Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-10 / 46. szám
sorsok és embert formáló oktotók hatása mellett. Az első a nagyanyó volt, a tanítófeleség, aki — mint talán általában az egymástól korban távolabb eső nemzedékek tagjai — több megértéssel volt a kislány iránt, mint saját szülei. Nagyanyó zümmögte a fülébe, a hajfonatába font szalaggal fonta a tudatába Sládkovic és Hviezdoslav verseit, a költészet szeretetét. És ő volt az, aki a fiatal lány ügye mellé állt, mikor az Moszkvába készült, mivelhogy „onnan jön a fény..." De segítették más tapasztaltabb mozgalmi emberek is, tanítója, Szántó Laci bácsi, Blüh Irén és mások, akik jó irodalommal látták el. Akkoriban Stefánia, vagy ahogyan barátai nevezték: Babina, már a DAV-ot kolportálta, már verseket is írt, bár eleinte csak magánhasználatra. Végül is a Ludovy denníkbe került újságírónak és így közelebbi kapcsolatba jutott a munkásokkal, sokszor a sztrájkolókkal is. A 2ilina melletti Rosino faluról írt riportját Fábry Zoltán lefordíttatta az ÜT-ba. És olyan emberekkel is megismerkedett és együtt dolgozott (pl. 1932—33-ban a MUNKÁS c. lap bratislavai szerkesztőségében) mint Steiner Gábor. 1933—34-ben Schönherz Zoltánnal hordott szét röplapokat, 1935-ben a parlamenti választások idején a Horehronie-n (Felső-Garam mentén) szervezte a fiatalokat. Ekkor figyeltek fel rá Gottwald és Haken elvtársak és Moszkvába küldték marxista elméleti tudományt tanulni Vasil Kolarov agrárintézetébe. — Hiába kértem, hogy irodalmi intézetbe irányítsanak — azt mondták, arra még ráérek. Másfél évet tanultam Moszkvában. Ott találkoztam néhány magyar költővel is: Madarász Emillel, Balázs Bélával, és összebarátkoztam Július Fucíkkal, ezzel a nemes, sziporkázó szellemű, jósággal és állhatatossággal teli emberrel — emlékezik Pártosová elvtársnő.- Bármennyire is vonzott az irodalom folytatja gondolatmenetét — előbb a mozgalom foglalt le és írni csak akkor kezdtem, amikor már egyszerűen nem lehetett nem írni. A férjemmel is csak a front utón kerültem össze, ű sokat szenvedett ember, a háborúban elvesztette az első feleségét és egyetlen kislányát. A „Mélyen alvó madonna" című versemben őket és bennük jelképesen a háborúban ártatlanul elpusztult valamennyi anyát és kisgyermeket siratom el. A költőnő férje ma már 78. életévét taposó orvos-nőgyógyász, csak másfél éve ment nyugdíjba. Rokonszenves, kitűnő humorú ember, alkalmas partner egy sűrű közéleti tevékenységet folytató művészember mellé. Mint kommunárd részt vett a Magyar Tanácsköztársaság megalakításában — a feleségével a közös világnézet hozta össze, meg az egészségügy, hiszen Pártolóvá elvtársnő mint gyógyszerész nagy segítséget nyújtott a Szlovák Nemzeti Felkelés sebesültjeinek ellátásához. — Szeretem az irodalmat — így az idős doktor —, de azt is bevallom, hogy legszívesebben a feleségem verseit olvasom, mert olyanok, mintha az én lelkemből szólnának. Ez az irodalom pedig eléggé váratott magára: az első verseskötet 1956-ban, egy további 1958-ban jelent meg. 1960-ban kiadott „Az idők ötvözetében" című kötetért, amely az SZNF 15. évfordulójára készült el, külön díjat kapott. 1964-ben jött ki a „Szárnyat az elesőknek" című verseskönyv, majd néhány gyermekeknek írt kötet és legfrissebben — 1973-ban „A kvarc lehelete" című gyűjteményes válogatás. A költőként már kiforrott emberi magatartással debütáló Stefánia Pártosová nemcsak az Irodalmi életben végez komoly tevékenységet. Nem tudott és nem is akart elszakadni a mozgalmi, társadalmi munkától, amelyből az ott leélt 15 év alatt bőven jutott a íiar nad Hronom-i politikai és társadalmi szervezetekben a dolgozó nőknek, férfiaknak egyaránt. És bár ma már Bratislavában lakik, el-ellátogat a ziariak közé, hogy tapasztalataival segítse munkájukat. Ezenkívül és talán elsősorban — tagja a Szlovák Béketanácsnak is. Érdeklődése az emberek, a közügyek iránt kiapadhatatlan és áldozatkészségének valóban csak jelképes elismerését jelzik kitüntetései: a Csehszlovák Békedíj, az Antonín Zápotocky Díj, a Szocialista Építésért Díj és sok emlékérem. Ha mindehhez még hozzáteszem, hogy mint költőnő évente mintegy 50 beszélgetésen vesz részt olvasóival üzemekben, kultúrházakban és iskolákban — lassan az is megvilágosodik, hogy miért rendhagyó ez a családi kör: Pártosová elvtársnő, aki már gyógyszerészi diplomát szerzett, egyetlen fia édesanyja is — nem ér rá olyan mama lenni, amilyenekről mi általában írunk. Bármennyire is szereti a fiát és szívesen kényeztetné a férjét — szeretetét csak elismerő büszkélkedő szavaival fejezheti ki, többnyire két sürgős utazás vagy egy izgalmas, határidőhöz kötött Irodalmi munka közben. Am ez a ház „férfialt" nem