Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-03 / 10. szám
A Velky Krtis-i (Nagykürtös) Rusnákcsalád takaros, lakályos otthonában a hívatlan látogatót is igazi, őszinte vendégszeretettel fogadják. Az embereknek az az érzése, mintha régi, jó ismerősök lennének . . . — Szerencséjük van, mert minket meglehetősen nehéz így hátközben együtt találni — mosolyog Ján Rusnák, a családfő, aki már tizenhat esztendeje a nehéz bányászmunkát végző, a Bana Dolina állami kitüntetést is kiérdemelt munkacsoportjának vezetője. — Sajnos, még így sem teljes a létszám — teszi hozzá a felesége. — Ugyanis legnagyobb fiunk, a Jani, katona Plzenben, Milán pedig, aki sorban utána következik, Safárikovón (Tornaija) tanulja az autómechanikus mesterséget s csak hét végén jár haza. A két kisebbik — a nyolcadikos Luba és Igor a kis elsős azonban otthon vannak és kerek szemmel, ám jól nevelt szerénységgel közelednek a váratlan vendégekhez. Amíg a mama a konyhában elkészíti az illatos, zamatos feketekávét, addig megkérdeztük Lubkát: — Ha az iskolában dolgozatot kellene írnod a mamáról, mit írnál róla?-- Először is azt, hogy szigorú és nagyon jó. . . — Úgy bizony, — mondja Rusnákné — négy gyerek nevelése nem könnyű feladat, és véleményen szerint a kellő szigor meg a fegyelmezés nélkül nem hinném, hogy rendes, jóravaló embereket nevelhetünk. Odahaza mi is négyen voltunk testvérek, és bizony a szüléink megkövetelték a rendet. Hát én is így nevelem a gyermekeimet . . . Ján Rusnák ránevet a feleségére: — Az igaz, hogy nálunk megvan a fegyelem, de azért ne higyjék, hogy nálunk a mama a „mumus“. Tud ő nagyon megértő is lenni. Rusnákné évekig nem volt állásban, hogy otthon nevelje a gyermekeit. Fél évvel ezelőtt, amikor már a kis Igor is iskolás lett, munkába állt. A bányászok munkásotthonában ő osztja ki az ebédet meg a vacsorát. Fél tizenkettőtől négyig és este héttől kilencig van munkában, s ez számára nagyon jó beosztás, mert az otthoni teendőket is el tudja végezni. — Azért nem volt könnyű dolog annyi évig egy fizetésből élni hatunknak — jegyzi meg Ján Rusnák — de jó beosztással, türelemmel elláttuk a háztartásunkat mindennel. A feleségem olyan jól tudott bánni a pénzzel, hogy még egy Moszkvicsra is sikerült összespórolni. Igaz, hogy nemigen használjuk ki, mert mi olyan otthonülő emberek vagyunk. Nem azért otthonülő emberek, mert nem érdeklik őket a világ dolgai, hanem azért, mert igazán csak otthon érzik jól magukat, ha mindannyian együtt vannak.' — Mindig van miről beszélgetnünk, mindig van a lakásban valami, amit még csinosabbá, szemrevalóbbá lehet tenni. Nyaranta ugyan tíz napot, két hetet Közép-Szlovákiában töltenek, mert Ján Rusnák erről a vidékről származik, s időnként a szomszédba, Nenincére (Lukanyénye) is el-elugranak meglátogatni a mama családját. — De mindenhonnan sietünk haza, nekünk az otthonunk jelent mindent, nekünk tulajdonképpen az otthonunk a hobbynk! — mondják egyszerre és nagyon-nagyon boldogan! LÁNG ÉVA A szocialista együttélés megköveteli a bérházak, szövetkezeti lakások rendbentartását, a lakosok önkéntes fegyelmét és a társadalmi kapcsolatok kölcsönös tiszteletben tartását. Aki a házban lakik vagy aki abban tartózkodik, köteles úgy viselkedni, Hogy. ne bontsa meg a polgárok közös érdekeit, a ház rendjét. A helyi nemzeti bizottságok házirendet adnak ki. Ezt a házirendet a háztulajdonos, ill. a házfelügyelő jól megvilágított helyen, a ház főbejáratánál függeszti ki. A ház lakói, valamint a családok alkalmi látogatói kötelesek betartani a házirendet. APRÓ JAVÍTÁSOK, KARBANTARTÁSI KÖLTSÉGEK Apró javításnak számít a fakó- és mellékhelyiségek berendezéseinek javítása, kisebb alkatrészek vagy tárgyak kicserélése; rendszerint 50,— Kcs-ig terjedő javítási költségek. Apró javításnak számít többek között a lakásban a vízcsap, a kapcsolók, tűzhelylap, kulcsok, zárak, küszöbök és hasonlók megjavítása. Karbantartási költség például a festés, a vakolat javítása, rovartalanítás, parketták rendbentartása, mázolás, a beépített bútorok rendbentartása, javítása. Ezeket a költségeket a lakás használója (bérlője) fedezi. A LAKBÉR A lakás használatáért járó havi vagy évi térítést (lakbért) a lakásegység lakó- és mellékhelyiségeinek terjedelme szerint szabják meg. A lakás minőségére, a családtagok számára való tekintettel ezt az alapösszeget emelhetik vagy csökkenthetik. A lakbér összegéről és a befizetés módjáról, idejéről egyrészt a házirendben tájékoztatják a lakókat, másrészt