Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-07-21 / 30. szám
Fiatal vagyok, engem érintenek az ankétben fe vetett kérdések. Az én nézetem szerint a mai fiatalokból nem hiányzik a munkaszeretet, a hazaszeretet érzése. Szeretjük hazánkat, ezt az országot, ahol boldog gyermekkorunkat éltük, s ahol felkészültünk az életre. Szerintem ma is lehet beszélni forradalmiságról, csak nem olyan értelemben, mint pl. a századfordulón, vagy még az előtt. Természetesen nekünk, fiataloknak, példaképeink is vannak. Leggyakrabban a szülő vagy egy tanító. De kevésbé ismert ember is, akit csak hírből, a tetteiből ismerünk. A példaképeket pedig azért állítjuk magunk elé, hogy kövessük őket, hogy tanuljunk az ö élettapasztalataikból, hogy a szép és jó emberi tulajdonságokat továbbfejlesszük magunkban. Hiszem, hogy sok fiatal gondolkodik hozzám hasonlóan! Végh Júlia, Strekov (Kürt) Nem éppen fiatalon, de a fiatalokról szeretnék szólni. Én el sem tudom képzelni, hogy a mi társadalmunkban felnőnek olyan fiatalok, akikből hiányzik a hazafiság érzése. Vagyis hiszem, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenkiben benne él. Hiszen a fiatalok tudják és tudatosítják is magukban, hogy ez a haza adta meg nekik a lehetőséget a tanuláshoz, a művelődéshez, a szép emberi élethez. Csakhogy erre az érzésre is meg kell tanítani a fiatalokat, mint sok más dologra. Igen sok múlik tehát a szülök felelősségteljes nevelésén! A forradalmiságról szerintem minden korban időszerű beszélni. Mert minden korban más a tartalma. Az biztos, hogy mindig a jobb felé törekvést kell hogy jelentse. A fiatalok szeretik az újat, törekednek a jobb, szebb elérésére. És ez helyes is, ha ebben a harcban maguk is részt vesznek alkotó, értékes munkájukkal. Ha mi harcolunk egy még szebb társadalmi rendszer megvalósításáért, akkor ezért a célért élni, dolgozni, tanulni — megbecsülendő dolog! S mert fiataljaink zöme ilyen, miért ne beszélhetnénk napjainkban is forradalmíságról! Sok szó esik a példaképről. Sok fiatalnak van példaképe. Jó lenne, ha mindenkinek lenne. Olyan ember, aki követésre méltó emberi tulajdonságokkal rendelkezik, aki távlatokat nyit egy fiatal jellemének kialakulásában. Nem ideali-VAGYUNK? zdlt példaképekre gondolok! Emberekre, akik környezetünkben élnek, akiknek ismerjük helytállását, magatartását a munkájában, az embertársaival való kapcsolatában. Mindenki követhet el hibákat, ez nem vitás. De a követésre méltó ember keveset vét, és megtalálja a módot arra, hogy esetleges hibáit kijavítsa, hogy jó emberi tulajdonságait erősítse. Nekem is volt ilyen példaképem, s talán még ma is az, hosszú évek távlatából: egy tanítóm volt. Emlékszem a saját könyveit kölcsönözte nekem, hogy tanulhassak. És hogy örült, ha a gyerekek könyvet kértek tőle! Szabad idejében kirándulni vitt bennünket és ilyenkor mesélt, énekelt nekünk. A felnőttek is szerették. Szívesen elbeszélgetett a szülőkkel, mindenkihez volt kedves szava. Sokat dolgozott a tanításon kívül is. Filmeket vetített, színdarabokat tanított. És soha senkinek nem panaszkodott, szívesen végezte, amit vállalt... Alapjában ilyennek képzelem el a mai embert. Ne csak önmagunknak éljünk, ne csak azt végezzük el, amiért fizetést kapunk. Közösségi emberekre van ma szükség, s azt gondolom, a mi fiataljainkból nem is hiányzik a közösségi érzés! Andrejkovics Teréz, Blatná na Ostrove (Sárosfa) Bátran elmondhatjuk, hogy a szintetikus anyagok a tudományos-műszaki forradalom mostani éveiben szinte forradalmasították a textilipart. Sok jó tulajdonságukkal háttérbe szorítják a klasszikus anyagokat. Hiszen ki ne örülne, hogy nem kell vasalni őket, ellenállóbbak, gyűrhetetlenek és így tovább. Ezért nem is csoda, hogy textiliparunkban egyre nagyobb tért hódítanak. Használatukkal kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel. A MÜSZALAS ANYAGOK KAROSAK AZ EGÉSZSÉGRE? Minden jó tulajdonságuk ellenére is a műanyagholmi viselése hatással von az egészségre. Például a műanyagfehérneműt nem lehet kifőzni és nem lehet forró vasalóval vasalni, aminek következtében mint fehérneműt, nem lehet csírátlanitani, sterilizálni. További rossz tulajdonságaik, hogy nem engedik át a levegőt, s ezért szinte összegyűlik alattuk a bőrön az izzadság. Sokat vitatkoznak arról is, hogy a műszálas szövetekre miként reagál a szervezet: túlérzékenységgel (allergia) s esetleg hosszas használat után daganatok is képződhetnek. ENNEK ELLENÉRE IS VISELHETŐK A MÜSZALAS ANYAGOK? A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a műszálas anyag nem annyira káros a bőrre. Az allergiás megbetege-A NÖ KÉRDEZ az orvos válaszol déseket és ekcémókat vagy börgyulladásokat inkább a festékanyagok okozzák és csak kis részben a műszál. Gombás bőrmegbetegedést okozhat többek között az, ha a műszálas fehérneműt nem mossuk rendszeresen. Ezért naponta legalább egyszer öblítsük ki. A műszálas anyagok rossz tulajdonságait cáfolja az a tény is, hogy manapság egyre gyakrabban használnak műszálat a sebészetben. BAJ, HA „VILLANYOZ" A MÜSZALAS ANYAG? Ez a jelenség, habár erőteljesen érezzük vagy halljuk pattogását, amikor levetjük a ruhadarabot, teljességgel ártalmatlan. Sőt, még bizonyos gyógyhatása is van, pl. fájdalomcsillapító. Ilyen műszállal átszőtt anyagból készülnek a reumában szenvedők ún. gyógy-fehérneműi. Vagy a legújabb Angora-márkájú alsóneműk is. Ennek a műszálas fehérneműnek az elektromosság fejlesztésén kívül is vannak előnyei, mégpedig a legfontosabb, hogy az elektrosztatikus töltés szinte „vándorol” a bőrön és így egyenletes mértékben mindenütt felélénkíti a vérkeringést. Viszont éppen e miatt a tulajdonsága miatt nem ajánlatos a lakásban műszálas függönyt használni. Ezen a napsugarak hatására ugyancsak ilyen vándorló „villanyos szigetecskék” képződnek, amelyek idegesftőleg hatnak az emberekre, rossz a közérzetük — s nem is tudják az okát. A SPORTOLÓK MILYEN MÉRTÉKBEN HASZNÁLHATNAK ILYEN MÜSZALAS ANYAGOKAT? A sportolóknak nem ajánlatos ilyen ruhanemű viselése, ugyanis nem szívja fel a verejtéket. Lehetőleg sporthoz ilyen anyagokat ne használjunk. Sok balesetet okoztak például a sima felületű műanyagból készített, szinte általánosan viselt téli szélkabátok és sínadrágok. Az anyag sima felülete miatt a sportoló az esésnél 200 méterrel is többet csúszhat, ami a hegyvidéken igen veszélyes. HOGYAN ÉS MIKOR VISELJÜNK MÜSZALAS ANYAGOKAT? Ha általánosságban nézzük a kérdést, akkor azt felelhetjük, hogy a textiliparban használt műszálas anyagok rossz tulajdonságai semmi esetre sem olyan károsak az egészségre, hogy egyáltalán ne viselnők őket. A kényes bőrűek azonban inkább használjanak klasszikus anyagokból készült ruhaneműt. Ne feledjük el, hogy nyáron naponta ki kell mosni, akár alsóneműként, akár felsőruhaként hordjuk a műszálas ruhadarabot. Ha levetettük, lehetőleg mosakodjunk meg tetőtől talpig. Műszálas zoknit a férfiak csak szellőz cipőben hordhatnak, s természetesen mindennap ki kell ezeket is mosni. MUDr. M. C. Júliusban gyűjtjük a csombormentát (Mentha pulegium). Árterületeken, mocsaras helyeken, árokpartokon, nyirkos réteken termő, illatos évelő növény. Szára 15—40 cm magas, levelei 1—2 cm hosszúak. Virágai levélhónalji örvökben állnak, kicsinyek, bíborlila színűek. Júniustól őszig nyílnak. A növény Illata a borsmenta és a kakukkfű keverékére emlékeztet. A növény föld feletti részeit kell gyűjteni, virágzáskor. Teája szélhajtó, görcsoldó, bélféregűző, epekiválasztást serkentő hatású. Bélféregűző teakeverék: ezerjófű, csombormenta, ürömfű, kamillavirág, diólevél, reborbaragyökér. A búzavirág (centaurea cyanus) a vetések szélén, parlagokon, szárazabb réteken mindenfelé elterjedt, köz-
