Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-10 / 11. szám

KULTURÁLIS Maxim Gorkij (1868— 1936) Százöt éve. március 28-án született a világhírű orosz író, o szocialista realizmus megteremtője, egyben a szovjet iro­dalom első klasszikusa. Műveit eleinte a romantikus irányzat és a népköltészet hatása (Csudra Makar), később a realista ábrázolásmód (Foma Gorgyejev) jellemzi. Drámáiból — Kis­polgárok, Ellenségek, Éjjeli menedékhely stb. a körülmények hibáztatása mellett kicseng az emberbe vetett hit. Az anya c. regénye a szocialista realizmus első nagy alkotása. Henrik Ibsen (1828—1906) A kiváló norvég drámaíró és költő száznegyvenöt évvel ezelőtt március 20-án született. Az álszent világ elleni lázadást kifejező műveinek romantikus hangvételét mindjobban a realista szemlélet váltja fel. Sokat merít a norvég folklórból (Peer Gynt). Erősen foglalkoztotja a nőkérdés. Nóra c. drámájában a hazug alapokra épülő házasság csődjét mutatja be. A Kísértetek c. darab­jának középpontjában a megalázó házassági kapcsolatban élő asszony áldozatvállalásának értelmetlenségét érzékelteti. Drámáit: Rosmersholm, Solness építőmester stb., majd az utolsókat: John Gábriel Borkman, Ha mi holtak feltámadunk, a nagyszerű jellemábrázolás mellett a mind kiábrándul­­tabb felfogás jellemzi és bizonyos fokig a szimbolizmus. — Ibsen könyörtele­nül leplezte le kora polgári társadalmának konvencióit. 10 éves a Forrás TORKOS Egy évtizeddel ez­előtt egy lelkes, iro­dalomkedvelő kis gárda, néhány közép­­iskolás diák és ma­gyar szakos tanáruk összefogott, hogy az akkoriban nálunk még szinte alig is­mert műfajban lép­jen pódiumra, a szép szó, gondolatébresztő tartalom tolmácsoló­jaként. A bratis lávái ma­középiskola, illetve gimnázium tanulóiból alakult öntevé­keny csoport vezetője, Kulcsár Tibor tanár — jelenleg az Ifjú Szívek együt­tes igazgatója —, így emlékezik vissza: „ . . . Arcok, szempárok villannak fel az elmúlt időszak sikereit és hétköz­napjait idézve, azé a mintegy százötven fiatalé, akik itt, az irodalmi színpad élményt, sikert nyújtó, emberformáló gyár tannyelvű közösségében találták meg szabad ide­jük célszerű felhasználását saját ma­guk és mások művelésére és szórakoz­tatására.“ Igen, amellett, hogy a közvetítés alkotó örömét érezték szereplésük köz­ben, az irodalom népszerűsítésével, haladó hagyományaink ápolásával érté­kes kulturális munkát végeztek. Ki győzné felsorolni műsoraikat, amelyeket nemcsak helyben, hanem több városban és községben, sőt né­hány alkalommal Magyarországon is előadtak! És hogy mindezt igényes szinten, bizonyltja az a számos díj, el­ismerő oklevél, amelyet a Jókai-napok­­ról, a Szenei Molnár Albert-napokról, a balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napokról hoztak haza. Tevékenységük valóban példamutató és reméljük ösztönzőleg hat másokra is. Évfordulója alkalmából gratulálunk a Forrás Irodalmi Színpad kollektívá­jának és további szép sikereket kívá­nunk értékes kulturális tevékenységük­höz! (bér) Aki szereti a régi idők történetét olvasni, elmélyedni az egykor élt népek, emberek szokásainak, érzés- és gondolat­­világának leírásában, az pompásan elszórakozik Déry Tibor, a kitűnő tollú író „A kiközösítő" című regényével. A buda­pesti Szépirodalmi és a bratislavai Madách Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg. A könyv különös sajátossága és értéke, hogy történelmi jellege mellett filozofikus mélységekbe nyúl és magasságok­ba szárnyal — mindezt pedig az írónak a leírt eseményekre és emberi magatartásokra alkalmazott ironikus szemléleté­vel. Déry témáját az időszámításunk utáni 1. századból meríti. Regényének fő alakja a magasrangú világi hivatalnokból — a milánói tartomány császári helytartójából — akarata ellenére egyházi főméltósággá — milánói püspökké kineve­zett Ambrus, akinek törékeny testében és hangsúlyozottan keskeny koponyájában óriási szellemi erő halmozódott fel. Az ő magatartá­sán és értékmércéjén át ismerkedünk meg okosokkal és ostobákkal, császá­rokkal és csószárnőkkel, egyházi és világi hatalmi problémákkal, a még fiatal katolicizmus fanatikusainak és „eretnekeinek" viaskodásával. Az irónia, sőt a helyenként vpskos humor és nyerseség, amely minden valószínűség szerint az „édesszájú diplomáciai nyelvezet" mellett az akkori emberek sajátja volt — alaposan lemeztelenítik az Amrushoz hasonló „szen­tek" és az „isten kegyelméből uralkodó" császárok valódi céljait és kicsinyes indulatait. — Igo — VALENTYINA OSZEJEVOVA Jó cselekedetek Gyurka, ahogy reggel felébredt, kinézett az ablakon. A napocska vidáman ragyogott az égen, és a hó csillogott-villogott az udvaron. Gyurkának az ötlött az eszébe, hogy ma valami hősiességet, vala­mi jó cselekedetet kellene véghez­­vinnie. Ül hát és gondolkodik: „Ha a húgocskám fuldokolna, megmenteném az életét.“ Ekkor megszólítja a kis húga: — Gyurka, gyere velem szán­kózni! — Tűnj el. Hagyj békén. Nem látod, hogy gondolkodom? A letorkolt kis húg elment és Gyurka tovább töri a fejét: „Ha a nagymamát megtámadnák a farkasok, mind halomra lőném.“ Ekkor megszólal a nagymama: — Gyurka, rakd el az edényt az asztalról! — Rakd el magad, én nem érek rá! A nagymama megcsóválta a fe­jét, és Gyurka tovább tűnődik: „Ha a kutyánk beleesne a kútba, kihúznám belőle.“ Ekkor a kutyus farkát csóválva odabújt hozzá, hogy adjon neki Gyurka vizet. — Ne lábatlankodj itt nekem — JQfXT' kergette el Gyurka a kutyát, és odament az édesanyjához: — Édesanyám, úgy szeretnék valami jó cselekedetet véghez­vinni. Az édesanyja megsimogatta Gyurka fejét: — Szánkóztasd meg a húgocs­­kádat, segíts a nagymamának el­rakni az edényt és itasd meg a kiskutyát. — tó — fordítása DÉNES GYÖRGY re Topolyafán verebek, vidám veréb-gyerekek, csirip, csirip, csipcsirip, hintázgatnak egy kicsit, hajlik az ág, megremeg, nyüzsög a verébsereg, csirip, csirip, csipcsirip, játszadoznak egy kicsit, összebújnak, diskurálnak, zsenge fényben karikáznak, suhannak a szellők hátán, a levegő óceánján. Ki hinné, milyen sok érde­kes játékot lehet néhány szem krumpliból, színes pa­pírból és műszalmából elő­varázsolni! Bemutatjuk nek­tek, kedves gyerekek, Sün Sándort, Krumpli Jancsit és Marit. Bizonyára kitaláltok még hozzájuk hasonló figurá­kat. Esős délutánokon jó szó­rakozás ! Kedves Gyerekek! A lapunk hetedik számában közölt feladatot sokan meg­oldottátok, szép rajzokat küldtetek be szerkesztősé­günkbe. Ezúttal a következő­ket részesítjük jutalomban: Mojzes Ferenc, Filakovo (Fü­lek), Gucky Eleonóra, Neded (Negyed), Gesvandtner Gyön­gyi, Samorín (Somorja). REJTVÉNYÜNK: Milyen nagy nemzetközi sportesemény színhelye volt a napokban főváro­sunk, Bratislava? Topolyafán verebek, huncut veréb-gyerekek, csiripelnek reggel, este, hol megülve, hol repesve, csiripelnek, csipcsirip, csupasz ágtól kérdezik: — Hol késik a kikelett Várjuk már a meleget! Várják bizony, egyre várják selymes bimbó pattanását, hívják a szép kék eget a kis veréb-gyerekek.

Next

/
Thumbnails
Contents