Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-05-10 / 19. szám
Megremegek. Kicsoda? Az embereink. Alagutat vájunk. Gracse a cipője orrával beletúrt földbe. — Nézzünk le oda? LenJ a völgykatlan mélyén félelmetesen zúg a Vorotan. A sziklák hatalmas válláról zuhogva hull alá a kék Loraget és beleömlik a Vorotanba. A folyók találkozóhelye fölött sziklás magaslaton nyúlik föl a Cicernavank templom. Dőlt kereszt lángja disziti a homlokát, boltívei alatt visszhangozva zeng Soger anyó hangja: — Ejnye, Aszth, haza már! Látom az ösvényeket, látom a hósapkás Tatan csúcsot, és az egész katlant. És a legmélyén a falut. A folyó partján gyümölcsöskert van, s a kertben még áll Hacsipap körtefája. Előttem fekszik a sziklás szorosok, szakadékok egész világa, sziklára emelt szikla, olyan világ, amelyből évezredek lélegzenek. Pusztul a Füstölőrét szomjas földje. Egész éven át nem hullott itt egyetlen szem eső. Szerencsétlen föld. Kicserepesedett az ajka, a nyelve . . . Megyek befelé az alagútba és olyan ünnepélyes félelem fog el, mint valaha, évekkel ezelőtt, amikor először léptem a Cicernabank díszes boltíve alá. Sárga fénylánc fut végig az alagúton, csak bele kell kapaszkodni, elvezet. Omladozik alattunk a föld. Nem magától, hanem azért, mert aláásnak. Ha az alagút torkolatától körülnézel, magad előtt látod a Füstölőrétet, mintha a tenyereden feküdne. És mégis egy napi járásnyi út választ el tőle. Talán eljut oda a hangom, de a kezem nem ér el odáig. A vorotani katlan választ el minket, olyan mély, mint a feneketlen ég. Ebben a katlanban hét falu búvik meg, felettük őrködik a Tatancsúcs, amelynek teteje a felhőkbe nyúlik, lábát pedig nagy folyó hullámai mossák. A Tatan-hegy hófedelének szegélyén hódító nárciszok nyílnak, s lejjebb hóié itatja a szőlőt, a fügecsemetét, a gránátalmafát. Ha Aszth hívására nárcisz nélkül érkeznék, sosem bocsájtaná meg. S én' bizony mindig hoztam neki. . . Mintha imát mondott volna, úgy dúdolta Soger anyó az Orovelt, a szántóemberek ősrégi dalát: — Szomjazom, adjatok innom! Kenyérrel és sajttal vendégelt meg és állandóan ezt hánytorgatta: — Mikor vezettek már végre vizet a Füstölőrétre? Hát férfi vagy? Válaszolj! Mit válaszolhattam. Vajon megismer Soger anyó? És megmondja-e még úgy, mint régen: egyél, hogy nagyra nőj. Ha nagy leszel, hozzád adom Aszthot feleségül. Mindez már rég volt. Halántékomon ősz szálak csillannak. Tizenöt év telt el azóta, hogy sajtott és kenyeret ettem ezen a helyen. Vajon megismer még Aszth? (folytatjuk) Tudom. — Мода meg be akar lépni. Miért? — Mert szocialista vagyok. A tagsági könyv kötelez. Mondhatom valósággal lángolt bennem a szent tűz. Mattoetti meggyilkolása után gyűléseinket hol az egyik, hol a másik tag lakásán tartottuk, vasárnap reggelenként, s egyikünk mindig az utcán őrködött. Voltak nagyon viharos ülések is, például egyik nap, mikor Bicoccánál gyűltünk össze, kiderült, hogy a kocsis, aki odahozta a vezetőség kiküldöttjét, fasiszta. A napirend fő pontja általában az elmúlt hetek folyamán kapott csapósok számbavétele volt. Meg-megüresedett egy-egy hely. Ismételt sürgetésemre, hogy kezdjünk már valamit, és a lehetőségeknek megfelelően lendüljünk támadásba, csak a fejüket rázták. Arra a gondolatra jöttem, hogy alakítok egy ifjúsági szocialista csoportot, amely nem tartozna egyik párthoz sem, hanem szabadon vállalhatja a kockázatot, és a saját számlájára tevékenykedik. Ez év (1924) júliusában koptam meg a diplomát, és a katonai szolgálatig volt még néhány hónapom. folytatjuk — KULTURÁLIS ШШЕИЗЕШЕЮЗ ÉVFORDULÓ 410 évvel ezelőtt 1564 tavaszán született William Shakespeare, az angol és a világirodalom eddig felül nem múlt drámaíró géniusza. Mindössze 52 évet élt és ebből 20 évet töltött intenzív alkotó munkával. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt 36 örök értékű színpadi művet alkotott. Ha élete sorát tekintjük: nem otthonról hozta adottságait. Apja az író szülővárosában, Stratford on Avonban kisiparos volt. William csak középiskolát végzett és 18 éves korában elvett feleségül egy nálánál 8 évvel idősebb gazdalányt. A benne szunnyadó tehetség azonban „eget kívánt". 1856-ban elhagyta családját és Londonba ment, ahol Erzsébet királynő színházánál lett előbb kellékes, majd segédrendező és dramaturg-féle. Mindez azonban csak a tapasztalatszerzéshez volt szükséges: 1592-től ugyanis olyan színpadérett művekkel jelentkezett, mint a VI. Henrik trilógia, a III. Richárd, majd a Rómeó és Júlia, az Othello, a Macbeth, a Lear király, a Hamlet, a Július Cézár; mint kiváló verses komédiái: az A windsori víg nők, a Sok hűhó semmiért, a Szentivónéji álom, az Ahogy tetszik stb., továbbá olyan drámákkal, mint a Coriolanus, az Athéni Timon, az Antonius és Cleopatra stb. Ugyancsak a költészet világcsúcsán foglalnak helyet híres Szonettjei, valamint romantikus verses színművei, a Cymbeline, A vihar, a Téli rege. Magyar nyelvű fordítói közé tartoznak Arany János, Petőfi, Kazinczy és Vörösmorty mellett Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Mészöly Dezső, Weöres Sándor és mások. Számos művéből a világ zeneszerző nagyjai operákat írtak. — Igo — RENDEZVÉNY örvendetesen fejlődik a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járás alapiskoláiban a kórusmozgalom. Erről nemrégiben meggyőződhettünk Érsekújvárban, a pionírszervezet 25. évfordulója jegyében rendezett diákénekkarok fesztiválján. A Járási Népművelési Központ által szervezett fesztiválra 12 diákénekkar, mintegy 500 dalossal nevezett be. A színvonalas vetélkedőn a magyar KAI-k közül a stúrovói (párkányi) énekkar szerepelt a legjobban, melyet Lengyelfalussy Miklós és Steiner Márta pedagógusok vezetnek. A második helyre a gbelci (köbölkúti) pionírok kerültek. A szlovák KAI-k versenyét ezúttal a VeTké Lovce-i (nagylóti) KAI pionírkórusa nyerte meg. Sikeresen szerepeltek a Dolny Ohaj-i pionírok is. Mindkét csoport győztesei elnyerték a Járási Népművelési Központ vóndorserlegét, és egyúttal továbbjutottak a kerületi fesztiválra. A többi helyezett és résztvevő elismerő oklevelet kapott. Kazán Valéria AFORIZMÁK Milyen kellemes csend volna a világon, ha az emberek csak azt beszélnék, amit tudnak! Akinek szép fogai vannak, az szívesen nevet a buta viccen is. Az az ember, aki folyton valami különöset készül csinálni, végül is nem csinál semmit. Beküldte: — köp DARAZS ENDRE MENET Fején sárga felhő, Mint szalmakalap. Almélkodva néz ki Hegy mögül a Nap: Városunk virágzik, Akár a mező, Pipacsok bukkannak Percenként elő. Diadalmas, boldog Emberáradat, Zászlóink lobognak Fényes ég alatt. WEÖRES SÁNDOR Ünnep. Boráros Szilárd Dőlné Janíky-i (alsólyónyokl) óvodás rajza. MUNKA BÉKE Méh-raj duruzsol szellős fák alól, Fürjek dala szól tó partján, Sok-száz búzakalász érik, hajlik, Táncol ragyogó fény karján. REJTVÉNYÜNK! Ha helyesen fejtitek meg a vízszintes sorokat, a függőleges A sorban szervezetünk nevét kapjátok meg. Beküldte: Lőrincz László, Branc (Berencs) Vízszintes: 1. Jól hasítható kőzet 2. Füzet 3. Tejtermék 4. Dal 5. Betűt vetne 6. Európai főváros Lengő gabonánk szépen gyarapodik, Kedvünk magasodik, égig száll I Szántunk, aratunk, tenger о dolgunk, A virág, a gyümölcs békét vár. OSVÁT ERZSÉBET • • Ünnep Ünnepel a naptár, születésnapot. Ünnepel az újság, a kirakatok. Vidám vörös zászlók örömet lengetnek, örömet felnőttnek, örömet gyerekeknek. Lobogók lengetik a hajnalok, szélnek, kóborló felhőknek kíváncsi kék égnek: ünnepe, ünnepe, van ma minden népnek. A lapunk 15. számában közölt rejtvény megfejtése: zöld, barna, lila. Jutalomban részesülnek: Belány Teréz, Klasov (Kalász), Kormos Eszter, Belín (Belény), Bott Edit, Vefky Cetín (Nagycétény).