zavarja. Ők is büszkék a feleségre, a mamára, aki így és ennyit képes tenni. és Stefan, a rokonszenves, csendes fiatalember, a szülőktől örökölt szellemességgel meg is jegyzi: — A mama még teljesen fejlődőképes — az utóbbi Időben sokkal jobban főz, mint azelőtt. L. GÄLY OLGA JzEMÜNK FÉNYE Nagyon nyugtalanított és nem tudtam, természetcs-e, vagy valamilyen rendellenességnek a jele, hogy reggel, amikor a kisfiam felébred, össze vannak ragadva a szemhéjai. Szemei nappal is gyakran könnyeztek a szeles időben és ez még fokozódott. Fehér váladék gyűlt össze a szeme sarkában és végig a szemhéja szélén. Megmutattam az orvosnak, aki megmagyarázta, hogy ezt a tünetet a könnycsatorna eltömődése okozza. A könnycsatorna az alsó szemhéj belső sarkánál levő kis nyílásból indul, az orr irányába halad, majd lefelé bevezet az orrüregbe. Ha ez a csatorna részlegesen eltömődik, nem vezeti el olyan mértékben a könnyet, amilyen gyorsan az képződik. Ennek következtében a könny előbuggyan a szemből, és lefolyik az arcon. A szemhéj állandóan enyhén gyulladásos, mert a könny ilyenkor nem tisztítja kellőképpen. Az orvos azt ajánlotta, hogy mutassam meg a babát a szemorvosnak, mert csak ő tudja helyesen megállapítani a diagnózist. Még azt is elmondta az orvos, hogy ez a tünet elég gyakran előfordul a gyerekeknél, de nem súlyos és a szemet nem károsítja. Néha sokáig, hónapokig is eltarthat. A legtöbb csecsemő kinövi ezt. Sokszor orvoslás nélkül is rendbe jön a szeme. Ha azonban egyéves korában is jelentkezik még ez a kellemetlen tünet, akkor a szemorvos egyszerű beavatkozással kitisztítja a csatornát. Tudnunk kell még azt, hogy a könnycsatorna eldugulása esetén a szem fehérje nem gyulladásos. Ha a kisbaba szeme véres, akkor más a baj, ezért a gyereket orvosnak kell megmutatni. A könnycsatorna eldugulásán én úgy segítettem, hogy frissen készített kamillateába mártott, steril vattával gyakran letöröltem a kisfiam szemét. Ha alvás után a szemhéja összeragadt, a megszáradt váladékot is kamillateába mártott vattával lazítottam fel. *?az OLVASÓ KÉRDEZ frr —-a Nö válaszol J Fiatal olvasóink gyakori panaszának oka a kellemetlen testszag, ami miatt sokat szenvednek. Milyen szerrel, kezeléssel lehet ez ellen a komplexust kiváltó rendellenesség ellen védekezni, hogy lehet orvosolni, — kérdezik. A fokozott verejtékezéssel és a kellemetlen testszaggal legtöbbnyire a serdülők küzdenek — fiúk, lányok egyaránt. De ez a probléma nem egyszer belenyúlik még a felnőttkorba is. Nyilvánvaló, hogy elkeseríti azt, akit érint, hiszen bárhová megy, bármilyen ruhát vesz fel, mindig reszket a gondolattól, hogy megérzik rajta, elfordulnak tőle. Az ilyen emberek általában gátlásokkal küzdenek, szégyellnek tanácsot kérni még az orvostól is és az illatszerhez fordulnak segítségért, kellemetlen testszagukat valamilyen erős, átütő, orrfacsaró illattal próbálják semlegesíteni. Ez a módszer igen helytelen és eredménytelen. Először is az illattal vegyített testszag még kellemetlenebb, mint maga a testszag, nem is szólva arról, hogy a hónaljba, vagy más intim helyre kent illatszer bőrgyulladást idézhet elő. A legellenállóbb bőr sem viseli el, amikor az illóolaj az izzadtsághoz kötődik, méghozzá a bőr erős dörzsölése közben. Mi legyen tehát a kezelés módja? A legelső feltétel a mindennapos alapos tisztálkodás, meleg vízben, desodoráló szappannal (gyógyszertárban beszerezhető). Lehetséges, hogy ezzel máris segítünk. Nagyon lényeges, hogy a túlságosan verejtékező egyén ne viseljen állandóan műanyag szvettert, műanyag pulóvert, műszálás anyagból varrt ruhát, hanem ezt idővel valamilyen klasszikus anyagból varrott ruhaneművel váltsa fel. (Lehet az puplin, vászon, szövet, gyapjú, flanell vagy hasonló anyagok.) Minden esetben tegyük jó szellős helyre éjszakára azokat a ruhaneműket, amelyeket este levetettünk. Ha a fokozott verejtékkiválasztást lelki okok is befolyásolják, mint felindulás, düh, félelem, bosszúság — "de lehet az váratlan öröm is — akkor az említett óvintézkedések magukban nem hozhatnak javulást. Ilyenkor szükség van arra, hogy desodoráló szereket is alkalmazzunk, de mindig csak tisztálkodás után! Desodoráló szerek: a külön erre a célra készített szappanok, púderek, rudacskák és sprayok (mint az Intim-spray, a Libar-testspray vagy a Desodor-spray). Fokozott verejtékezést és az ezzel járó testszagot előidézheti még a megfeszített munka, a túlfűtött helyiség, az örökös rohangálás, hajsza is. Ilyen esetekben az említett beavatkozásokkal meg lehet szüntetni a testszagot. Ha azonban a verejtékmirigyek valamilyen megbetegedéséről van szó, ne próbálkozzunk semmivel, hanem kérjük ki a szakorvos tanácsát.