Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-03 / 18. szám

KULTURÁLIS ÉVFORDULÓ 165 éve született, 90 éve halt meg TÁNCSICS MIHÁLY, akinek neve el­választhatatlan az 1848-as szabadság­­harc és március 15-ének forradalmi ese­ményeitől. Hiszen 6 volt az, akit a lelkes márciusi ifjak és a forradalmi tömeg diadalmasan kiszabadított budai börtö­néből, ahol sajtóvétség miatt fogva tar­tották. Jobbágysorból jött, takácsinas volt, majd szolga-diákként elvégezte a középiskolát és házitanitóskodott, hogy egyetemet is végezhessen. Külföldre ju­tott, ahol tudomást szerzett az angol és francia munkásság harcairól. Hazájában ő volt az első, aki a jobbágyság váltság­díj nélküli felszabadítását követelte. Ennek a Munkások Újságjában is han­got adott. Képviselője volt a 48 —49-es országgyűlésnek. A szabadságharc leve­rése után Forradalmi káté c. röpiratával ellenállásra buzdított. Nyolc évig kellett bujdosnia. Távollétében halálra ítélték. Később amnesztiát kapott ugyan, de tüntetés, szervezkedés vádjával ismét halálra ítélték. Kegyelmet kapott, Ítéletét börtönbüntetésre változtatták. Szinte tel­jesen megvakulva szabadult ki, mégis élete végéig harcolt: képviselőként, az Általános Munkásegylet elnökeként, új­ságíró és íróként a demokratikus eszmé­kért, a szabadságért, a munkásosztály jogaiért. Szocialista eszméket vallott, de utópisztikus elképzelései voltak. £lete utolsó éveiben nyomorgott, az Írók se­gélyegylete támogatta. Temetésén a pesti munkások tömegesen vettek részt. Sírjá­nál a Kerepesi temetőben több Ízben fasisztaellenes tüntetéseket rendeztek. — bér — IMMANUEL KANT 250 évvel ezelőtt született és 170 éve halt meg Immanuel Kant, a német klasz­­szikus filozófia atyja. Kant egyszerű iparoscsalád gyermekeként született, szüleit korán elvesztette és gondoskodnia kellett saját létfenntartásáról. Ennek ellenére be­fejezte a gimnáziumot, egyetemi tanulmányait is, végül is rektor lett. Nagy figyelmet szentelt a természettani kérdéseknek és 1755-ben kiadta „A ter­mészet és a világűr elméletének általános történetét“, amelyben megfogalmazta a naprendszer kialakulásáról szóló híres elméletét. Mivel tőle függetlenül a francia Laplace hozzá hasonlóan dolgozta fel ezt a kérdést, az „Kant-Laplace elméletként“ foglalta el helyét a tudományos köztudatban. Kant számos elméleti művet adott ki, amelyekben kritikai álláspontjai mellett le­szögezi etikai nézeteit a szabadság és az egyenlőség, a társadalmi cselekvés, vala­mint a háború és a béke kérdéseiről is. Állításai felélesztették a dialektika gondo­latát a német filozófiában. Lenin megállapítása szerint Kant kompromisszumot ke­resett a materializmus és az idealizmus között. A Nö KÖNYVESPOLCÁRA Olvasóink figyelmét felhívjuk Csanda Sándor, hazai magyar esztétánk „Balas­si Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus“ című, a Madách Könyvkiadó gondozásában megjelent művére. Ez a könyv, látszólag elvont témaköre ellenére kedves olvasmánya lehet nemcsak a költészet iránt érdeklő­dőknek, hanem mindazoknak, akik olvas­mányos, könnyed formában akarják el­sajátítani, kiegészíteni az általános mű­veltséghez szükséges tudnivalókat. Legrégibb, már tudatosan csiszolt köl­tői hagyatékunk Balassi nevéhez fűződik. Ezt a hagyományt karolja fel és elemzi Csanda Sándor nagy felkészültséggel, minden korabeli és utólag született for­rásmunka kiaknázásával, Balassi lírájá­nak gazdag szemelvényes tolmácsolásá­val, olyan összefüggésekre és lélektani okozatokra hívja fel a figyelmet, amelyek a laikus előtt egyébként hozzáférhetetle­nek. Megállapítja — amint azt újabb szakvélemény is alátámasztja —, hogy Balassi elsősorban a szerelem költője volt, stílusát és paródiáját egybeveti a korabeli szlovák, cseh és lengyel iroda­lomban fellépő partnereivel. Rámutat, hogy költői megnyilvánulásainak krono­lógiai sorrendje egyben életrajzi jellegű is, mivel Balassinál a versben, sőt mű­fordításaiban és Júlia drámájában rög­zített mozzanatok egy-egy konkrét ese­mény tükrei. Csanda Balassiban egy — szerelmi lángolásában és duhaj tempera­mentumában is rokonszenves reneszánsz művészt állít elénk. Igo amilyen mindig is volt, mindig is lesz az emberek számára. A tej kezdett végigcsuro^ni a lefolyó­csatornákon. Hírt kaptunk, hogy Luigi bácsi, anyám testvére, golyót kapott a hasába, és megholt, az istállójában, Lomellinában. Másnap a San Pietró-i őrcsapat hir­telen felbukkant a fűzfasornál, miközben Francesco bátyám és Angiola, a sógo­rom unokatestvére a kaszálón szénát rakodtak. Libasorban közelítették meg őket, és mikor néhány lépésnyire voltak, körbezórultak. A bátyámhoz egy szót sem szóltak, a másikhoz léptek, közre­fogták, és egyikük megparancsolta: — Te velünk jössz. — Angiola kábán belevágta a villáját egy szénaboglyába, és a legcsekélyebb ellenszegülés nélkül felvette a zekéjét. A Körbe vezették, ahol valaki ünnepélyes korholóbeszédet intézett hozzá, aztán hazaküldték Nova­­rába. Két-három napig apám is várta, hogy most mi lesz, valami akkor már eltörött benne. Anyám az ajtó közelében várta, mi­kor kopognak: ő akart ajtót nyitni. 1922. november 11-én átköltöztünk Novarába, a Bescapé utca 8-ba. Apám hatvanöt éves volt akkor, anyám ötven­három, én húsz. Régi ház volt, egészen az Anatonelli kupolája tövében, egy öreg, szűk és hepehupás utcában, amely a templom mögött húzódott, kitárulkozva a tramon­tane légáramlatainak. A ház komor volt, még a tatarozás után is, komorak és töredezettek voltak a lépcsők, és ko­mor volt о lakás is, amely egy, két vagy három kisebb méretű lakás összevoná­sából keletkezett, egy folyosó kötötte össze őket, a szobák leírhatatlanul zeg­zugosak. A nap csak az udvar felől sütött be, reggelenként, a többi rész állandó, sekrestye! félhomályba süly­­lyedt, amitől még öregebbé, még kelle­metlenebbé és szomorúbbá vált. Azt várta az ember, hogy a falakon nedves­ségfoltokat .talál, és a sarkokban kiüt a penész. Soha nem tudtam megszokni, és még kevésbé megszeretni. Anyám igen.- folytatjuk V1GH RÓZSA Nyuszi'figyelmeztető Az erdőben a fák alatt, a vadász a kertek alatt, leskelődik jobbra, balra. Kis nyulacsko ne menj orral Ne menj, ne menj, mert meglátnak amott, amott, nyulat várnaki Ugorj ki a sík mezőre, jobb lábadat tedd előre ... ч Fussál bátran, nagyot ugorj, \\\ vadász bácsi nem ér utol. r/\' GYURCSÓ ISTVÁN Álmos diák reggeli sóhajtozásai Dunna és paplan, aj, jaj. Reggel van, reggel baj van. Álmos a kedvem, aj. jaj. Mosdani kéne, baj van. Hideg a viz most, aj, jaj. Fogat kell mosni, baj van. Nem kész a leckém, aj, jaj. Ki segít rajtam? baj van ... Rosszat álmodtam, aj. jaj. Ot csacsit láttam, baj van. ö( csacsi rúgott, aj, jaj. Arra ébredtem, baj van. Leckét kell írni, aj, jaj. Nincs kedvem, így hát baj van. A lejem búbján vaj van. TÓTH ELEMÉR Harangos vers Gin — gal — ló, nincsen só. Kérj mástól, Hérmántól. Szalad a falu népe, mi főtt ma ebédre. Fényes napsugár táncol, jut-e a kalácsból? Fényes napsugár táncol. Emlék — csak pislákol. Sült-e pecsenye sok-sok? A „ne nyúlj kézzel tálbal Ha kapok, megmosdok. Nem illik. Nem járja." Szaladt a falu népe, harangszó kisérte. 1. Az egyik szülő. 2. Csonthéjas gyü­mölcs. 3. Pálca. 4. Jelt ad. 5. Sóm. 6. Időmérő. 7. Nem kevés. 8. Mezőgaz­dasági eszköz. 9. Téli csapadék név­elővel. 10. Fontos táplálék. 11. Verő. 12. Aki bátor, az ... Gin — gal — ló, fényes tó, múltamból felbongó. REJTVÉNYÜNKI Ha helyesen fejtitek meg a vízszintes sorokat, és a középső sort függőleges irányban összeolvassá­tok, egy nagy ünnepetek nev.ét kapjátok meg. A megfejtést küldjétek be címünkre: Nő szerkesz­tősége, 801 00 Bratislavá, Prczská 5. (gyermekek­nek. A lapunk 14. számában közölt rejtvény megfejtése: A lány három libát hajtott ki a rétre. Nyertesek: Győri László, Cer­­nochov, Nagy Edit, Coltovo, (Csoltó), Majer Agnes, Tőfi (Tany). Ävjerr

Next

/
Thumbnails
Contents