Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-04 / 32. szám

t KULTURÁLIS ÉVFORDULÓ Gárdonyi Géza (1863—1922) Száz­tíz éve született az ismert író, aki­nek regényei közkedveltek, olvasot­tak. Apja uradalmi gépész volt. Az ifjú Gárdonyi tanulmányai befejezé­se után a Dunántúl többi falujá­ban tanított, majd különböző la­poknál működött újságíróként, Győ­rött, Szegeden, Aradon és Pesten. Egerben telepedett le végleg, ott is halt meg. Műveit kezdetben a realizmus jel­lemezte, bírálólag írt az uralkodó rétegről; az antiklerikalizmus is hangot kapott regényeiben. Későb­bi műveiben regényhőseit idealizál­ta, a romantikus irányzatot később a schopenhaueri pesszimista filozó­fia váltotta fel nála, mely léleke­­lemző regényeiben jelentkezik. Majd a keleti bölcselkedők tanulmányozá­sa után miszticizmusra valló szem­lélet jellemzi, mely ötvöződik nála a szépség és szeretet utáni vágyá­ból fakadó tolsztojanizmus eszmé­jével. A Lámpás c. kisregényétien egy falusi tanító életén keresztü mutat­ja be e réteg függőségét, reserves küzdelmét, hogy az elmaradottság légköréből kitörjön. Közben képet villant fel az 1848-as szabadságharc idejéből, melynek dicső harcairól nyilvánvalóan a forradalom részére fegyvereket kovácsoló apjától sze­rezhette gyermekkorában ez első hatásokat. Az én falum c. novellagyűjte­ményében tiszta líraisággal, de ro­mantikus meglátásban, idealizálva, szinte meseszerű képfestésben ír IRODALMI EST személyes élményeiről. Művéből ki­cseng a nép mélységes szeretete. Legjobb művében, az Egri csilla­gokban az ifjúságnak örök eszmény­képet állít hazaszeretetből és bátor­ságból. Bornemissza Gergely alakja, — aki parasztfiúból lett kapitány, — egyben a nép felemelkedését is szimbolizálja. Kedvenc olvasmánya ez minden kor fiataljának, ösztön­ző, lelkesítő, nevelő olvasmány. Attiláról szóló, Láthatatlan ember c. regénye romantikus mű, pszicho­lógiai boncolgatás, keresése a rej­tőző, kiismerhetetlen embernek. Az Isten rabjaiban Margit király­lány aszkézisének számára vonzó eszméjét domborítja ki. A lelki nyu­galmat, békét keresők világa tárul elénk, majd a rádöbbenés valósá­ga, hogy ez nem lehetséges és en­nek eredményeként a miszticizmus­ba menekvés. Saját életét példázza ez a regénye, melyben a középkor világa a háttér. Saját kiegyensúlyo­zatlansága, ellentmondásossága, út­keresése tükröződik benne. Gárdonyi erősen szubjektív író. „Józan álmodozó és tudatos képze­lődő." A szépség, a népi egyszerű­ség vonzásában alkot. Korára jel­lemző tanácstalansággal küszködik. Bántja a társadalmi igazságtalan­ság, de valódi okát nem tudja fel­deríteni. A maga egyéni módján vá­laszt keres tépelődéseire, de nem jut el a megoldásig. írói és eszmei nézeteinek egyenetlenségei ellenére mindig a fiatalság egyik legkedve­sebb írója marad. (bér) Petöfi-ünnepség Kosicén A nagy költő születésének 150. év­fordulójáról Kosicén is megemlékeztek. A CSEMADOK kosicei városi szerve­zete a költő életére vonatkozó kiállí­tást rendezett a volt városházán, a je­lenlegi könyvtár előcsarnokában. A nagy érdeklődés miatt egy héttel meg­hosszabbították a kiállítást. A Batsányi Kör emlékesttel adózott, melynek ki­magasló eseménye volt Jancsó Adrien­ne érdemes művész vendégszereplése. Dr. Baráti Dezső, a budapesti Petőfi Emlékmúzeum főigazgató helyettese va­lamint Gáti István, a Magyar Állami Operaház tagja is hozzájárult az est sikeréhez. Jancsó Andrienne „Rongyos vitézek" című összeállításában megrázó erővel érzékeltette a fiatal szerelmes, a hazafi, a szabadságért életét áldo­zó költő egyéniségét. Képünkön Jancsó Adrienne dr. Bará­ti Dezsővel. Mohr Gedeon Peter lilciiitkj GYŐZELMES BUKÁS PETER JILEMNICKY: GYŐZELMES BUKÁS. ,, . Nemzedék nemzedék után jő, hogy az irt­­ványok kövét kenyérré változtassa . . ." Kemény küzdelmet kell vívniuk a zordon hegyek­ben, havasi legelőket szegélyező fenyvesek közelé­ben élő kisucai embereknek a mindennapiért. Em­bertelen robot ez a természettel való viaskodás, Létükéi még súlyosbítja az önhibájukon kívüli tu­­datlaniág, elkeseredésükben az alkoholizmusba me­nekülés Mégis, meg-megújuló erővel folytatják harcukat a jobb reményében. A húszas években játszódik a történet, melyet balladaszerű szépség­gel rajzol meg az író, aki szerelmese Szlovákia e kis darab földjének. — Az itt élők élete azóta már alapjaiban megváltozott. A kötetet a Madách Könyvkiadó jelentette meg. Gombos vers Verset mond a nagyapó, Unoka a hallgató. Figyel, térdén lovagolva, Gyeplőnek egy gombot fogva. Zeng-bong a vers, megy a ló, Mosolyog a nagyapó. Az unoka is kacag, Egyszer csak hopp leszakad. Az a gomb, amit fogott, S nagyapó elhallgatott. Nyoma veszett gombjának, — Vége a mondókának. K U T Y A MACSKA BARÁTSÁG Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok cson­tot, sütötte-főzte, aztán odahítta a Sajót kóstolni. Sajó megkóstol­ta a galuskát, de nem volt se íze, se bűze, mert nem volt rajta tej­föl. Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar men­jen valaki a boltba! De ki menjen? A kutya nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Sza­lad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimerték neki, vitte hazafe­lé. Éhes volt, hát nyalogatott be­lőle. Gondolta, úgyse tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gon­dolt egyet, megint nyalogatott. Alig maradt az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt is meg­ette. A kutyák futottak eléje, már nagyon várták. — Hozza a macska a tejfölt! A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De az agár meglátta a macská tejfölös bajuszát. X 8 S 8 8 8 8 A sajtot osztó róka Mikor a vadászok hintón mentek vadászni, a sajtot elvesztették. A róka és a farkas találta meg. Azt mondta a róka: — Ketten találtuk meg, úgy illik, hogy igazságosan osztozkodjunk rajta! — Azután a közepén kezdte kétfelé rágni. Mikor a túlsó végére ért, látták, hogy nem egyforma nagy. — Ez nagyobb! — mondta a róka, s lerágott belőle egy darabot. Akkor meg a másik fele volt a nagyobb, abból rágott le egy da­rabot. Addig rágta, osztotta kétfelé, hogy semmi sem maradt. pJLArvcbuÁ/ 7 xMCucy REJTVÉNYÜNK: Egy betű megváltoztatásával alkossatok új sza­vakat! A megfejtést küldjétek be szerkesztősé­günkbe: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents