Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-24 / 9. szám
MEGMONDOM ŐSZINTÉN MEGÉRTÉSRE VAN SZÜKSÉG Amikor elolvastam a vitaindító leveleket, elhatároztam, hogy tollat fogok, és megírom én is a véleményem. Az egyik levélíró, Kalocsayné panaszát megértem. Ügy érzem, nézeteink egy kicsit hasonlóak. Valóban fájó érzés az embernek, ha egy jó barát — akivel megosztottuk bánatunkat, örömünket — ellenünk szegődik. Szerintem ebben az esetben irigységről van szó. Hiszen ma már minden becsületesen dolgozó ember megteremtheti magának a jólétet, az anyagi bőséget. Ahol ez nem megy, ott rendszerint a beosztásban kell keresni a hibát. Jól tette, hogy ezt megmondta a barátnőjének is, szerintem minden embernek meg kellene értenie, hogy az irigység a legcsúnyább emberi tulajdonság. Az Ilyen emberek nemcsak ismerőseikkel szemben ilyenek, hanem mindenkivel, aki környezetükben él, és nem tudnak emberszerető, a társadalomba beilleszkedő munkatársakká, barátokká válni. Bugár Dezsőné esetében pedig magában a levélíróban találom a hibát. Magányosságának okát éppen abban keresem, hogy senkivel sem áll szóba, becsukja a kaput mások előtt, nem avatkozik senki dolgába, tanácsokat nem ad, de nem is fogad el. Ismerőseim körében sok olyan ember van, akik éppen az ellenkező módon cselekednek, minden emberrel szót tudnak váltani, mások örömének is tudnak örülni, bánatában tanácsot adni, — mégsem mondja rájuk senki, hogy pletykásak. Sőt, az ilyen embereket általában szeretik és tisztelik a közösségben. És azt hiszem, az ilyen emberek sohasem maradnak egyedül! Dániel Zoltánné, Stúrovo-Nána (Párkánynána) IGAZA VAN! — Kalocsai Arpádnénak, akinek kedvtelései sokkal nemesebbek, igényesebbek, mint irigykedő barátnőjének. Hogy Bulgáriába készülnek nyaralni, azt jelenti, hogy olyan dolgokra költik jövedelmük egy részét, amin keresztül szép és maradandó emlékeket, . élményeket gyűjtenek maguknak. Ne bánkódjék, mindketten megváltoztak, ilyen elvi különbségek mellett már nem lesz önök között jó megértés, barátság! Bugár Dezsőné azt panaszolja, hogy magára maradt. De levelében azt is megírja, hogy miért. Bizony az elzárkózottság, a túlzott pedantéria, — a magányossághoz vezet. Mindennek van árai Ha azt akarjuk, hogy ránk nyissák az ajtót, fogadjuk a vendéget kedves szóval, és ne azon járjon az eszünk, hogy mennyit kell majd utána takarítani. Mint írja, nem avatkozik senki sorsába, becsukja a kaput és nem törődik azzal, mi történik azon kívül. így bizony kiszorul az emberek, barátok közül, és elfelejtik. A sok széppel és kényelemmel ellátott ház sem mindenI Ha mindenkitől elhagyatva élünk, a szép csak a cifra koporsóhoz hasonlítható. Nagy Erika és szülei között a harc két generáció harca. Nem kispolgárok, Kispolgárok szerintem azok, akik cselekedeteiket nem a saját meggyőződésük szerint irányítják, hanem mások felszínes, divatos hóbortjait igyekeznek utánozni. Sajnos, ilyenek is vannak még elegen! Nagy Júlia, Lehnice KI TÖRŐDJÖN VELE? Bugár Dezsőné azt írja levelében, szerényen, de nyugodtan akart élni. Ezért nem kereste senkinek sem a társaságát. Most már akkor miért panaszkodik? A kaput is becsukta mások előtti Nem csoda, ha elszoktak a barátok maguktól. Nagy Erika okos lány bizonyára. Felvilágosult, haladó nézetei vannak. A szülei másként nevelkedtek, de Erika talán egy-egy bizalmas beszélgetés során szüleit is megnyeri az ő nézetének. A „kutyatulajdonos" leveléhez nincs sok hozzáfűzni valóm, csupán annyi, hogy én egy farkaskutya helyett inkább egy árva kisgyereket neveltem volna fel. De hát ez felfogás dolga I Czibula Árpád, Fil'akovo (Fülek) ELTALÁLTA! Igen, eltalálta Bugár Dezsőné, jól jellemezte a „kispolgárt" saját személyében. Ö eddig csak saját személyére és a szép lakására gondolt, embertársaival szemben közömbös volt. Milyen jogon várja most, betegsége alatt, a rokonok, ismerősök támogatását, ha eddig ő zárkózott el előlük. Mit szólna ahhoz, ha ön előtt is bezárnák a kaput olyan helyen, ahol