Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-05-03 / 18. szám
KULTURÁLIS ÉVFORDULÓ 165 éve született, 90 éve halt meg TÁNCSICS MIHÁLY, akinek neve elválaszthatatlan az 1848-as szabadságharc és március 15-ének forradalmi eseményeitől. Hiszen 6 volt az, akit a lelkes márciusi ifjak és a forradalmi tömeg diadalmasan kiszabadított budai börtönéből, ahol sajtóvétség miatt fogva tartották. Jobbágysorból jött, takácsinas volt, majd szolga-diákként elvégezte a középiskolát és házitanitóskodott, hogy egyetemet is végezhessen. Külföldre jutott, ahol tudomást szerzett az angol és francia munkásság harcairól. Hazájában ő volt az első, aki a jobbágyság váltságdíj nélküli felszabadítását követelte. Ennek a Munkások Újságjában is hangot adott. Képviselője volt a 48 —49-es országgyűlésnek. A szabadságharc leverése után Forradalmi káté c. röpiratával ellenállásra buzdított. Nyolc évig kellett bujdosnia. Távollétében halálra ítélték. Később amnesztiát kapott ugyan, de tüntetés, szervezkedés vádjával ismét halálra ítélték. Kegyelmet kapott, Ítéletét börtönbüntetésre változtatták. Szinte teljesen megvakulva szabadult ki, mégis élete végéig harcolt: képviselőként, az Általános Munkásegylet elnökeként, újságíró és íróként a demokratikus eszmékért, a szabadságért, a munkásosztály jogaiért. Szocialista eszméket vallott, de utópisztikus elképzelései voltak. £lete utolsó éveiben nyomorgott, az Írók segélyegylete támogatta. Temetésén a pesti munkások tömegesen vettek részt. Sírjánál a Kerepesi temetőben több Ízben fasisztaellenes tüntetéseket rendeztek. — bér — IMMANUEL KANT 250 évvel ezelőtt született és 170 éve halt meg Immanuel Kant, a német klaszszikus filozófia atyja. Kant egyszerű iparoscsalád gyermekeként született, szüleit korán elvesztette és gondoskodnia kellett saját létfenntartásáról. Ennek ellenére befejezte a gimnáziumot, egyetemi tanulmányait is, végül is rektor lett. Nagy figyelmet szentelt a természettani kérdéseknek és 1755-ben kiadta „A természet és a világűr elméletének általános történetét“, amelyben megfogalmazta a naprendszer kialakulásáról szóló híres elméletét. Mivel tőle függetlenül a francia Laplace hozzá hasonlóan dolgozta fel ezt a kérdést, az „Kant-Laplace elméletként“ foglalta el helyét a tudományos köztudatban. Kant számos elméleti művet adott ki, amelyekben kritikai álláspontjai mellett leszögezi etikai nézeteit a szabadság és az egyenlőség, a társadalmi cselekvés, valamint a háború és a béke kérdéseiről is. Állításai felélesztették a dialektika gondolatát a német filozófiában. Lenin megállapítása szerint Kant kompromisszumot keresett a materializmus és az idealizmus között. A Nö KÖNYVESPOLCÁRA Olvasóink figyelmét felhívjuk Csanda Sándor, hazai magyar esztétánk „Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus“ című, a Madách Könyvkiadó gondozásában megjelent művére. Ez a könyv, látszólag elvont témaköre ellenére kedves olvasmánya lehet nemcsak a költészet iránt érdeklődőknek, hanem mindazoknak, akik olvasmányos, könnyed formában akarják elsajátítani, kiegészíteni az általános műveltséghez szükséges tudnivalókat. Legrégibb, már tudatosan csiszolt költői hagyatékunk Balassi nevéhez fűződik. Ezt a hagyományt karolja fel és elemzi Csanda Sándor nagy felkészültséggel, minden korabeli és utólag született forrásmunka kiaknázásával, Balassi lírájának gazdag szemelvényes tolmácsolásával, olyan összefüggésekre és lélektani okozatokra hívja fel a figyelmet, amelyek a laikus előtt egyébként hozzáférhetetlenek. Megállapítja — amint azt újabb szakvélemény is alátámasztja —, hogy Balassi elsősorban a szerelem költője volt, stílusát és paródiáját egybeveti a korabeli szlovák, cseh és lengyel irodalomban fellépő partnereivel. Rámutat, hogy költői megnyilvánulásainak kronológiai sorrendje egyben életrajzi jellegű is, mivel Balassinál a versben, sőt műfordításaiban és Júlia drámájában rögzített mozzanatok egy-egy konkrét esemény tükrei. Csanda Balassiban egy — szerelmi lángolásában és duhaj temperamentumában is rokonszenves reneszánsz művészt állít elénk. Igo amilyen mindig is volt, mindig is lesz az emberek számára. A tej kezdett végigcsuro^ni a lefolyócsatornákon. Hírt kaptunk, hogy Luigi bácsi, anyám testvére, golyót kapott a hasába, és megholt, az istállójában, Lomellinában. Másnap a San Pietró-i őrcsapat hirtelen felbukkant a fűzfasornál, miközben Francesco bátyám és Angiola, a sógorom unokatestvére a kaszálón szénát rakodtak. Libasorban közelítették meg őket, és mikor néhány lépésnyire voltak, körbezórultak. A bátyámhoz egy szót sem szóltak, a másikhoz léptek, közrefogták, és egyikük megparancsolta: — Te velünk jössz. — Angiola kábán belevágta a villáját egy szénaboglyába, és a legcsekélyebb ellenszegülés nélkül felvette a zekéjét. A Körbe vezették, ahol valaki ünnepélyes korholóbeszédet intézett hozzá, aztán hazaküldték Novarába. Két-három napig apám is várta, hogy most mi lesz, valami akkor már eltörött benne. Anyám az ajtó közelében várta, mikor kopognak: ő akart ajtót nyitni. 1922. november 11-én átköltöztünk Novarába, a Bescapé utca 8-ba. Apám hatvanöt éves volt akkor, anyám ötvenhárom, én húsz. Régi ház volt, egészen az Anatonelli kupolája tövében, egy öreg, szűk és hepehupás utcában, amely a templom mögött húzódott, kitárulkozva a tramontane légáramlatainak. A ház komor volt, még a tatarozás után is, komorak és töredezettek voltak a lépcsők, és komor volt о lakás is, amely egy, két vagy három kisebb méretű lakás összevonásából keletkezett, egy folyosó kötötte össze őket, a szobák leírhatatlanul zegzugosak. A nap csak az udvar felől sütött be, reggelenként, a többi rész állandó, sekrestye! félhomályba sülylyedt, amitől még öregebbé, még kellemetlenebbé és szomorúbbá vált. Azt várta az ember, hogy a falakon nedvességfoltokat .talál, és a sarkokban kiüt a penész. Soha nem tudtam megszokni, és még kevésbé megszeretni. Anyám igen.- folytatjuk V1GH RÓZSA Nyuszi'figyelmeztető Az erdőben a fák alatt, a vadász a kertek alatt, leskelődik jobbra, balra. Kis nyulacsko ne menj orral Ne menj, ne menj, mert meglátnak amott, amott, nyulat várnaki Ugorj ki a sík mezőre, jobb lábadat tedd előre ... ч Fussál bátran, nagyot ugorj, \\\ vadász bácsi nem ér utol. r/\' GYURCSÓ ISTVÁN Álmos diák reggeli sóhajtozásai Dunna és paplan, aj, jaj. Reggel van, reggel baj van. Álmos a kedvem, aj. jaj. Mosdani kéne, baj van. Hideg a viz most, aj, jaj. Fogat kell mosni, baj van. Nem kész a leckém, aj, jaj. Ki segít rajtam? baj van ... Rosszat álmodtam, aj. jaj. Ot csacsit láttam, baj van. ö( csacsi rúgott, aj, jaj. Arra ébredtem, baj van. Leckét kell írni, aj, jaj. Nincs kedvem, így hát baj van. A lejem búbján vaj van. TÓTH ELEMÉR Harangos vers Gin — gal — ló, nincsen só. Kérj mástól, Hérmántól. Szalad a falu népe, mi főtt ma ebédre. Fényes napsugár táncol, jut-e a kalácsból? Fényes napsugár táncol. Emlék — csak pislákol. Sült-e pecsenye sok-sok? A „ne nyúlj kézzel tálbal Ha kapok, megmosdok. Nem illik. Nem járja." Szaladt a falu népe, harangszó kisérte. 1. Az egyik szülő. 2. Csonthéjas gyümölcs. 3. Pálca. 4. Jelt ad. 5. Sóm. 6. Időmérő. 7. Nem kevés. 8. Mezőgazdasági eszköz. 9. Téli csapadék névelővel. 10. Fontos táplálék. 11. Verő. 12. Aki bátor, az ... Gin — gal — ló, fényes tó, múltamból felbongó. REJTVÉNYÜNKI Ha helyesen fejtitek meg a vízszintes sorokat, és a középső sort függőleges irányban összeolvassátok, egy nagy ünnepetek nev.ét kapjátok meg. A megfejtést küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislavá, Prczská 5. (gyermekeknek. A lapunk 14. számában közölt rejtvény megfejtése: A lány három libát hajtott ki a rétre. Nyertesek: Győri László, Cernochov, Nagy Edit, Coltovo, (Csoltó), Majer Agnes, Tőfi (Tany). Ävjerr