Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-01-09 / 2. szám
ELŐZETES következő számunk tartalmából: A barátság jegyében Utam az igazsághoz Mindenki boldog akar lenni ... A mi családunk Chinoin Címlapunkon Feró Spécii felvétele A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Harasztiné Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Zivena kiadóvállalata, Bratislava. Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Prazská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli Szolgálata — PNS, Ostredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. intézi el — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj egyéni: évi 180,- Ft, közületi: 220,Ft. -- Csekkszámlaszám: MNB. 215-96162 - A SÜTI 6 28 engedélyével. Szerkesztőségünkbe számos olyan levél érkezik, amelyben olvasóink a szövetkezetben dolgozók szociális biztosításával kapcsolatos kérdésekre kérnek magyarázatot. Ezért megkértük a Szlovák Munka- és Népjóléti Minisztérium illetékes dolgozóit — Valentin Bezák elvtársat, a minisztérium szövetkezeti dolgozók szociális biztosításával foglalkozó ügyosztályának vezetőjét és Jozef Cechval elvtársat, az ügyosztály dolgozóját — hogy válaszoljanak a leggyakrabban előforduló, a szövetkezeti dolgozók jogait érintő kérdésekre. Milyen jogi előírások szabályozzák a szövetkezeti dolgozók szociális biztosítását, s ennek keretében a dolgozó nőkről —• anyákról történő gondoskodást? A szövetkezeti dolgozók szociális biztosítását a 103/1964 sz. törvény rögzíti, valamint a 104/1964 sz. törvénymódosítás, illetve kiegészítés és hirdetmény, amely az előbbi törvény végrehajtását szabja meg. E törvény szerint szociális biztosításban nemcsak az egységes földművesszövetkezetek tagjai részesülnek, hanem azok a polgárok is, akik állandó dolgozói a szövetkezeteknek, anélkül, hogy annak tagjai lennének s nincsenek vele munkaviszonyban. A szövetkezet állandó dolgozójának az a dolgozó tekinthető, aki rendszeres munkát végez a szövetkezetben, és aláveti magát a szövetkezet munkarendjének, munka szabályzó tónak. Ilyen dolgozók például a szövetkezeti tag családtagjai. A szövetkezeti tagok szociális biztosítása a tagság megszerzésének napján lép sultság eléréséhez egy naptári évben legkevesebb 240 munkanapot kell ledolgozni. A növénytermesztésben legkevesebb 160 munkanapot, kivéve a hegyvidéki és a burgonya—zab termelő körzetet, ahol o beszámított munkanapok száma egy naptári évben legkevesebb 130 nap. A hirdetmény szerint kedvezményben részesülnek azok a dolgozók, akiknek munkaképessége megváltozott, továbbá a 65. életévüket betöltött dolgozók és azok a dolgozó nők, akik legalább egy iskoláskor előtti gyermekről gondoskodnak, vagy azok az anyák, akiknek beteg, testi- vagy lelkifogyatékos kiskorú gyermekről kell rendszeresen gondoskodniuk. Ebben az esetben a nyugdíjjogosultság eléréséhez és a nyugdíj összegének megállapításánál az a naptári év is beszámítódik, amelyben legkevesebb 100 a ledolgozott munkanapok száma. Köztudott, hogy főleg az asszonyok különböző tényleges okok miatt képtelenek eleget tenni a megszabott munkaidőtartamnak, s ezért nyugdíjigényükben károsulnak. Hogyan oldják meg ezeket a problémákat? A végrehajtó rendelkezések ezeket a körülményeket is figyelembe veszik. Az említett hirdetmény szerint lehetőség van arra, hogy a nyugdíjjogosultság eléréséhez beszámítsák azokat a naptári éveket is, amelyek folyamán a szövetkezetben dolgozó nő indokolt, súlyos esetben nem teljesíthette a munkatevékenység megszabott tartamának feltételeit. Ilyen elfogadott indoknak tekinthető a nő