Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-02-12 / 7. szám

IJasncu CZECHOSLOVAKIA JÁTSSZON velünk! Jó szórakozási, értékes tárgyi jutalmat igér „MESTERSÉGÜNK CÍMERE" versenyünk. Hat hírneves szlovákiai üzem jutalmaz­za saját termékeiből azo­kat az olvasóinkat, akik a lapunkban közölt riportok nyomán helyesen válaszol­nak az üzemekre, azok termékeire vonatkozó kér­déseinkre. Figyelem! Az alábbiak­ban közölt „elmerek“ — a versenyünkben résztvevő üzemek védjegyei. A kér­déseinkre levelezőlapon beküldött válaszok csak akkor lesznek érvényesek, ha versenyzőink a megfe­lelő üzemhez a verseny­szelvényként szolgáló „cí­mereket“ is odaragasztják. Olvasóink egy-egy üzemre vonatkozó kérdéscsopor­tokkal — tehát egy-egy szelvénnyel is versenyez­hetnek, de akik minden kérdéscsoportra hibátlanul válaszolnak, bekerülnek a tődijak sorsolásába is. Felhívjuk magyarorszá­gi olvasóink figyelmét, hogy versenyünkben a csehszlovákiai olvasókkal azonos feltételekkel ve­hetnek részt, tehát ha a szerencsés nyertesek ők lesznek, a jutalomtárgya­kat elküldjük nekik. Jó szórakozást kívánunk! ELŐZETES következő számunk tartalmából: A fekete város „Mesterségünk, címere" A moszkvai Nagyszínházban Tollal és mikrofonnal OLVASÓINK KÍVÁNSÁGÁRA március elején megjelenik a NO szakácskönyve — ára 6,— Kis Már most biztosítsa postai kézbesítő­jénél — mert a korlátozott példány­számra való tekintettel a NO és a Barátnő állandó előfizetőit, olvasóit részesítjük előnyben. Megrendelhető — minden postai kéz­besítőnél, postahivatalban, hírlapárus­nál. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, Vll. Lövölde tér 7. BERNADETTE NEM ALKUSZIK „Bernadette Devlin északír képviselő, aki maga is részt­vevője volt annak a tüntetés­nek, amelyre a brit katonák tüzet nyitottak, a parlament üléstermében Maudling sza­vai hallatára a miniszterhez lépett és többször arcul ütöt­te. „Nem azért vannak mi­nisztereink, hogy hazudja­nak" — kiáltotta a képvise­lőnő. Devlin kisasszonyt a karzat lelkesen megtapsolta.“ Olvastuk a napi sajtóban. Bernadette Devlin a brit parlament legfiatalabb kép­viselő megnyerő külsejű, bá­jos fiatal asszony, aki évek óta küzd az írországi ellenté­tek békés rendezéséért, és meggyőződése, hogy az észak­írországi zavargások okai a társadalmi viszonyokban ke­resendők. Bátor szókimondá­sa, elvei miatt már be is bör­­tönözték. De kiszabadulása után egy jottányit sem enge­dett elveiből és lankadatlan lelkesedéssel harcol az észak­írországi félmilliónyi katoli­kus kisebbség jogaiért, de mindjárt tegyük hozzá, hogy nem vallási alapon. Hogyan is kezdődött az ír katasztrófa? Nyolcszáz évvel ezelőtt a pápa II. Henriket Írország uralkodójává nyilvánította. Azóta a britek jogot formál­nak Írország északi részére. Fokozatosan olyan politikát folytattak, hogy a katolikus kisebbséget gazdaságilag hát­térbe szorították a protestáns lakossággal szemben. Igen ta­láló Bernadette Devlin kije­lentése az észak-íroszági vi­szonyokról, amit a The Times munkatársa készítette interjú kapcsán tett: Sok a nyomor­tanya, alacsonyak a bérek, egyre elviselhetetlenebb a földbirtokosok kizsákmányo­lása. Mivel sokan emigráltak és több száz polgárt internál­tak, a családok szétforgácso­­lódtak. Az úgynevezett val­lásháborúnak tehát mély po­litikai és gazdasági okai van­nak. A brit katonák nem a rend védelme miatt tartózkodnak Észak-lrorszégban, hanem to­vábbra is biztosítani akarják az egyre jobban elszegényedő katolikus kisebbség elnyomá­sát, és foggal, körömmel küz­denek azért, hogy Írország­nak ez a része továbbra is Angliához tartozzon. Az írországi fejlemények azt bizonyítják, hogy a pol­gárjogi mozgalmat többé nem lehet megfékezni, mert az egyre jobban erősödik. Neves külpolitikai szakértők és ál­lamférfiak olyan nyilatkoza­tokat is tettek, hogy Anglia még arra is képes, hogy Észak-lrországból egy újabb „Vietnamot“ csináljon. Saj­nos a legutóbbi események ezeket a jóslatokat igazolják. Amikor Bernadette Devlin háromezres menet élén végig­vonult Londonderry főutcá­ján,*1700 katonát és 400 fegy­veres rendőrt mozgósítottak a tüntetők ellen. Akkor még nem került komolyabb össze­tűzésre sor. Azonban január 30-án a brit ejtőernyősök vérfürdőt rendeztek. A brit katonák azt állították, hogy mielőtt a tüntetők közé lőt­tek volna, azok 80—100 lövést adtak le rájuk. Bernadette Devlin, aki a borzalmas vé­rengzés után nagy tömegek előtt beszélt, ezt a vádat ha­tározottan elutasította. Jog­gal, mert a 13 halálos áldozat közül egynél sem találtak fegyvert, pedig a katonák azt állították, közülük kettő orv­lövész volt. A megfélemlíthe­­tetlen Bernadette Devlin a sortűz után kijelentette, hogy az angol katonaság közönsé­ges tömeggyilkosságot köve­tett el, amit semmivel sem lehet megindokolni Bernadette Devlin rendít­hetetlenül harcol 400 ezer választója jogaiért, hazája békéjéért és 6 is azt vallja, amit nyilatkozatában Nagy Britannia Kommunista Párt­ja tett közzé: A felháborító eseményekért az angol és az északír kormányra hárul minden felelősség. TfT Jl. SZAKACSKÚNVVE Lapunk meg­jelenésinek 20. évfordulója alkalmából az olvasók legjobb receptjeit, ételkülönlegessógeit gyűjtötte össze a Nő szerkesztősége Tények Árnyékában Kétségtelen, hogy Vietnam — szé­lesebb összefüggésben Indokína — az amerikai diplomáciai törekvések egyik központi kérdése, olyan ténye­ző, amely mind a nemzetközi politi­ka szintjén, mind az Egyesült Álla­mok belső egyensúlyát tekintve de­termináns szerepet játszik. Nem vé­letlen tehát, hogy Nixon elnök a választási kampány küszöbén, pekin­gi „történelmi jelentőségű“ utazása előestéjén tett újabb kísérletet „bizo­nyítványa megmagyarázására“, illet­ve egy olyan csomag tervet helyezett

Next

/
Thumbnails
Contents