pedig a lakás használatáról szóló szerződésben. JAVÍTÓ-SZOLGALAT Ha a lakások vízvezetékeiben és a villanyvezetékben üzemzavar keletkezik, ezt az egyes házgondnokságok felügyelői vagy karbantartói (esetleg karbantartó csoportjai) végzik el. A vízvezeték-, villany- és gázhálózatban történt üzemzavarokat (a lakásokban és üzemekben egyaránt) külön javító-szolgálat távolítja el, amely — főleg nagyobb városokban — állandó készültségben van. Telefonon is hívható. A villanyközpont javító-szolgálatát akkor hívjuk, amikor több családi ház vagy egész utca villanyáram nélkül van, amikor a vízvezetékben fázisos áramfeszültség van (ráz), és villanyvezeték által okozott tűz esetén. A gázgyár javító-szolgálatát azonnal hívni kell, ha gázszivárgást észlelünk, téli időszakban, ha a gáz nem gyullad meg vagy elromlik a gázóra. A vízművek javító-szolgálatát akkor hívjuk, amikor el kell zárni a vizet az utcai hálózatból a házba folyó vezetékekben, és ha az utcán megreped a fővezeték. (folytatjuk) A nyirkos, esős napokban az átázott családtagok, vendégek, váratlanul érkező látogatók sok szennyet hoznak magukkal a lakásba. A lábbelit egy-két ügyesen elhelyezett lábtörlőn meg lehet tisztítani a rátapadt piszoktól, de ha esős időben egyszerre több vendég érkezik, rendszerint a csuromvizes, csöpögő esernyőkkel von probléma. Többen a fürdőkádban helyezik el a vizes esernyőket, mi ennél célszerűbb megoldást ajánlunk. Egy nagyobb pTéhdobozból elkészíthetjük a képen látható esernyőtartót. A ptéhdobozt fejjel lefelé állitjuk fel, az alján természetesen rajta hagyjuk a hermetikusan csukódó fedelét, hogy az ernyőkről lecsurgó viz ne folyjon ki belőle. A doboz tetején pléhvágó ollóval négy-öt akkora lyukat vágunk, hogy az ernyő könynyen beleférjen. A pléhdobozt azután tetszés szerinti festékkel festjük be, különösen vastagon mázoljuk be a lyukak széleit, hogy tompítsuk az élét. Miután a vendégek elmentek, a lyukakon keresztül kiöntjük a vizet az esernyőtartóból. MINDEN HÉTEN 1 L EGYTANÁCs ZEMÜNK FÉNYE Az alvás Hány órát kell aludnia a csecsemőnek? E tekintetben sem egyformák a csecsemők. Minden csecsemő annyit aludjék, amennyire szüksége van. Ha jól fejlődik, élénk, jókedvű, ébrenléte alatt „tevékeny" — akkor nem baj, ha napközben kevesebbet alszik. Az újszülött csaknem egész napját átalussza. Csak szopáshoz ébred fel, s ha jóllakott, már alszik is tovább. Két-három hónapos korától átalussza az éjszakát, nappal pedig kb. másfélórás alvási idők váltakoznak kb. másfélórás ébrenléti idővel. Egyéves kora körül már kétszer annyi időt tölt nappal ébren, mint alvással. Általában csak másfél éves korán túl, kétéves kor körül elég erős a gyermek idegrendszere ahhoz, hogy megszakítás nélkül kb. hat órát ébren legyen. Ekkor már elegendő, ha napközben csak egyszer alszik, és ez a beosztás megmaradhat mindaddig, amíg az alvásszükséglet a napi 12 órát meghaladja. Óvjuk a csecsemő álmát! A csecsemő is csak akkor tud annyit aludni, amennyire szüksége van, ha biztosítjuk a nyugalmat, csendet, meleget, lehetőleg friss szabad levegőt és estétől reggelig a sötétséget is. Sok helyen nincsenek erre tekintettel. Járnakkelnek az alvó csecsemő körül, hangosan beszélgetnek, rádióznak stb. Sőt azt gondolják, ezt meg kell szoknia a csecsemőnek. Nem kell megszoknia! A túl fáradt gyermek elalszik ugyan égő villany mellett és lármában is, álma azonban nem nyugodt és nem pihentető. Ez pedig egész fejlődését veszélyezteti. Soha nem keltsük fel a gyermeket! Ha kialudta magát, magától ébred és csaknem azonnal friss, érdeklődő lesz. Ne ébresszük a csecsemőt még étkezéshez sémi Jobb étvággyal fog enni, ha előbb kialussza magát. Az sem baj, ha egyszer-kétszer kimarad egy étkezés, mert átalussza. Ha ez gyakran fordul elő, akkor sem felkeltéssel, hanem esetleg napirendjének vagy étkezési rendjének megváltoztatásával keli megoldani a kérdést. Ha nehezen alszik el a gyermek, ne szóljunk rá szigorúan, ne kiabáljunk ezért rá, mert ettől csak nyugtalanabb lesz. Ne fektessük vissza minduntalan felülő vagy felálló csecsemőnket. Ha csend, nyugalom van a gyermek körül, hamarosan elálmosodik, elalszik. Ha azonban rendszeresen nehezen alszik el, vizsgáljuk meg napirendjét. Előfordulhat az is, hogy ébrenlétekor nincs alkalma elég aktivitásra és ezért nem eléggé álmos. Az is lehet, hogy túl íreveset van friss levegőn. Általános szabály nincs, de nem szabad belenyugodni, hogy minden elalvást hosszan tartó sirás előzzön meg. (folytatjuk)