a szépen berendezett lakást „féltik" az idegentől?! Csicsay Emma, Pastuchy (Patas) A 7 alamikor régen született egy V - mondás, hogy „az asszony köténye széles — sokat eltakar“. Nem nagy fantázia kell ahhoz, hogy az ember kitalálja, mi rejlik a szólás-mondás mögött: az asszonyok arra törekedtek, hogy a család belső problémái, kellemetlenségei ne kerüljenek a külvilág szeme elé. Pedig néha nagyon sok bánat, tragédia bújt meg az otthon falai között. A hagyományokat tisztelő asszonyok takargatták, amíg lehetett. Ám a kötény néha mégis kicsinek bizonyult... Manapság a nők általában nyíltan és természetesen intézik családi ügyeiket, ami nem azt jelenti, hogy intim dolgokat kiteregetnek a nyilvánosság előtt, hanem azt, hogy a gyermekneveléssel, sőt a családtagok egymás iránti emberi kapcsolatával összefüggő kérdésekről beszélnek az arra illetékesekkel. TS uchárné Lukács Rózsi már nem tartozik a fiatal nemzedékhez, és bár családlátogatásom idején éppen gyengélkedett, szememben — és mindazok szemében, akiknek volt alkalmuk őt megismerni — a tevékeny, pontos, mindig helytálló „vérbeli“ titkárnő típusát jelképezi. Otthona tanúsítja, hogy helytáll a magánéletében is, bár az nem volt mindig rózsás. A második világháború ukrajnai frontja nem adta vissza első férjét, Pali fia apját. Így a fiát katonakoráig egyedül nevelte — azóta pedig, már 12 éve, második férjével, Kucháf Jaroslav közbiztonsági dolgozóval. — A férjem cseh ember — mondja Rózsika —, Prágában ismerkedtünk meg, és az én kedvemért jött Szlovákiába. A fiammal az első perctől nagyon jó barátok — vidáman, boldogan éltünk együtt. K ihez forduljunk 9 LAKÁSIGÉNYLÉS Lakásigényléssel az állami lakáshivatalhoz fordulunk. A kérvényt a hnb lakásügyi szakosztályára nyújtjuk be. A hnb vezeti a lakásigénylők névsorát, amelyből összeállítja a sorrendet a lakásszükséglet sürgőssége szerint. Az állami lakások juttatásával a 41/1964 számú törvény 14. §-a foglalkozik részletesen. A hnb a törvényben felsorolt különleges, indokolt esetben az igénylőnek sorrenden kívül is kiutalhat lakást. A LAKÁSTULAJDONOS kicserélheti lakását, ha azzal a lakástérség hatékonyabb kihasználását éri el. A háztulajdonosok közötti lakáscserét a hnb-nek is jóvá kell hagynia. A bútorszállítást a CSAD n. v. bonyolítja le. Ha a lakás kiürítése a hnb utasítására történt, akkor a hnb fedezi a szállítási költségeket. Ennek a költségnek a megtérítése azonban azt a szervezetet (vagy a családi ház tulajdonosát) terheli, akinek érdekében kiürítették a lakást. A lakástulajdonos lakásának bizonyos részét átengedheti használatra (albérletbe) más polgárnak. Ehhez is szükséges a hnb beleegyezése. A lakásrész átengedéséről szerződést lehet kötni, amelynek betartása kötelező mindkét fél számára. A SZÖVETKEZETI LAKÁSÉPÍTÉS (bytové druzstvo obcanov) A szövetkezeti lakásépítés keretében csak többemeletes lakóházakat építenek. A családi ház építése nem tartozik a szövetkezeti lakásépítéshez. A szövetkezeti lakásépítés költségeit a tagsági részből, az állami hozzájárulásból és a bank által nyújtott hosszú lejáratú beruházási kölcsönből fedezik. A lakásépítő szövetkezet tagja lehet bárki, aki betöltötte 18. életévét és munkaviszonyban van. Nyugdíjas polgárok is lehetnek tagjai a lakásépítő szövetkezetnek. (folytatjuk) z o __I LU > z o N N < z Vállperecerösítő gyakorlat (A gyakorlathoz segédeszközként egy asztalt és egy széket használunk.) Alapállásban az asztal és a szék közé állunk, majd egyik kezünkkel a szék támlájára, másikkal az asztal lapjára támaszkodunk és az első ütemre (1) könyökünket kissé behajlítva, alsó lábszárunkat hátra tartva lassan felemelkedünk. A második ütemre (2) jól kiegyenesítjük a törzsünket, vállunkat minél magasabbra húzzuk fel. Néhány másodpercig ebben a helyzetben maradunk, majd visszaereszkedünk alapállásba és jól „kifújjuk" magunkat. A gyakorlatot megismételjük: Korosztály: Nők: Férfiak: 35 éves korig 6X 8X 36—50 évig 4X 6X 50 év felett 3X 4X
