődésre. Igyekszik korán lefeküdni, hogy a hajnali ébresztő friss erőben találja. Ha nem járna munkába, talán búskomorságba esne. Lám, már el sem tudja képzelni, hogy ne járjon munkába. Egy évtized alatt megváltozott az élete, A szülői ház, a gyermekkor már csak édesbús emlék. A család mindig együtt volt, mert abban az időben úgy tartották rendjén valónak. A legidősebb fiú a gazdaságban, földeken, az istállóban dolgozott. A lányok is segítettek a mezőgazdasági munkában. A nyarak tikkasztó hőségben végzett verejtékes munkával teltek. A telek hoztak néhány hónap pihenést, kályhaduruzsoló melegben könnyű elfoglaltságot. Aztán jött a háború. Elvitte a legidősebb fivért, nem is adta vissza. A megcsonkult család végezte mindennapi dolgát. Fájó szívvel emlékeztek az elveszettre, és a megmaradónak még görcsösebben kapaszkodtak egymásba, hogy mindig együtt legyenek. Д háború utón megváltozott az ^ élet A sok nehézség után mindig szebb és jobb napok virradtak az emberekre. A fiatalok merészebbek lettek, szerencsét próbáltak. A család fogalma változáson ment át. A szerény körülményekbe belenyugvó, összebújó családok fogyatkozóban voltak. A nők munkavállalásával szemben is egyre inkább megszűnt az idegenkedés. Bözsi és nővére ekkor ment férjhez. Általános emberi fogalmak szerint révbe jutottak. A szülői ház példamutatása szerint alapozták meg családi életüket. A férj dolgozik, a feleség a háztartást vezeti és neveli a gyermekeket. Bözsinek három lánya született. Rövid időközönként követték egymást, és anyjuk minden energiájával a nevelésükön buzgólkodott. Abban az időben még EGY LEVÉL NYOMÁBAN.. Valójában nem is egy, hanem egy tucat levél van a kezemben. Kérvényekválaszok; panaszok — ügyintézésben járatlan emberek, paragrafusok — gondolhatnánk az első pillanatban. S bár a sokasodó akták mindegyike alapos mérlegelés után került az elintézett ügyiratok közé, úgy érzem, ez az eset érdemel még néhány szót. .. A panaszos, Cs. A. és felesége otthonukban logodnak. Egyszerű, falusi családi ház, régies bútorokkal. A házban és a ház körül rend, tisztaság van. Az udvaron a ruhaszárító köteleken pelenkákat, kisebb-nagyobb gyermekruhákat szárit a szét. A konyhába lépve megakad a szemem az ablakban tartott orvosságos dobozokon. A fiatalasszony észreveszi és máris a dolgok közepébe vág: — Valóban beteg vagyok. Mint ahogy a kérvényeimben is Írtam. Azóta, amióta ezt a legkisebbet, Anikót megszültem. A kétéves Anikó anyja ruhájába kapaszkodik és el sem engedi azt, míg idegent lát a házban ... — Ikrek voltak, — folytatja az aszszony. — Az egyik meghalt. Gondolhatja... Előtte is voltak már harántfekvésű, nehéz szüléseim. — Mennyi összesen? — Hat. Egyikkel sem volt könnyű. Megbetegedtem az idegeimmel, és nincs aki segítsen. Csak a gyerekeimre támaszkodhatok, a férjem dolgozik. Úgy gondoltam, Ági lányom, aki lassan kimarad az iskolából, segíthet. Úgy sem fog tovább tanulni, nehezen megy neki a tanulás, meg az egészségi állapota sem engedi... Nem tudtam, hogy megvonhatják tőlem az Anikóra kapott gyermekgondozási segélyt, ha Ágit néha itthon tartom ... Most ugyan újra megítélték, de szeretném elintézni, hogy visszamenőleg kapjam meg a hátralékot ... A mostovái (kürti) kilencéves alapiskola igazgatósága kétségkívül a gyermek érdekében cselekszik, amikor az iskolai rendszabályok, és az ide vonatkozó törvények értelmében intézkedést javasol a felsőbb szerveknél. Horsicza Ferenc iskolaigazgató előtt ismeretes az ügy: Ha az átlagot nézzük, nem panaszkodhatunk, hogy iskolánkban magas a hiányzások száma. Ennek ellenére nálunk is van néhány család, akik nem tesznek eleget szülői kötelességüknek. Főleg olyan esetekről van szó, amikor a szülő meggondolatlanul, felelőtlenül és ebből következik, hogy jogtalanul otthon tartja gyermekét. Ez alól a kő-
