Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-03-01 / 9. szám

A genetika — az örökléstan — a jelenkor fontos tudománya, amely a tulajdonságok, hajlamok, fejlődési zavarok stb. öröklésének törvényszerűségeit tanulmányozza az egész élő természetben, a leg­parányibb vírusoktól kezdve, egé­szen az emberig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai sze­rint a gyermekek 4 százaléka szü­letik részben vagy teljes egészé­ben öröklött rendellenességgel, betegséggel. Az orvostudományi genetika, amely az ember szárma­zási zavaraival foglalkozik, egyre tágabb ismeretekre tesz szert. Az öröklött betegségek száma 1958- ban 412 volt, 1970-ben pedig már csaknem 1900 olyan betegséget tartanak számon, amelyeket a gén-anyag származási zavarai okoznak. Ezzel párhuzamosan azonban az orvostudomány egyre több lehetőségét látja az ilyen betegségek gyógyításának, s ami a fő, megelőzésének is. Rendkívül fontos, hogy az emberek tájéko­zottak legyenek ezen a téren, annál is inkább, mivel még min­dig túl sok a félreértés, balhiede­lem az öröklött betegségekkel szemben. Annak ellenére, hogy a tudósoknak még számos „fehér foltot“ kell földeríteniük, az örök­lött betegségek ma már nem je­lentenek olyan problémát, amely előtt az orvosok tanácstalanul megtorpannának. Mint már emlí­tettük, a gyógyítás, s ami a fő, a megelőzés eszközei, az orvos­­tudomány más ágazatainak a se­gítségével, ma már birtokunkban vannak. Mind az egyének, mind a csa­ládok egészségét szolgálja a gene­tikai tanácsadó, ahol szakorvosok nyújtanak felvilágosítást, s ha szükségesnek vélik, komplett ge­netikai kivizsgálást Is. Ehhez a tanácsadóhoz a legtöbbnyire a következő problémákkal fordul­nak: — a partnerek egyike öröklött betegségben szenved, vagy család­jában előfordult már Ilyen beteg­ség; — a házasságból olyan gyermek született, aki öröklött betegségben szenved, de a szülők további gyer­meket is szeretnének; — a jegyesek vagy a házastár­sak közeli vérrokonok; — olyan házaspárok, rendsze­rint idősebbek, akik különböző okok miatt gyermektelenek. öröklött baj kitörésére a gyer­meknél akkor lehet számítani, ha a házasfelek egyike, vagy ennek több családtagja már ilyen vagy olyan betegségben szenved. Per­sze, az öröklés nem minden eset­ben ennyire nyilvánvaló. Az örök­lődő betegség, zavar vagy rend­ellenesség előfordulásához 2 gén szükséges (a gének öröklődő tulaj­donságokat hordozó kromoszóma­­részecskék). A gyermek az egyi­ket az apától, a másikat az anyá­tól kapja. A betegséget hordozó gén hatását esetenként elnyom-Tudomány a házasság szolgálatában i. hatja az egészséges gén-pár erő­sebb hatása. Az ilyen egyén gene­tikai „hozományában“ ugyan ott van a betegség csírája, de nála kevésbé valószínű az öröklés megnyilvánulása; már valószí­nűbb az ő gyermekeinél, tehát a következő nemzedéknél. Általá­ban azonban nagyobb a valószí­nűsége annak, hogy egészséges gyermekek születnek, olyannyira, hogy ezeknek a partnereknek a családjában csak elvétve fedez­hető föl genetikai rendellenesség, s gyakran még az aprólékos vizs­gálattal sem mutatható ki az elő­fordulása. Az ilyen típusú örök­­lődésl betegség (ún. recessziós­visszaütő öröklött baj) kiütésének veszélye jóval nagyobb, ha a há­zastársak vérrokoni kapcsolatban vannak egymással. Ha tehát kö­zeli vérrokonok (unokatestvérek) akarnak egymással házasságra lépni, feltétlenül szükséges mind­két fél genetikai kivizsgálása. Egyes esetekben megtörténik, hogy a genetikai rendellenességet a gyermek nem úgy örökli a szü­lőtől, hogy az mintegy átadja neki a magával hozott beteg gént, ha­nem úgy, hogy a zavar az apa vagy az anya Ivarsejtjei fejlődési zavarának a következménye, no­ha ő maga — a szülő — egészsé­ges génekkel jött a világra. Abban az esetben, ha egészséges szülők­nek beteg gyermekük születik, akkor a genetikus feladata, hogy kivizsgálja; milyen a valószínűsé­ge annak, hogy a következő gyer­mek Is sérült lesz-e vagy sem. Itt két eset lehetséges: vagy olyan betegségről van szó, amelynek csíráját az egyik, esetenként mind a két szülőtől kapta a gyermek, vagy ún. mutációs rendellenesség­ről, amely az ivarsejtek érésének Időszakában keletkezhetett. Az első esetben kockázatos még egy gyermeket a világra hozni, a má­sodik esetben nincsen aggodalom­ra ok, a további gyermekek éppen olyan eséllyel „Indulhatnak“, mint bármelyik csecsemő. Természete­sen, hogy adott esetben milyen jellegű zavarról van szó, csakis a szakorvos, a genetikus, állapít­hatja meg. A genetikai tanácsadóban — ki­véve azokat az eseteket, amikor a meddőség kezelése a szexuoló­­gusra vagy a nőgyógyászra tarto­zik — igen gyakran fordulnak meg gyermektelen házaspárok. Rendszerint idősebb emberek, akik eddig azért kerülték a gyer­mekáldást, mert valamilyen okból attól féltek, hogy a gyermekük esetleg öröklött hibával születik majd. Néhányuknak már született egy életképtelen gyermekük, sú­lyos rendellenességgel, s így ért­hetően attól félnek, hogy további gyermekeik is hibásak lehetnek. Ilyen esetek vannak, de ezeknek a házaspároknak a helyzete ko­rántsem olyan reménytelen, mint gondolják. (folytatjuk) Olvasóink tovább alakítják, formálják Bognár Sándor családjának életútját. Az egyes családtagokat nemes emberi vonásokkal ruházzák fel és úgy viszo­nyulnak hozzájuk, mintha régi ismerő­sökről lenne szó. A történet írásához a második kérdéscsoportban Is sok okos, megfontolt válasszal, tanáccsal siettek szerkesztőségünk segítségére. A feladat annak a problémának megoldása volt, miként döntsön Bognárné: óvodába odja-e a kislányát, vagy vegyék maguk­hoz Ica édesanyját, hogy a nagymama nevelje a gyerekeket és segítsen lányá-Sóndor sok jó ötlettel hozakodott elő. Az előszobafalat saját maga készíti el kovácsoltvasbál, mint a könyvespolco­kat is. Ica — a kézimunkakörben — né­hány szép faliszőnyeget készít. Olyan modern bútorokat vásárolnak, amelyek­nek ára számukra elfogadható, és ügye­sen, célszerűen lehet elhelyezni a lakó­szobában. A bútor mellett legelőször a mosógépet, centrifugát és a gáztűz­helyt kell beszerezni, azután jön a tv, mint a család művelődését és szórako­zását elősegítő igen lényeges kellék. Amint anyagi helyzetük engedi, 'takoza­nak a házi munkában is? A másik kér­dés pedig: hogyan rendezzék be Bog­nárék az új házat; mi nem hiányozhat belőle és mi az, aminek a megvételével még ráérnek? tosan berendezik a szobákat, csinosít­ják otthonukat... ifj. Kakuk Jánosné, Novaj, Magyarország A beérkezett hozzászólásokból idézünk; Bognárnénak nagy gondot okozott, milyen megoldást válasszon kislánya esetében. Fontosnak tartotta, hogy a kézimunka szakkört beindítsa, vezesse, és emellett a tanítás, kulturális és házi­munka . .. Végül olyan elhatározásra jutott, hogy megkéri édesanyját, költöz­zön hozzájuk, legyen a segítségére, de Ildikót ennek ellenére óvodába adja, hogy ott megszokja a közösségi életet és ott többet is foglalkoznak a gyerek­kel. Az új lakás berendezésére Bognár MINDEN HÉTEN EGY TANÁCS Sándor javaslatára végül is úgy dön­töttek, hogy a hároméves Ildikót egye­lőre még nem adják óvodába, hanem magukhoz veszik Ilona édesanyját, aki magányosan él a városban. Azért hatá­roztak így, mert ha a kis unoka gondo­zására kérik meg a nagymamát, szíve­sen jön hozzájuk és nem mondja majd azt, hogy csak teher a fiatalok nyakán. Később, ha majd megszokik náluk, be­adhatják a kislányt az óvodába. A dol­got hamarosan megbeszélték a mamá­val, aki szívesen bele is egyezett, azzal a feltétellel, hogy a pénz egy részével, — amit városi házának eladásából sze­rez —, hozzájárulhat a fiatalok lakásá Minden nő, lány, asszony örül annak, ha tetszik környezetének. Ezt nemcsak ízléses, választékos öltözködésével, hanem jólápolt­­ságával éri el. Mert hiába öltöz­ködünk szépen, ha testünk ápo-Hm

Next

/
Thumbnails
Contents