Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-26 / 22. szám

L. LISICKY FELVÉTELE szocialista intelligencia. A földművesség, a polgárság elfogadta a szocializmust. A földművesség ma stabil tényezője a szocializmusnak. Ha mindezt összegez­zük; felszámoltuk az ellenforradalom hagyományos bázisát. De megmaradt a burzsoá ideológia, kultúra, erkölcs. Nálunk a kispolgárságnak kifejlődött egy új anyagi bázisa, de ez nem jelenti az Ideológiát. Min­den osztály anyagi élete visszatükröződik a pszicho­lógiájában. S ha ehhez még hozzátesszük a múlt generációtól átvett nézeteket, a nyugati propaganda igyekezetét, akkor ettől a pszichológiától már nincs messze az ideológia. 1968 gyökerei tehát mélyebben vannak. Valahol abban Is kereshetnénk, hogy a tudományos akadé­miára, a főiskolákba és más intézményekbe bekerül­tek a kispolgárok és ott kezdték érvényesíteni saját ideológiájukat. Kezdték propagálni az „új" szocializ­must. De világos volt az egész fejlődésből az, hogy tulajdonképpen a szocialista társadalmi rendszer akarták „összevegyíteni'' egy más társadalmi rend szerrel. Márpedig csak kétféle társadalmi rendszerré lehetett szó: szocialista vagy kapitalista. Abban var tehát a kispolgárság veszélye, hogy az antikommu nista propagáció kihasználhatja a saját céljainál elérésére. ZLATICA FUNKOVA, AZ SZLKP KB DOLGOZÓJA Véleményem szerint indokolt, hogy az anként hoz zászólóinak leveleiben sok szó esett olyan negatív tulajdonságokról, mint a harácsolás, a kapzsiság, a különféle tárgyak cél nélküli halmozása . . . Nem azt kifogásoljuk, hogy az emberek jólétben élnek. Legyen is meg mindenük, amit becsületes munkával anyagi fejlődés következtében, a termelő erők fej­lesztése mellett az emberek tudatának fejlesztése nem öltött olyan méreteket, mint amilyent szocialista társadalmi rendszerünk megkívánt volna. Ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt huszonöt év alatt a fej­lődés nem volt zökkenőmentes. Körülbelül öt év kel­lett ahhoz, hogy az új nagyüzemi mezőgazdaságot megalapozzuk... a mi járásunk árvízsújtott terület volt.,. aztán az 1968-as események ... Ha ezeket egybevetjük, körülbelül tíz-tizenöt év maradt arra, hogy az emberekkel nevelési szempontból is beha­tóbban tudjunk foglalkozni, tehát részben „időhiány" miatt maradtunk le, másrészt pedig — véleményem szerint — a nevelési módszereinken is kellene változ­tatni. Járásunkban a nőszövetségnek több ezer tagja van. Szociális összetételét tekintve mintegy 48 száza­lékuk háztartásbeli. Hogy miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert tudvalévő, hogy aki alkalmazásban van, az így vagy úgy részesül nevelésben. A háztartásbeli asszonyok viszont vajmi keveset, vagyis a nőszövet­ségnek az ő nevelésükben még sokat kell tenniük . .. Ha már a kispolgárságról van szó, ennek nagyon sok összetevőjéről kellene beszélnünk. Meg arról is, hol van az a határ, ahol az emberek a pénzre mint értékre tekintenek. Ha egy családba havonta bekerül egy bizonyos pénzösszeg, életszükségleteik szerint osztják be. De ha ez az összeg gyarapodik, nem biz­tos, hogy ugyanolyan szépen be tudják továbbra is osztani, hogy a család ugyanolyan harmonikusan fog tovább fejlődni. Előfordulhat, hogy a pénz értéke ezáltal megváltozik, s az ilyen emberek pazarlók lesznek. így történik meg az, hogy ha valaki nagyobb javakhoz jut, kezdi elfelejteni, hogy honnan indult el. Ez mór a tudat hiánya. A tudatot pedig formálni, befolyásolni lehet, sőt szükséges is. A mindennapi életben a baj általában akkor kezdődik, amikor vala­ki felépíti a házát, berendezi azt, a gyermekeit fő­iskolára adja, de ha o társadalmi munkáról van szó, faluhelyen a „Z" akcióról, a választási program meg­valósításáról, okkor ennek az embernek nincs semmire ideje, nem vesz részt semmiben. Vagy legfeljebb azt mondja: dolgoztam már eleget, dolgozzon most más is. A mi feladatunk az, hogy életszínvonalunkat, anyagi helyzetünket egyre javítsuk, de az ideológiai nevelésről nem szabad megfeledkeznünk. A célunk A beszélgetés résztvevői: 1. Paksi László a Dun. Streda-i (dunaszerdahe­­lyi) járási pártbizottság titkára. 2. Jalec Mária, a Nitrai Marxizmus—Leninizmus Intézetének dolgozója, főiskolai oktató. 3. Paksi László és Zlatica Funková, a SZLKP KB dolgozója. 4. Presinszky Lajos, a Dun. Streda-i (dunaszerdahe­­lyi) Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemének igazgatója. 