Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-10 / 11. szám
KULTURÁLIS Maxim Gorkij (1868— 1936) Százöt éve. március 28-án született a világhírű orosz író, o szocialista realizmus megteremtője, egyben a szovjet irodalom első klasszikusa. Műveit eleinte a romantikus irányzat és a népköltészet hatása (Csudra Makar), később a realista ábrázolásmód (Foma Gorgyejev) jellemzi. Drámáiból — Kispolgárok, Ellenségek, Éjjeli menedékhely stb. a körülmények hibáztatása mellett kicseng az emberbe vetett hit. Az anya c. regénye a szocialista realizmus első nagy alkotása. Henrik Ibsen (1828—1906) A kiváló norvég drámaíró és költő száznegyvenöt évvel ezelőtt március 20-án született. Az álszent világ elleni lázadást kifejező műveinek romantikus hangvételét mindjobban a realista szemlélet váltja fel. Sokat merít a norvég folklórból (Peer Gynt). Erősen foglalkoztotja a nőkérdés. Nóra c. drámájában a hazug alapokra épülő házasság csődjét mutatja be. A Kísértetek c. darabjának középpontjában a megalázó házassági kapcsolatban élő asszony áldozatvállalásának értelmetlenségét érzékelteti. Drámáit: Rosmersholm, Solness építőmester stb., majd az utolsókat: John Gábriel Borkman, Ha mi holtak feltámadunk, a nagyszerű jellemábrázolás mellett a mind kiábrándultabb felfogás jellemzi és bizonyos fokig a szimbolizmus. — Ibsen könyörtelenül leplezte le kora polgári társadalmának konvencióit. 10 éves a Forrás TORKOS Egy évtizeddel ezelőtt egy lelkes, irodalomkedvelő kis gárda, néhány középiskolás diák és magyar szakos tanáruk összefogott, hogy az akkoriban nálunk még szinte alig ismert műfajban lépjen pódiumra, a szép szó, gondolatébresztő tartalom tolmácsolójaként. A bratis lávái maközépiskola, illetve gimnázium tanulóiból alakult öntevékeny csoport vezetője, Kulcsár Tibor tanár — jelenleg az Ifjú Szívek együttes igazgatója —, így emlékezik vissza: „ . . . Arcok, szempárok villannak fel az elmúlt időszak sikereit és hétköznapjait idézve, azé a mintegy százötven fiatalé, akik itt, az irodalmi színpad élményt, sikert nyújtó, emberformáló gyár tannyelvű közösségében találták meg szabad idejük célszerű felhasználását saját maguk és mások művelésére és szórakoztatására.“ Igen, amellett, hogy a közvetítés alkotó örömét érezték szereplésük közben, az irodalom népszerűsítésével, haladó hagyományaink ápolásával értékes kulturális munkát végeztek. Ki győzné felsorolni műsoraikat, amelyeket nemcsak helyben, hanem több városban és községben, sőt néhány alkalommal Magyarországon is előadtak! És hogy mindezt igényes szinten, bizonyltja az a számos díj, elismerő oklevél, amelyet a Jókai-napokról, a Szenei Molnár Albert-napokról, a balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napokról hoztak haza. Tevékenységük valóban példamutató és reméljük ösztönzőleg hat másokra is. Évfordulója alkalmából gratulálunk a Forrás Irodalmi Színpad kollektívájának és további szép sikereket kívánunk értékes kulturális tevékenységükhöz! (bér) Aki szereti a régi idők történetét olvasni, elmélyedni az egykor élt népek, emberek szokásainak, érzés- és gondolatvilágának leírásában, az pompásan elszórakozik Déry Tibor, a kitűnő tollú író „A kiközösítő" című regényével. A budapesti Szépirodalmi és a bratislavai Madách Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg. A könyv különös sajátossága és értéke, hogy történelmi jellege mellett filozofikus mélységekbe nyúl és magasságokba szárnyal — mindezt