Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-04-26 / 17. szám

ILYEN HOSSZÚ LESZ

AZ EMBERI ÉLET?

A szocialista társadalom egyre több olyan létfeltételt teremt meg, amely meghosszabítja az emberi életet. Azonban nagyon sok múlik az egyes embereken isi Milyen fő tényezőktől függ tehát, hogy meddig él egy ember?

Robert Collins, amerikai tudós kidolgozta „a hosszú élet tesztjét", amelynek alapján mindenki kiszámíthatja, hogy hozzávetőlegesen meddig fog élni. Ez a teszt nyilvánosságra hozatala óta nagy érdeklődést keltett számos országban, s megindult a vita, vajon a hosszú élet jelei és feltételei, amelyeket az amerikai tudós summázott, eléggé megalapozottak-e? A Szovjetunióban a tesztet a. Lityeraturnaja Gazeta közölte, s egyben fölkérte a Szovjetunió Orvostudományi Akadémia Gerontológiai Intézetének dolgozóit, hogy tegyék meg észrevételeiket. A kommentár szerzői neves tudósok: D. Csebotarjov akadémikus, az intézet igazgatója, N. Manykovszkij professzor, O. Korkusko, N. Szacsuk, J. Sztyezsenszkcja, Sz. Tanyin, V. Vojfenko és J. Grigorov orvostudósok.

S most lássuk a Collins-féle táblázatokat:

I. SZÜLETÉSI ÉV ÉS ÉLETKOR

A kiinduló számot: az élet feltehető hosszúságát nemek szerint úgy kapjuk meg, ha a születése éve mellett álló számhoz hozzáadjuk a pillanatnyi életkor mellett levő számot (alsó számoszlopok).

SZÜLETÉS ÉVE

AZ ÉLETKOR HOSSZA

Férfiak Nők

1880—1900 35—40 37—42

1901—1904 46 év + 2 hónap 48 év + 8 hónap

1905—1908 47 év -j- 8 hónap 51 év + 5 hónap

1909—1912 50 év -j- 7 hónap 54 év + 4 hónap

1913—1916 51 év + 8 hónap 55 év -j- 5 hónap

1917—1920 52 év 4- 6 hónap 56 év -j- 5 hónap

1921—1924 58 év + 2 hónap 61 év -j- 2 hónap

1925—1928 58 év -j- 5 hónap 61 év -j-10 hónap

1929—1932 58 év +10 hónap 63 év + 2 hónap

1933—1936 60 év + 6 hónap 65 év + 5 hónap

1937—1940 62 év 66 év

1941 —1944 64 év + 6 hónap 68 év

1945—1948 65 év 70 év + 4 hónap

1949—1952 65 év 70 év + 6 hónap

1953—1956 67 év 74 év

1957—1961 67 év + 6 hónap 74 év + 2 hónap

1962 67 év + 8 hónap 74 év -j- 4 hónap

JELENLEGI ÉLETKOR HOZZÁSZÁMÍTANDÓ ÉVEK

■ 1—4 éves korig 1 év *

■ 5-10 2 ;

i 11-15 2

■ 16—20 2 ■

■ 21-25 2,5 ■

щ 26-30 3

■ 31—35 3 ■

■ 36—40 3,5 ■

41-45 4

■ 46-50 4,5 i

■ 51—55 5,5 ■

■ 56-60 6,5 ■

1 61—65 8 I

■ 66—70 9,5 ■

■ 71-75 11,5 ■

2 76—80 12 J

■ 81-85 6,5 i

■ 86 4,5 ■

A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS NYOMÁBAN

FEGYVERREL -KENYÉRREL

Lapunk előző számában az SZNF harmadik állomáshelyére érkeztünk. Útitársainknak, akik elkísértek bennünket Donovalyra és azoknak az olvasóinknak, akik most kapcsolódnak be kőrútunkba ezúttal a következő kérdésre kell válaszolniuk:

A Donovaly-i Sportszálló nemcsak mint népszerű turistaközpont ismeretes. Mivel írta be nevét a Szlovák Nemzeti Felkelés történetébe?

Régente úgy mondták, hogy a halál mindenkit egyformán utolér, de senki sem tudja sem a napot, sem az órát. Am az emberek sohasem tudtak belenyugodni ebbe a „tudatlanságba"... A régiek jósnőket, jósokat faggattak, a modern ember viszont már a tudománytól kérdezi meg: lehet-e tudományos alapon következtetni az emberélet hosszúságára? És egyáltalán — szükség van-e a mi korunkban ilyen tudományos jóslatra? Igen, szükségünk van ró — hangzik a tudósok egyöntetű véleménye — különösen akkor, ha a különböző nemzedékeknek átlagos életkorát kell kiszámítanunk. Egy példa:

A Szovjetunióban az átlagos életkor a század elejétől 40 évvel emelkedett. Ez a folyamat olyan mélyre ható demográfiai változásokkal járt és jár együtt, amelyek erősen befolyásolják a társadalom életét, a gazdaság fejlődését és az emberek kölcsönös kapcsolatait. Például 1939-ben a Szovjetunióban 16,6 millió nyugdíjas volt, számuk 1970-ben már elérte a 36,6 milliót. Az előrejelzés — a prognózis — arra mutat, hogy a számot mór most figyelembe kell venni a szocialista társadalom fejlesztésének tervében. Többek között ezért is fontos, hogy ki tudjuk számítani egy-egy nemzedék életkorának átlagos hosszát.