5. Slovák Gyula, a SZLKP KB politikai főiskolájá­nak előadója. az, hogy az emberek szocialista módon dolgozzanak, de szocialista módon gondolkodjanak is. JALEC MARIA, NITRA, A MARXIZMUS-LENINIZ­­MUS INTÉZETÉNEK DOLGOZÓJA: Mint pedagógus egy évtizede foglalkozom a fiata­lok nevelésével. Mind a magánbeszélgetéseink során, mind a tanítási órákon sok érdekes kérdést vitatunk meg tudnak szerezni. De ha valaki csak azt tartja életcéljának, hogy neki mindene meglegyen és a megszerzés eszközeiben, módszereiben nem válogat — ez már kispolgári életszemlélet. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a garázsban tartott autóval, a drága bútorokkal telezsúfolt szobákkal vagy a sa­rokban álló alig használt zongorával növelik önma­guk értékét. Természetesen mindennek van értelme, ami kényelmesebbé, kulturáltabbá teszi az életünket, és helyes is, ha ezeket az emberek beszerzik. Ma már senki sem zárkózik el a falujában, sokan a tenger­parton töltik szabadságukat, ami helyes, sőt szükség­­szerű. De csak akkor: ha legalább részben tudás­szomjból, belső szükségletből teszik, igénylik. Igaz az, hogy az életstílusra az embereket nevelni kell. De főleg az szükséges, hogy ők maguk is akarják, szom­­júhozzák ezt a kulturáltabb életmódot, és ebben a vonatkozásban beszélnünk kell a nőkérdésről is. Mert éppen ebben vagyunk kevésbé modernek. Ma már az asszonyok nagy része munkába lépett, nem eltar­tott lény, van lehetősége művelődni, bekapcsolódni a politikai, társadalmi életbe. De sokan még ma is a nő egyetlen fő feladatát az anyaságban, s ami még rosszabb a háztartás vezetésében látják. Ez az egyik oka annak, hogy még mindig annyi problémá­val találkozunk a nőkérdés megoldásában. Mert éppen ebben hátráltat még oly gyakran a kispolgári képmutatás, a kétszínűség, a közömbösség. Ezek a jellemvonások nincsenek összhangban a szocialista erkölccsel, nem beszélve arról, hogy politikailag ká­rosak is... PAKSI LÁSZLÓ, A DUN. STREDA-I (DUNASZERDA­­HELYI) JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: Lényegre tapintó volt az a megállapítás, hogy az meg. Ott kezdeném, hogy a szocialista forradalom után egy új ideológia, szocialista ideológia, a marxizmus— leninizmus válik uralkodóvá. Célunk, hogy a világ­nézeti nevelés alapját a marxizmus egésze alkossa, a materialista világnézet hassa át. Annád idején nem nagyon bővelkedtünk olyan pedagógusokban, akik — materialista nevelésben részesültek. Egy részük úgy nevelődött át materialista felfogású pedagógussá. Márpedig az iskolának nagy szerepe van a világ­nézeti nevelésben. De mindjárt hozzáteszem azt is, hogy nem csak az iskolának, hanem a családnak, a társadalomnak is döntő szerepe van ebben. Az ankét leveleiből ki is tűnt, hogy a világnézeti nevelés napjainkban sok problémát okoz, mert még sok csa­lád is másként követeli meg gyermeke világnézeti fejlődését, meg a társadalom is. Nagyon fontos szerepet tölt be a társadalomban az erkölcs. A mi társadalmi rendszerünkben a kom­munista erkölcs. Ezt kell elsajátíttatni tanítványaink­kal, akiket a jövő társadalom számára készítünk elő. A kommunista erkölcsű embernek megvannak a ma­ga jellemvonásai. Legfontosabb a kollektivizmus, a közösségi jellemvonás. És éppen itt találkozik össze leginkább a régi az újjal. Él még napjainkban a régi erkölcs maradványa, például az egoizmus, az individualizmus. . . Sokan azt gondolták, hogy ha már megszerezték az életszükségletük anyagi részét, tovább nem kell fejlődniük, a mindennapi kenyérért nem kell nagyobb erőt kifejteniük. így aztán az ilyen emberek tudati fejlődése lemaradt, vagyis nem for­málódott teljes egészében a szocialista emberhez méltó világnézetük. A kommunista erkölcsű ember nevelésében pedig az új világnézet elsajátításáról, a munkához való kommunista viszony kialakításáról van szó. Vagyis a sokoldalúan kulturálisan és fizikai­lag fejlett új emberről van szó. Ez bonyolult folyamat, nem lehet egy-két évtized alatt célt érni. De ha mindannyiunk közös érdeke, hogy ezt elérjük, akkor — meggyőződésem szerint — napról napra közelebb érünk célunkhoz. Márpedig a mostani ankét tapasz­talatai, a rengeteg pozitív hozzászólás is azt bizo­nyítja: mindannyiunk közös érdeke ez. A beszélgetést vezette: MEGYERI ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents