Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-03 / 10. szám

A Velky Krtis-i (Nagykürtös) Rusnák­­család takaros, lakályos otthonában a hí­vatlan látogatót is igazi, őszinte vendég­­szeretettel fogadják. Az embereknek az az érzése, mintha régi, jó ismerősök lenné­nek . . . — Szerencséjük van, mert minket meg­lehetősen nehéz így hátközben együtt ta­lálni — mosolyog Ján Rusnák, a családfő, aki már tizenhat esztendeje a nehéz bá­nyászmunkát végző, a Bana Dolina állami kitüntetést is kiérdemelt munkacsoportjá­nak vezetője. — Sajnos, még így sem teljes a létszám — teszi hozzá a felesége. — Ugyanis leg­nagyobb fiunk, a Jani, katona Plzenben, Milán pedig, aki sorban utána következik, Safárikovón (Tornaija) tanulja az autó­mechanikus mesterséget s csak hét végén jár haza. A két kisebbik — a nyolcadikos Luba és Igor a kis elsős azonban otthon vannak és kerek szemmel, ám jól nevelt szerény­séggel közelednek a váratlan vendégekhez. Amíg a mama a konyhában elkészíti az illatos, zamatos feketekávét, addig meg­kérdeztük Lubkát: — Ha az iskolában dolgozatot kellene írnod a mamáról, mit írnál róla?-- Először is azt, hogy szigorú és na­gyon jó. . . — Úgy bizony, — mondja Rusnákné — négy gyerek nevelése nem könnyű feladat, és véleményen szerint a kellő szigor meg a fegyelmezés nélkül nem hinném, hogy rendes, jóravaló embereket nevelhetünk. Odahaza mi is négyen voltunk testvérek, és bizony a szüléink megkövetelték a ren­det. Hát én is így nevelem a gyermekei­met . . . Ján Rusnák ránevet a feleségére: — Az igaz, hogy nálunk megvan a fegyelem, de azért ne higyjék, hogy nálunk a mama a „mumus“. Tud ő nagyon megértő is lenni. Rusnákné évekig nem volt állásban, hogy otthon nevelje a gyermekeit. Fél év­vel ezelőtt, amikor már a kis Igor is isko­lás lett, munkába állt. A bányászok munkásotthonában ő osztja ki az ebédet meg a vacsorát. Fél tizenkettőtől négyig és este héttől kilencig van munkában, s ez számára nagyon jó beosztás, mert az ott­honi teendőket is el tudja végezni. — Azért nem volt könnyű dolog annyi évig egy fizetésből élni hatunknak — jegy­zi meg Ján Rusnák — de jó beosztással, türelemmel elláttuk a háztartásunkat min­dennel. A feleségem olyan jól tudott bánni a pénzzel, hogy még egy Moszkvicsra is sikerült összespórolni. Igaz, hogy nemigen használjuk ki, mert mi olyan otthonülő emberek vagyunk. Nem azért otthonülő emberek, mert nem érdeklik őket a világ dolgai, hanem azért, mert igazán csak otthon érzik jól magu­kat, ha mindannyian együtt vannak.' — Mindig van miről beszélgetnünk, mindig van a lakásban valami, amit még csinosabbá, szemrevalóbbá lehet tenni. Nyaranta ugyan tíz napot, két hetet Közép-Szlovákiában töltenek, mert Ján Rusnák erről a vidékről származik, s időn­ként a szomszédba, Nenincére (Lukanyé­­nye) is el-elugranak meglátogatni a mama családját. — De mindenhonnan sietünk haza, ne­künk az otthonunk jelent mindent, nekünk tulajdonképpen az otthonunk a hobbynk! — mondják egyszerre és nagyon-nagyon boldogan! LÁNG ÉVA A szocialista együttélés megköveteli a bérházak, szövetkezeti lakások rendbentartását, a lakosok önkéntes fegyel­mét és a társadalmi kapcsolatok kölcsönös tiszteletben tartását. Aki a házban lakik vagy aki abban tartózkodik, köteles úgy viselked­ni, Hogy. ne bontsa meg a polgárok közös érdekeit, a ház rendjét. A helyi nemzeti bi­zottságok házirendet adnak ki. Ezt a házi­rendet a háztulajdonos, ill. a házfelügyelő jól megvilágított helyen, a ház főbejáratá­nál függeszti ki. A ház lakói, valamint a csa­ládok alkalmi látogatói kötelesek betartani a házirendet. APRÓ JAVÍTÁSOK, KARBANTARTÁSI KÖLTSÉGEK Apró javításnak számít a fakó- és mellék­­helyiségek berendezéseinek javítása, kisebb alkatrészek vagy tárgyak kicserélése; rend­szerint 50,— Kcs-ig terjedő javítási költségek. Apró javításnak számít többek között a lakás­ban a vízcsap, a kapcsolók, tűzhelylap, kul­csok, zárak, küszöbök és hasonlók megjaví­tása. Karbantartási költség például a festés, a vakolat javítása, rovartalanítás, parketták rendbentartása, mázolás, a beépített bútorok rendbentartása, javítása. Ezeket a költségeket a lakás használója (bérlője) fedezi. A LAKBÉR A lakás használatáért járó havi vagy évi térítést (lakbért) a lakásegység lakó- és mellékhelyiségeinek terjedelme szerint szab­ják meg. A lakás minőségére, a családtagok számára való tekintettel ezt az alapösszeget emelhetik vagy csökkenthetik. A lakbér össze­géről és a befizetés módjáról, idejéről egy­részt a házirendben tájékoztatják a lakókat, másrészt pedig a lakás használatáról