Robert Collins, az amerikai tudós, azonban csak az egyéni előrejelzés kiszámításának lehetőségét adja a kezünkbe. Táblázatának alapján csakis az átlagember átlagos életkorának prognózisát lehet fölállítani. Csakhogy az „átlagember" mindig feltételes személy a nemzedékhez viszonyítva. Az egyes ember viszont ennek a táblázatnak az alapjón hozzávetőlegesen kiszámíthatja feltehető életkorát, miközben tudnia kell, hogy lényegében amolyan valószínűségszámításról van szó, ehhez vagy ahhoz a nemzedékhez való tartozásnak a figyelembevételével. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, előfordulhat az a különös eset, hogy valaki a számítások alapján kideríti, jóval túlélte saját halálát!

Az átlagos adatok rendszerét csak nagyon szűk keretek között lehet felhasználni, egyéni szempontból is. Az abszolút pontosság megoldása óriási feladat, hatalmas munkát igényelne: fel kell még fedezni — számban és milyenségben — azokat a tényezőket, amelyek egy-egy emberi élet hosszát megszabják. Ehhez tudnunk kellene minden egyes ember,

ún. „biológiai egység" szigorú, szabatos és pontos leírását, márpedig ettől ma még nagyon messze vagyunk.

Eddig az átlagos életkor Ilyen példátlan meghosszabbodását elsősorban a gyermekhalandóság rohamos csökkentésével, továbbá számos, annak előtte embermilliókat elpusztító fertőző betegség teljes felszámolásával értük el. Ma viszont már ott tartunk, hogy ezek a módszerek kimerültek, más utakon kell keresnünk az emberi életkor meghosszabbításának eszközeit. Például: csökkenteni a különböző, az embert főleg élete második felében megtámadó betegségek (érelmeszesedés, magas vérnyomás stb.) súlyosságát és következményeit. Vagy: az élettér, a bioszféra felfrissítése, megújítása és azoknak a tényezőknek a felszámolása, amelyek káros hatással vannak az egészségre. Vagy: megkeresni az öregedési folyamat ellenőrzésének a lehetőségét, s biológiailag aktív eszközökkel meglassítani ezt a folyamatot. Ma ezek a problémák világszerte a tudósok százait foglalkoztatják.

Persze, felmérhetetlen haladást jelentene az emberiség életében, ha minden egyes ember életkorának prognózisát föl lehetne állítani. Ennek egyik előnye az lenne, hogy az orvos minden egyén számára kidolgozhatna egy hosszú lejáratú betegség-megelőzési, Illetve gyógykezelési tervet.

Robert Collins tesztje természetesen ezt a problémát távolról sem oldja meg. Itt azt is meg keil mondanunk, hogy azoknak az éveknek a száma, amelyeket a teszt további, alább következő pontjai szerint a kiinduló évszámhoz kell hozzá tenni, vagy abból kivonni, ugyancsak feltételesek, általánosítok és tájékoztató jellegűek.

Ha csak ennyi, akkor van-e egyáltalán értelme ennek a tesztnek? Van és nem is csekély. Csak más célokat követ. Nemes, bölcs és fontos célokat.

Collins adatai nem tarthatnak igényt nagy pontosságra, ám ennek ellenére nagyon helyesen hangsúlyozza azt, hogy az életkor szorosan összefügg egy egész sor külső tényezővel, valamint magatartásmódokkal. Ezeket mindenkinek tekintetbe kell venni, aki késő öregkoráig meg akarja tartani egészségét és munkabírását. A szerző mindenkivel szeretné megértetni, hogy az életkor hosszúsága jelentős mértékben saját magunkon múlik. — folytatjuk —

12

A helyes választ írják egy levelezőlapra és ragasszák mellé az itt mellékelt, tizenkét cikkelyre osztott, CEDOK jelzéssel ellátott kört is. A levelezőlapon tüntessék fel nevüket, pontos lakhelyüket és tíz napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: Bratislava 801 00, Prazská 5.

A helyes válaszokat kőrútunk végén kisorsoljuk és a szerencsések jutalomüdülést, tárgyi ajándékot nyernek.

Cedok