pedig az írónak a leírt eseményekre és emberi magatartásokra alkalmazott ironikus szemléletével. Déry témáját az időszámításunk utáni 1. századból meríti. Regényének fő alakja a magasrangú világi hivatalnokból — a milánói tartomány császári helytartójából — akarata ellenére egyházi főméltósággá — milánói püspökké kinevezett Ambrus, akinek törékeny testében és hangsúlyozottan keskeny koponyájában óriási szellemi erő halmozódott fel. Az ő magatartásán és értékmércéjén át ismerkedünk meg okosokkal és ostobákkal, császárokkal és csószárnőkkel, egyházi és világi hatalmi problémákkal, a még fiatal katolicizmus fanatikusainak és „eretnekeinek" viaskodásával. Az irónia, sőt a helyenként vpskos humor és nyerseség, amely minden valószínűség szerint az „édesszájú diplomáciai nyelvezet" mellett az akkori emberek sajátja volt — alaposan lemeztelenítik az Amrushoz hasonló „szentek" és az „isten kegyelméből uralkodó" császárok valódi céljait és kicsinyes indulatait. — Igo — VALENTYINA OSZEJEVOVA Jó cselekedetek Gyurka, ahogy reggel felébredt, kinézett az ablakon. A napocska vidáman ragyogott az égen, és a hó csillogott-villogott az udvaron. Gyurkának az ötlött az eszébe, hogy ma valami hősiességet, valami jó cselekedetet kellene véghezvinnie. Ül hát és gondolkodik: „Ha a húgocskám fuldokolna, megmenteném az életét.“ Ekkor megszólítja a kis húga: — Gyurka, gyere velem szánkózni! — Tűnj el. Hagyj békén. Nem látod, hogy gondolkodom? A letorkolt kis húg elment és Gyurka tovább töri a fejét: „Ha a nagymamát megtámadnák a farkasok, mind halomra lőném.“ Ekkor megszólal a nagymama: — Gyurka, rakd el az edényt az asztalról! — Rakd el magad, én nem érek rá! A nagymama megcsóválta a fejét, és Gyurka tovább tűnődik: „Ha a kutyánk beleesne a kútba, kihúznám belőle.“ Ekkor a kutyus farkát csóválva odabújt hozzá, hogy adjon neki Gyurka vizet. — Ne lábatlankodj itt nekem — JQfXT' kergette el Gyurka a kutyát, és odament az édesanyjához: — Édesanyám, úgy szeretnék valami jó cselekedetet véghezvinni. Az édesanyja megsimogatta Gyurka fejét: — Szánkóztasd meg a húgocskádat, segíts a nagymamának elrakni az edényt és itasd meg a kiskutyát. — tó — fordítása DÉNES GYÖRGY re Topolyafán verebek, vidám veréb-gyerekek, csirip, csirip, csipcsirip, hintázgatnak egy kicsit, hajlik az ág, megremeg, nyüzsög a verébsereg, csirip, csirip, csipcsirip, játszadoznak egy kicsit, összebújnak, diskurálnak, zsenge fényben karikáznak, suhannak a szellők hátán, a levegő óceánján. Ki hinné, milyen sok érdekes játékot lehet néhány szem krumpliból, színes papírból és műszalmából elővarázsolni! Bemutatjuk nektek, kedves gyerekek, Sün Sándort, Krumpli Jancsit és Marit. Bizonyára kitaláltok még hozzájuk hasonló figurákat. Esős délutánokon jó szórakozás ! Kedves Gyerekek! A lapunk hetedik számában közölt feladatot sokan megoldottátok, szép rajzokat küldtetek be szerkesztőségünkbe. Ezúttal a következőket részesítjük jutalomban: Mojzes Ferenc, Filakovo (Fülek), Gucky Eleonóra, Neded (Negyed), Gesvandtner Gyöngyi, Samorín (Somorja). REJTVÉNYÜNK: Milyen nagy nemzetközi sportesemény színhelye volt a napokban fővárosunk, Bratislava? Topolyafán verebek, huncut veréb-gyerekek, csiripelnek reggel, este, hol megülve, hol repesve, csiripelnek, csipcsirip, csupasz ágtól kérdezik: — Hol késik a kikelett Várjuk már a meleget! Várják bizony, egyre várják selymes bimbó pattanását, hívják a szép kék eget a kis veréb-gyerekek.
