Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-12-09 / 50. szám

SZŐLŐKNEK m tűM Z A gyermek életében nagy örömet Jelent az ajándék, hiszen azt nem teljesítményért kapja, hanem szülei szeretetének jeleként, A gyermeket ajándékozzuk meg a családi és egyéb ünnepeken, még akkor is, ha előzőleg kifogásolhatóan viselkedett. Utóbbi esetben az ajándék legyen szerényebb. Ez kedvező nevelési hatással járó figyelmeztetés számá­ra, mfg a várt ajándék elmaradását sérel­mesnek érzi. Helyes, ha esetenként ünnepi, különleges alkalom nélkül is kap kisebb ajándékot, ez megszépíti számára a hétköz­napokat, szorosabbra fűzi kapcsolatát a meg­lepetést okozó szülővel. Ne Ígérjünk neki ajándékot olyasmiért, amit köteles naponta elvégezni. Csak folyamatos, jelentősebb erő­feszítést igénylő kötelességteljesltést jutal­mazzunk ajándékkal. A szűkebb körű családi ünnepek megtar­tása mai életünk meggyorsult ütemében is szükséges, mert azok a közösségi magatartás nagyon is emberi megnyilvánulásai. A jó­kívánságok kifejezése, de mlndenekfelett a hangulatos családi együttlét jó alkalom arra, hogy a családi közösség Időnként érzelmi erősítést nyerjen. Az ünneplés azonban ne haladja meg a család anyagi erejét, mert nem ettől függ bensőséges volta. A családi ünnepnek legyen mindig erkölcsi tartalma, fejezzen ki olyan elhatározásokat, amelyek a családtagok boldogulását, egymás iránti szeretetét, megbecsülését, gondoskodását tű­zik ki célul. Az ajándék nagysága, az ajándékozás gyakorisága tekintetében legyünk mértéktar­tók, tartalmát Illetően azonban törekedjünk gazdag változatosságra: vegyük figyelembe a gyermek testi, szellemi és játékigényeit. Figyelmességünket, szeretetünket formai szépséggel Is fejezzük ki: tetszetős csomago­lással, az átadás tréfás vagy ünnepi külső­ségeivel stb. Többgyermekes családban az ajándékozás legyen viszonylag egyenlő mér­tékű a testvérek között, de né legyen azonos tartalmú. Az Igazságosság megsértése egye­­netlenkedésre, irigységre, a szabványos aján­dék pedig az egyéni öröm csökkentésére ve­zethet. Szoktassuk a gyereket óvodás korától ahhoz, hogy 6 is ajándékozza meg család­tagjait. A gyermek ajándéka — amíg nem kap zsebpénzt — ügyességéhez, erejéhez mért teljesítmény legyen (alkalmi vers. ének, zeneszám, rajz, saját szedésű virág­csokor, barkács-munka stb.). Ehhez já­rulhat — amikor már rendszeresen kap zseb­pénzt — a megtakarított pénzéből vásárolt apró ajándék. A gyermek Így saját tapaszta­latából tanulja meg, hogy az ajándékozás — melyre a szeretet és az ajándékozás vágya ösztönöz — örömteli előkészületet, tervez­­getést jelent, munkát és nem egy esetben lemondást követel. Fogadjuk a gyermek ajándékát mindenkor látható örömmel, értékeljük — napok múl­tán is visszatérően — az ajándékozással kapcsolatos Igyekezetét. KERESZTREJTVÉNY 50 VÍZSZINTES: 1. Idézet Makszim Gorkijtól (a nyíl irányában folytat­va). 15. Európai fóváros. 16. Ál üret gyomor lg if*. 17. Nátriumkarbonát. 18. Eszmecsere. 20. Fii király. 22. Szemilyem. 23. Magas török tiszti rang. 24. Hajófar. 26. Bike csehül. 28. Három, több szláv nyelven. 29. Kitjegyü mássalhangzó. 30. Francia forradalmár. 32. A nemzetközt mun­kásmozgalom lángeszű harcosa. 34. Ábici eleje. 35. Sulfur. 36. Zord, barátságtalan. 38. Ruhát tisztit. 40. Önök betűi. 43. Szemivei íszlel. 45. A piros Is az. 47. Gyilkolt. 48. Kor­szak. 50. Sötétség a Tátrában. 52. Hiányos Írin. 53. Kunyhó belseje. 54. Mezőgazdasági munkás. 56. Az első bárkás + fegyverét használja. 58. Andrea, Ella. FÜGGŐLEGES: 1. Mátyás. 2. Az ilyen ember nem örül a másik ember sikerinek. 3. Ének. 4. DMA. 5. Tea egynemű betűi. 6. Sajáthezúleg. 7. Az ilyen szó senkinek sem kellemes. 8 ... a ropogós cseresznye ... 9. Fi nőm földriszecske. 10. Éktelenül ég 11. Kötőszó. 12. Vigtelen szil. 13 Az egyik görög törzs tagját. 14. Cseh országi folyó. 18. Az idizet másodii risze (a nyil irányában folytatva) 19. Kopasz. 21. Szenvedés, fájdalom 24. Ismeret. 25. órahang. 26. Ak bátor, az... 27. Verskellik. 30. Pari pa. 31. Taszít. 32. Lengyel Ligiforgal Д. J.-NÉ* шит ЧПГНАЙСЬ A dolgozónak kétheti fin­tett szabadságra van igénye. Ha a munkaviszonya már S évig tart, a szabadság három hetet tesz ki, 15 évi munkaidő után pedig 4 hét a szabadság. Csak a 16-ik életév utáni munkaviszony jön tekintetbe. Mint pátidőt be lehet számitanl többek között az eredményesen befejezett tanulmány idejét, de csak akkor, ha nem esik egybe a munkaviszonnyal. Ha egyide­jűleg tanul is és dolgozik is, akkor ezt az időt csak egyszer számíthatják be. Minthogy ön a főiskolai ta­nulmányát még nem fejezte be, másrészt pedig a tanulmánya mellett munkaviszonyban is van, a szabadságra való igénye szempontjából csak az 1970 októbere óta eltelt munkavi­szony ideje a döntő, vagyis csak kétheti szabadság jár ön­nek. (dr. ВО) „BOLDOGSÁG" Kedves Márta, őszinte leve­ledre ml is őszintén válaszolunk. Miért vagy elkeseredve és miért vagy olyan türelmetlen f Ha a fiúnak tetszel, talál rá módot, lehetőséget, hogy összoismer­­kedjetek. Azt írod, egy iskolába jártok. Az év folyamán bizonyá­ra lesz iskolátokban közös mű­sor, esetleg közös táncmulat­ság, ahol minden diák jelen lesz, itt is alkalom adódik arra, hogy együtt szórakozzatok. Légy türelmes és egy kicsit önérzetes is. Türelemmel, kitartással sok mindent el lehet érni. De egy közmondást Is Idézünk) „Ne szaladj olyan szekér után, ame­lyik nem vesz fel". A 46. számú rejtvény helye* megfejtéséért könyvjuta­lomban részesültek: Sárai László, Nővé Zámky, Juhász Lászlóné, Rimavská Sobota, Álló Zoltánné, Vojka n/D., Máté Lászlóné, Bratislava, Köteles Margit, Koiice. AGATHA CHRISTIE TÍZ^^/NÉGER Vera miközben várta, hogy mi lesz, felkelt és felöltözött. Néhányszor az ajtóra pillantott. Jó egfi^Ailft^(glLJBevoltre|eazelve. a kulcs is rá volt fordítva, és még egy tÖlgyfaszéket,; is a kilincs alá tolt. Srőszakkaf nem lehet betömi. Dr. Armstrong semmi esetre se tudná. Nem erős ember. Mpüjlr fogta a naplóját, és szép, ^Bunató írással írni kezdett. Valamivel el kell tölteni az időt. Egyszerre csak dermedten fölfi­gyelt. Valami zajt hallott. Mintha egy ablakot törtek volna be. A hang valahonnan a földszintről hallatszott. Feszülten figyelt, a zaj azonban nem ismétlődött meg. Aztán lopakodó lépteket hallott — vagy hitte, hogy hall — lépcsőrecs­­csenést, ruhasuhogást — de nem le­hetett tisztán kivenni őket, s Vera végül is arra a következtetésre ju­tott, mint korábban Blore, hogy a képzelete szülte e hangokat. De nemsokára határozottabb han­gokat is hallott. Emberek járkáltak a földszinten — halkan beszélgettek is. Aztán tisztán hallatszott, hogy va­laki fölfelé jön a lépcsőn — ajtók nyitódnak és csukódnak — aztán a léptek tovább mentek, föl a padlás­ra. Most mór a feje fölött hallott neszezést. Végül a folyosón közeledtek a lép­tek. Megszólalt Lombard hangja: — Vera! Semmi baj? — Semmi. Mi történt? Blore hangja válaszolt: — Beengedne bennünket? Vera az ajtóhoz ment. Elhúzta a széket, megfordította a kulcsot azúr­ban, és hátrahúzta a reteszt. Kinyi­totta az ajtót. A két férfi lihegett, cipőjük és nadrágjuk szára csurom­­víz volt. — Mi történt? — kérdezte ismét Vera. Lombard válaszolt: — Armstrong eltűnt.,. Vera felkiáltott: — Micsoda? — Egyszerűen elvarázsolták a szi­getről — mondta Lombard. — Ez a helyes kifejezés: elvará­zsolták! — ismételte meg Blore. — Mintha egy bűvész eltüntette volna. — Képtelenség! — mondta türel­metlenül Vera, — Elbújt valahová! — Szó sincs róla — mondta Blo­re. — Ezen a szigeten nincs hová elbújni, higgye el. Csupasz, mint a tenyerem! Odakint süt a hold. Nap­pali világosság van. Es Armstrong nincs sehol. — Visszalopózott a házba — mond­ta Vera. — Gondoltunk rá — mondta Blo­re. — Átkutattuk a házat is. Nyil­ván hallotta. Higgye el, a házban nincs. Nyoma veszett — eltűnt, el­varázsolták ... — Nem hiszem — mondta kétked­ve Vera. — Pedig így van, drágám — mond­ta Lombard. Egy kis szünet után így folytatta: — Es még van egy kis apróság. Az ebédlőben be van törve egy ablak — és csak három kis néger van az asztalon. Hárman ültek és reggeliztek a konyhában. Odakinn sütött a nap. Gyönyörű idő volt. A vihar elmúlt. Es az Időváltozással együtt meg­változott a sziget foglyainak hangu­lata is. Úgy érezték magukat, mintha li­dérces álomból ébredtek volna. A ve­szély továbbra is fennállt persze, de legalább fényes napvilág volt, A fé­lelem bénító légköre, amely előző nap, amikor odakinn süvöltött a szél, mint valami takaró burkolta be Őket, elmúlt. Lombard azt mondta: — Ma megpróbálunk tükörrel fényjeleket adni le a sziget legmaga­sabb pontjáról. Remélem, akad egy értelmes fickó, aki kint kóborol a parti sziklákon, s ráismer az S. O. S. jelekre. Este meg megpróbálunk máglyát gyújtani — csak az a baj, hogy nincs sok fánk, meg aztán nyil­ván azt hiszik, hogy csak szórako­zunk. — Valaki csak ismeri odaát a Mor­­se-ábécét — mondta Vera. — És ak­kor átjönnek értünk. Még mielőtt beesteledne. Lombard azt mondta: — Az idő megjavult ugyan, de a tenger még nem csillapodott le. Iszonyúan háborog! Legjobb esetben csak holnap tudják csónakon meg­közelíteni a szigetet. — Még egy éjszakát itt tölteni! kiáltott fel Vera. Lombard vállat vont. — Ezzel bizony számolnunk kell! Szerintem huszonnégy órát még itt kell töltenünk. De ha azt kibírjuk, megúsztuk. Blore megköszörülte a torkát. — Nem ártana tisztáznunk vala­mit. Mi történt Armstronggal? Lombard azt mondta: — Egy kiindulópontunk van. Csak

Next

/
Thumbnails
Contents