tisztségviselése, részvétele szakmai vagy politikai iskolázáson, elismert munkaképtelensége betegség vagy baleset következtében, a szülési szabadság, gyógyintézetben el nem helyezhető, magatehetetlen hozzátartozó ápolása, munkalehetőség hiánya a szövetkezetben és hasonlók. Ilyen esetekben arról, hogy a hiányos naptári év beszámítható-e vagy sem a szövetkezetben dolgozó nő nyugdíjjogosultsága szempontjából, a járási nemzeti bizottság népjóléti ügyosztálya (odbor sociálnych vecí ONV) dönt a szövetkezet népjóléti bizottsága által előterjesztett javaslat alapján. Milyen feltételek között tarthat igényt a magányos, családfenntartó anya a családi pótlékra? A magányos családfenntartó szövetkezeti dolgozó nő igényt tarthat a ijsaládi pótlékra, ha teljesiti a rá vonatkozó egyéb feltételeket, ha legalább egy kiskorú gyermekről gondoskodik, és ha egy naptári hónap folyamán legkevesebb tíz munkanapot dolgozik le olyan időtartamban, amely megfelel a szövetkezet alapszabályzata vagy munkarendje által előírt munkakötelezettségnek. Amennyiben ezt a feltételt önhibáján kívüli okokból képtelen volt teljesíteni, akkor is jogosult o családi pótlékra, ha a legutóbbi 12 naptári hónapban legkevesebb 120 napot dolgozott, s ha olyan szövetkezeti dolgozó nőről van szó, aki az év folyamán lépett be a szövetkezetbe, s ezeknek a ledolgozott napoknak legalább egy bizonyos része már szövetkezeti tagságának idejére esett. Közben munkanapnak számítanak azok a napok is, amelyeken táp-JOGAINK INTER(I) A SZÖVETKEZETBEN DOLGOZÓ NŐK JOGAIT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKRŐL életbe, és a tagság megszűntének napján veszti érvényét. A tagságon kívüli állandó dolgozók esetében a szociális biztosítás attól a naptól érvényes, amelyiken állandó munkát vállaltak a szövetkezetben, s azon a napon szűnik meg, amelyen felmondták a szövetkezetben végzett állandó munkát. A törvény azonban megszabja a szociális biztosításhoz szükséges munkatevékenység minimális időtartamát is. E szerint szociális biztosításban nem részesülnek ozok, akiknek a szövetkezetben végzett munkatevékenysége olyan csekély időtartamú, hogy az év nagyobbik részében elvégzett munkájuk pénzértéke nem éri el havonta a 12Ó koronát sem, vagy az év nagyobbik részében havonta nyolc munkanapot sem dolgoznak le. A szövetkezetben végzett munka minimális tartamót akkor éri el a dolgozó, ha az év folyamán legalább hat hónapig dolgozott a szövetkezetben, s e hat hónap mindegyikében legalább nyolc munkanapot dolgozott, vagy ha ez alatt a hat hónap alatt havi jövedelme eléri a 120 koronát. A törvény megengedi e két lehetőség kombinálását is. Például: ha o dolgozó négy hónapon keresztül havonta legalább nyolc munkanapot dolgozik, s a fennmaradó két hónapban (ugyanabban a naptári évben) munkabére eléri a havi 120 koronát. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy munkatevékenységnek ez a minimális tartama csupán a betegség alatti táppénzre jogosít, valamint az anya és a gyermek szociális biztosítósára, de a nyugdíjjogosultságot vagy a nyugdíj összegének megállapítását már nem befolyásolja. A szövetkezeti dolgozónak milyen tartamú munkatevékenységre van szüksége ®9Y-egy naptári évben ahhoz, hogy az az év beszámitódjon a nyugdíjjogosultságba? A nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges ledolgozott munkanapok számát a Tt. 195/1964 sz. hirdetménye szabja meg. A megfogalmazás igen körültekintő, figyelembe veszik az egyes termelési körzetek és a mezőgazdasági termelés munkafolyamatainak különbözőségeit. Az állattenyésztésben a nyugdíjjogo* lüUfH&S!- ,.W d