szóló szerződésben. JAVÍTÓ-SZOLGALAT Ha a lakások vízvezetékeiben és a villany­­vezetékben üzemzavar keletkezik, ezt az egyes házgondnokságok felügyelői vagy kar­bantartói (esetleg karbantartó csoportjai) végzik el. A vízvezeték-, villany- és gázháló­zatban történt üzemzavarokat (a lakásokban és üzemekben egyaránt) külön javító-szolgá­lat távolítja el, amely — főleg nagyobb váro­sokban — állandó készültségben van. Telefo­non is hívható. A villanyközpont javító-szol­gálatát akkor hívjuk, amikor több családi ház vagy egész utca villanyáram nélkül van, ami­kor a vízvezetékben fázisos áramfeszültség van (ráz), és villanyvezeték által okozott tűz esetén. A gázgyár javító-szolgálatát azonnal hívni kell, ha gázszivárgást észlelünk, téli időszakban, ha a gáz nem gyullad meg vagy elromlik a gázóra. A vízművek javító-szolgálatát akkor hívjuk, amikor el kell zárni a vizet az utcai hálózat­ból a házba folyó vezetékekben, és ha az utcán megreped a fővezeték. (folytatjuk) A nyirkos, esős napokban az átázott családtagok, ven­dégek, váratlanul érkező látogatók sok szennyet hoznak magukkal a lakásba. A lábbelit egy-két ügyesen elhelye­zett lábtörlőn meg lehet tisztítani a rátapadt piszoktól, de ha esős időben egyszerre több vendég érkezik, rendszerint a csuromvizes, csöpögő esernyőkkel von probléma. Többen a fürdőkádban helyezik el a vizes esernyőket, mi ennél célszerűbb megoldást ajánlunk. Egy nagyobb pTéhdobozból elkészíthetjük a képen látható esernyőtartót. A ptéhdobozt fejjel lefelé állitjuk fel, az alján természetesen rajta hagy­juk a hermetikusan csukódó fedelét, hogy az ernyőkről lecsurgó viz ne folyjon ki belőle. A doboz tetején pléhvágó ollóval négy-öt akkora lyukat vágunk, hogy az ernyő köny­­nyen beleférjen. A pléhdobozt azután tetszés szerinti fes­tékkel festjük be, különösen vastagon mázoljuk be a lyu­kak széleit, hogy tompítsuk az élét. Miután a vendégek elmentek, a lyukakon keresztül ki­öntjük a vizet az esernyőtartóból. MINDEN HÉTEN 1 L EGYTANÁCs ZEMÜNK FÉNYE Az alvás Hány órát kell aludnia a csecsemőnek? E tekintetben sem egyformák a csecsemők. Minden csecsemő annyit aludjék, amennyire szüksége van. Ha jól fejlődik, élénk, jó­kedvű, ébrenléte alatt „tevé­keny" — akkor nem baj, ha napközben kevesebbet alszik. Az újszülött csaknem egész napját átalussza. Csak szo­páshoz ébred fel, s ha jól­lakott, már alszik is tovább. Két-három hónapos korától átalussza az éjszakát, nappal pedig kb. másfélórás alvási idők váltakoznak kb. másfél­órás ébrenléti idővel. Egyéves kora körül már kétszer annyi időt tölt nappal ébren, mint alvással. Általában csak más­fél éves korán túl, kétéves kor körül elég erős a gyermek idegrendszere ahhoz, hogy megszakítás nélkül kb. hat órát ébren legyen. Ekkor már elegendő, ha napközben csak egyszer alszik, és ez a be­osztás megmaradhat mind­addig, amíg az alvásszükség­let a napi 12 órát megha­ladja. Óvjuk a csecsemő álmát! A csecsemő is csak akkor tud annyit aludni, amennyire szüksége van, ha biztosítjuk a nyugalmat, csendet, mele­get, lehetőleg friss szabad levegőt és estétől reggelig a sötétséget is. Sok helyen nin­csenek erre tekintettel. Járnak­­kelnek az alvó csecsemő kö­rül, hangosan beszélgetnek, rádióznak stb. Sőt azt gondol­ják, ezt meg kell szoknia a csecsemőnek. Nem kell meg­szoknia! A túl fáradt gyermek elalszik ugyan égő villany mellett és lármában is, álma azonban nem nyugodt és nem pihentető. Ez pedig egész fejlődését veszélyezteti. Soha nem keltsük fel a gyermeket! Ha kialudta ma­gát, magától ébred és csak­nem azonnal friss, érdeklődő lesz. Ne ébresszük a csecse­mőt még étkezéshez sémi Jobb étvággyal fog enni, ha előbb kialussza magát. Az sem baj, ha egyszer-kétszer kimarad egy étkezés, mert át­alussza. Ha ez gyakran fordul elő, akkor sem felkeltéssel, hanem esetleg napirendjének vagy étkezési rendjének meg­változtatásával keli megoldani a kérdést. Ha nehezen alszik el a gyermek, ne szóljunk rá szigo­rúan, ne kiabáljunk ezért rá, mert ettől csak nyugtalanabb lesz. Ne fektessük vissza minduntalan felülő vagy fel­álló csecsemőnket. Ha csend, nyugalom van a gyermek kö­rül, hamarosan elálmosodik, elalszik. Ha azonban rendsze­resen nehezen alszik el, vizs­gáljuk meg napirendjét. Elő­fordulhat az is, hogy ébren­létekor nincs alkalma elég aktivitásra és ezért nem elég­gé álmos. Az is lehet, hogy túl íreveset van friss levegőn. Ál­talános szabály nincs, de nem szabad belenyugodni, hogy minden elalvást hosszan tar­tó sirás előzzön meg. (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents