Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-26 / 22. szám
L. LISICKY FELVÉTELE szocialista intelligencia. A földművesség, a polgárság elfogadta a szocializmust. A földművesség ma stabil tényezője a szocializmusnak. Ha mindezt összegezzük; felszámoltuk az ellenforradalom hagyományos bázisát. De megmaradt a burzsoá ideológia, kultúra, erkölcs. Nálunk a kispolgárságnak kifejlődött egy új anyagi bázisa, de ez nem jelenti az Ideológiát. Minden osztály anyagi élete visszatükröződik a pszichológiájában. S ha ehhez még hozzátesszük a múlt generációtól átvett nézeteket, a nyugati propaganda igyekezetét, akkor ettől a pszichológiától már nincs messze az ideológia. 1968 gyökerei tehát mélyebben vannak. Valahol abban Is kereshetnénk, hogy a tudományos akadémiára, a főiskolákba és más intézményekbe bekerültek a kispolgárok és ott kezdték érvényesíteni saját ideológiájukat. Kezdték propagálni az „új" szocializmust. De világos volt az egész fejlődésből az, hogy tulajdonképpen a szocialista társadalmi rendszer akarták „összevegyíteni'' egy más társadalmi rend szerrel. Márpedig csak kétféle társadalmi rendszerré lehetett szó: szocialista vagy kapitalista. Abban var tehát a kispolgárság veszélye, hogy az antikommu nista propagáció kihasználhatja a saját céljainál elérésére. ZLATICA FUNKOVA, AZ SZLKP KB DOLGOZÓJA Véleményem szerint indokolt, hogy az anként hoz zászólóinak leveleiben sok szó esett olyan negatív tulajdonságokról, mint a harácsolás, a kapzsiság, a különféle tárgyak cél nélküli halmozása . . . Nem azt kifogásoljuk, hogy az emberek jólétben élnek. Legyen is meg mindenük, amit becsületes munkával anyagi fejlődés következtében, a termelő erők fejlesztése mellett az emberek tudatának fejlesztése nem öltött olyan méreteket, mint amilyent szocialista társadalmi rendszerünk megkívánt volna. Ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt huszonöt év alatt a fejlődés nem volt zökkenőmentes. Körülbelül öt év kellett ahhoz, hogy az új nagyüzemi mezőgazdaságot megalapozzuk... a mi járásunk árvízsújtott terület volt.,. aztán az 1968-as események ... Ha ezeket egybevetjük, körülbelül tíz-tizenöt év maradt arra, hogy az emberekkel nevelési szempontból is behatóbban tudjunk foglalkozni, tehát részben „időhiány" miatt maradtunk le, másrészt pedig — véleményem szerint — a nevelési módszereinken is kellene változtatni. Járásunkban a nőszövetségnek több ezer tagja van. Szociális összetételét tekintve mintegy 48 százalékuk háztartásbeli. Hogy miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert tudvalévő, hogy aki alkalmazásban van, az így vagy úgy részesül nevelésben. A háztartásbeli asszonyok viszont vajmi keveset, vagyis a nőszövetségnek az ő nevelésükben még sokat kell tenniük . .. Ha már a kispolgárságról van szó, ennek nagyon sok összetevőjéről kellene beszélnünk. Meg arról is, hol van az a határ, ahol az emberek a pénzre mint értékre tekintenek. Ha egy családba havonta bekerül egy bizonyos pénzösszeg, életszükségleteik szerint osztják be. De ha ez az összeg gyarapodik, nem biztos, hogy ugyanolyan szépen be tudják továbbra is osztani, hogy a család ugyanolyan harmonikusan fog tovább fejlődni. Előfordulhat, hogy a pénz értéke ezáltal megváltozik, s az ilyen emberek pazarlók lesznek. így történik meg az, hogy ha valaki nagyobb javakhoz jut, kezdi elfelejteni, hogy honnan indult el. Ez mór a tudat hiánya. A tudatot pedig formálni, befolyásolni lehet, sőt szükséges is. A mindennapi életben a baj általában akkor kezdődik, amikor valaki felépíti a házát, berendezi azt, a gyermekeit főiskolára adja, de ha o társadalmi munkáról van szó, faluhelyen a „Z" akcióról, a választási program megvalósításáról, okkor ennek az embernek nincs semmire ideje, nem vesz részt semmiben. Vagy legfeljebb azt mondja: dolgoztam már eleget, dolgozzon most más is. A mi feladatunk az, hogy életszínvonalunkat, anyagi helyzetünket egyre javítsuk, de az ideológiai nevelésről nem szabad megfeledkeznünk. A célunk A beszélgetés résztvevői: 1. Paksi László a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) járási pártbizottság titkára. 2. Jalec Mária, a Nitrai Marxizmus—Leninizmus Intézetének dolgozója, főiskolai oktató. 3. Paksi László és Zlatica Funková, a SZLKP KB dolgozója. 4. Presinszky Lajos, a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója. 5. Slovák Gyula, a SZLKP KB politikai főiskolájának előadója. az, hogy az emberek szocialista módon dolgozzanak, de szocialista módon gondolkodjanak is. JALEC MARIA, NITRA, A MARXIZMUS-LENINIZMUS INTÉZETÉNEK DOLGOZÓJA: Mint pedagógus egy évtizede foglalkozom a fiatalok nevelésével. Mind a magánbeszélgetéseink során, mind a tanítási órákon sok érdekes kérdést vitatunk meg tudnak szerezni. De ha valaki csak azt tartja életcéljának, hogy neki mindene meglegyen és a megszerzés eszközeiben, módszereiben nem válogat — ez már kispolgári életszemlélet. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a garázsban tartott autóval, a drága bútorokkal telezsúfolt szobákkal vagy a sarokban álló alig használt zongorával növelik önmaguk értékét. Természetesen mindennek van értelme, ami kényelmesebbé, kulturáltabbá teszi az életünket, és helyes is, ha ezeket az emberek beszerzik. Ma már senki sem zárkózik el a falujában, sokan a tengerparton töltik szabadságukat, ami helyes, sőt szükségszerű. De csak akkor: ha legalább részben tudásszomjból, belső szükségletből teszik, igénylik. Igaz az, hogy az életstílusra az embereket nevelni kell. De főleg az szükséges, hogy ők maguk is akarják, szomjúhozzák ezt a kulturáltabb életmódot, és ebben a vonatkozásban beszélnünk kell a nőkérdésről is. Mert éppen ebben vagyunk kevésbé modernek. Ma már az asszonyok nagy része munkába lépett, nem eltartott lény, van lehetősége művelődni, bekapcsolódni a politikai, társadalmi életbe. De sokan még ma is a nő egyetlen fő feladatát az anyaságban, s ami még rosszabb a háztartás vezetésében látják. Ez az egyik oka annak, hogy még mindig annyi problémával találkozunk a nőkérdés megoldásában. Mert éppen ebben hátráltat még oly gyakran a kispolgári képmutatás, a kétszínűség, a közömbösség. Ezek a jellemvonások nincsenek összhangban a szocialista erkölccsel, nem beszélve arról, hogy politikailag károsak is... PAKSI LÁSZLÓ, A DUN. STREDA-I (DUNASZERDAHELYI) JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: Lényegre tapintó volt az a megállapítás, hogy az meg. Ott kezdeném, hogy a szocialista forradalom után egy új ideológia, szocialista ideológia, a marxizmus— leninizmus válik uralkodóvá. Célunk, hogy a világnézeti nevelés alapját a marxizmus egésze alkossa, a materialista világnézet hassa át. Annád idején nem nagyon bővelkedtünk olyan pedagógusokban, akik — materialista nevelésben részesültek. Egy részük úgy nevelődött át materialista felfogású pedagógussá. Márpedig az iskolának nagy szerepe van a világnézeti nevelésben. De mindjárt hozzáteszem azt is, hogy nem csak az iskolának, hanem a családnak, a társadalomnak is döntő szerepe van ebben. Az ankét leveleiből ki is tűnt, hogy a világnézeti nevelés napjainkban sok problémát okoz, mert még sok család is másként követeli meg gyermeke világnézeti fejlődését, meg a társadalom is. Nagyon fontos szerepet tölt be a társadalomban az erkölcs. A mi társadalmi rendszerünkben a kommunista erkölcs. Ezt kell elsajátíttatni tanítványainkkal, akiket a jövő társadalom számára készítünk elő. A kommunista erkölcsű embernek megvannak a maga jellemvonásai. Legfontosabb a kollektivizmus, a közösségi jellemvonás. És éppen itt találkozik össze leginkább a régi az újjal. Él még napjainkban a régi erkölcs maradványa, például az egoizmus, az individualizmus. . . Sokan azt gondolták, hogy ha már megszerezték az életszükségletük anyagi részét, tovább nem kell fejlődniük, a mindennapi kenyérért nem kell nagyobb erőt kifejteniük. így aztán az ilyen emberek tudati fejlődése lemaradt, vagyis nem formálódott teljes egészében a szocialista emberhez méltó világnézetük. A kommunista erkölcsű ember nevelésében pedig az új világnézet elsajátításáról, a munkához való kommunista viszony kialakításáról van szó. Vagyis a sokoldalúan kulturálisan és fizikailag fejlett új emberről van szó. Ez bonyolult folyamat, nem lehet egy-két évtized alatt célt érni. De ha mindannyiunk közös érdeke, hogy ezt elérjük, akkor — meggyőződésem szerint — napról napra közelebb érünk célunkhoz. Márpedig a mostani ankét tapasztalatai, a rengeteg pozitív hozzászólás is azt bizonyítja: mindannyiunk közös érdeke ez. A beszélgetést vezette: MEGYERI ANDREA
