Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-07-15 / 29. szám
nyéradójuk, ők megelégedéssel, hálával beszélnek róla. Egyszerű falusi emberek munkáját irányítják, bonyolult könyvelési folyamatokat vezetnek, járási, kerületi szervekkel dolgoznak együtt. Szerves részei, közvetlen irányítói mezőgazdasági üzemeinknek. Beosztásuk komoly felkészültséget, határozott fellépést igényel. S a jutalom? ... A munkatársak részéről megbecsülés, a felettesektől elismerés. Az anyagiakkal is csaknem mindannyiuk elégedett. Senki sem bánta meg, hogy ezt a szakmát választotta. Itt is van már fizetett szabadság, óvoda, figyelembe veszik a kisgyermekes anyák sajátos problémáit, adnak stabilizációs kölcsönt, mint a nagy ipari üzemekben. Egyedül azt bírálták, ami sajnos nemcsak a mezőgazdaságban, de az ipari üzemekben is gyakran előfordul — hogy a jutalmazásban nem egyforma mércét alkalmaznak a férfiakkal és a nőkkel szemben. A nők még itt mindig nagyon érezhetően hátrányban vannak. A magánélet sem maradhatott titok alatt. Milyen apa, milyen háziasszony lett belőled? Segítesz-e a feleségednek, eljársz-e a férjeddel a futballmeccsre? Hogy hívják a kislányodat, milyen tannyelvű iskolába írattad a fiadat? Építkeztetek-e és van-e autótok? A kérdések százai hangzottak itt el. És a felelet? ... Amiért apáink csaknem egész életükön át dolgoztak, — s lehet, hogy még akkor sem tudták elérni — nekik már ma, tízéves munkájuk eredményeként megvan. Csaknem mindegyikük új családi házban lakik, melyben természetes hozzátartozóként minden korszerű berendezési tárgy megtalálható. Autója is van már több mint az osztálytársak felének. A külföldi nyaralás természetessé vált mindannyiunk számára. és a szórakozás, önművelés? Nos, ezekre a kérdésekre eltérőek voltak a válaszok. Faluhelyen ma a televízió tölti ki a szórakozásra szánt idő legnagyobb részét. így vannak ezzel ők is. Csak néhányon működnek közülük valamelyik szervezetben, vagy vezetik a helyi könyvtárat. Az önművelés a szaklapok és a szakirodalom olvasásában merül ki. Többek megpróbálkoztak a főiskola távúton való elvégzésével, de bizony sikertelenül. Nem jutott rá idő. Munka után a gyerekekkel, családdal is foglalkozni kell, a háztartás vezetése is időt rabol és még a kertben, háztáji földön is sok a tennivaló. Ilyen feltételek mellett pedig a főiskola szigorú követelményeinek nem lehet eleget tenni. A magnetofonszalagok egymás után telnek meg. Már régen besötétedett, de a kérdések még mindig nem akartak elfogyni. Jóleső érzés volt a „felelőknek" tíz év jelentős eseményeiről beszámolni és a volt osztálytársak boldogan osztoznak a sikerek nyújtotta örömökben. Az órák múlását senki sem tartotta számon. Arról is megfeledkeztünk, hogy a feleségek, férjek bizonyára már türelmetlenül várakoznak ránk. Az emlékezések mély kútjából az ajtó előtt kórusban felhangzott „Éhezünk és szomjazunk" figyelmeztetés rántott ki. Ijedten néztünk az órára. Háromnegyed tíz!... A hozzátartozók már nem győztek várni. Eljöttek, hogy megsürgessenek. S így aztán, hogy oltsuk az ők és bizony a magunk éhét és szomját is, a kávéhózban terített asztal mellett folytattuk az emlékezést. Olyan jó hangulat csak igazi barátok között alakulhat ki, mint amilyen itt volt. Ez azt is bizonyítja, hogy az az osztály, mely tíz évvel ezelőtt ritkaságszámba menő összetartozásáról volt híres — ma sem ______________________változott meg. Reggel 6 óráig együtt maradtunk, s a legnagyobb örömünkre osztályfőnökünk, Szalay János tanár sem lett hűtlen hozzánk, utolsó percig velünk maradt. S amikor hat órakor felcsendült a „Ballag már a vén diák" dallama, a szemekbej könnyek csillogtak s a szívekben megelégedés, csendes boldogság ült: megérte itt diáknak lenni! H. ZSEBIK SAROLTA minden beteget alapos kivizsgálásnak vetünk alá, mielőtt megkezdenénk az operációt. A műtők kitünően felszereltek, több a hatásos antibiotikumunk és nagytudású, gyakorlott szakembereink vannak — mindez együttvéve a veszélyt csökkenti. MILYEN KELLEMETLENSÉGEKKEL JAR A MELLMÜTÉT ÉS NEM LESZ-E A KÉT MELL ASZIMMETRIKUS? Női pácienseink különböző alakítást igényelnek a mellükön. Legtöbben feltűnően fejletlen mellük miatt jönnek, de vannak akiknél a két mell nagysága eltérő, vagy aránytalanul nagy, esetleg zsákszerűén lecsüngő. Az említett elváltozások csak nagy műtétek árán szüntethetők meg. A fejletlen melleket az utóbbi években egy rugalmas műanyag, egy úgyneve. és a beavatkozás után и >-О з-С U zett Gel-betét behelyezésével tesszük formássá. Ezt a betétet úgy helyezzük a bőr alá, hogy semmilyen működési zavart ne okozzon, tehát terhesség idején nem gátolja a tejképződést és a szoptatást sem. Az aránytalanul nagy melleket a túltengő mirigy egy részének eltávolításával kisebbítjük, formásítjuk. A betegek jól bírják a műtétet. Fájdalomra vagy más rendellenességre nem panaszkodnak Ami a kérdés másik részét illeti, a két mell nem lehet aszimmetrikus, mert a sebész a beavatkozás előtt pontos számítást, „tervrajzot" készít a mellek elhelyezkedését illetően és csak azután lát munkához. ÉSZREVEHETÖ-E A VARRAS NYOMA ÉS MILYEN KÖLTSÉGEKKEL JÄR A BEAVATKOZÁS? A varrásnak — annak ellenére, hogy rendkívül finoman varrjuk össze, nyoma marad, de ez idővel veszít feltűnőségéből, alig láthatóvá válik. A mellműtét költségeit mindenki maga fedezi. A beavatkozás igényességétől függően az operáció 1000 - 3000 korona. A beteg általában tíz-tizennégy napi intézeti kezelésre szorul.A teljes ellátás — a gyógyszereket is beleértve, napi nyolcvan koronába kerül. És a műtét előtti kivizsgálásért járó összeg 20 60 korona. És még valami: minden páciensnek, aki ilyen jellegű operációra jelentkezik, tudnia kell, hogy a klinikán eltöltött idő a szabadsága rovására megy. (folytatjuk) ALÜNK VAN SZŐ Rosa Luxemburg A tizenhét éves Rosa Luxemburg különös helyet foglalt el azoknak a nőknek a sorában, akik a munkás — és kommunista mozgalomban dolgoztak s akik ott találták meg életük értelmét, sorsuk ott teljesedett be. Személyiségének értékét nemcsak- az határozza meg, hogy munkássága oly széles területet ölelt föl, hanem az is, hogy képes volt a dolgok mélyére hatolni. Egyszerűbben megfogalmazva: nemcsak gyakorlati munkát végzett a munkásmozgalomban, hanem következetes aprólékossággal tanulmányozta a marxista társadalomtudományt, hogy elméleti tudásával is elősegítse a szocializmushoz vezető út keresését a megváltozott társadalmi viszonyok közepette — vagyis az imperializmus uralomrajutásának kezdetén. Rosa Luxemburg személyiségében jellegzetesen női tulajdonságok uralkodtak, — mélységes érzelmi kapcsolat fűzte az emberekhez és a természethez, és talán éppen az ember és világa iránt érzett szeretete és tisztelete révén jutott el ahhoz a mozgalomhoz, amelynek célkitűzése az egész emberi társadalom felszabadítása volt az elnyomás alól. 1871. március 5-én született Lengyelország egyik keleti kisvárosában, Zamosceben, a gyermekek lelki világának alakulására részben a kiskereskedő apa liberális nézetei, részben az anya nagy műveltsége hatottak. A nehéz életkörülmények rövidesen Rosa születése után arra kényszerítették a családot, hogy átköltözzék Varsóba s ott telepedjen le. A család legfiatalabb lánya tehát már a lengyel fővárosban végezte el a gimnáziumot. Rosa középiskolai tanulmányainak utolsó évében, tizenhét éves korában került kapcsolatba az első lengyel politikai munkáspárt varsói illegális csoportjával, a „Proletárját“tál. Egyre intenzívebben kapcsolódott be a csoport munkájába. Itteni tevékenysége döntötte el lényegében a fiatal diáklány további sorsát. A körülötte zajló élet problémái, a kérdések tömkelegé, amelyre a burzsoá társadalom nem tudott választ adni — ezek vezették el végérvényesen a munkásmozgalomhoz s egyúttal ahhoz, hogy tüzetesen kezdjen foglalkozni a marxista irodalommal. Arról, hogy ezek a kérdések, valamint a lengyel, pontosabban a varsói forradalmi mozgalomban végzett munkája mennyire lekötötte egész lényét, az a tény is tanúskodik, hogy 1889- ben el kellett hagynia Lengyelországot. Így tudta csak elkerülni a bebörtönzést és a száműzetést. Zürichbe ment, ahol előbb a bölcsészeién, majd a jogi karon folytatta tanulmányait. Itt találkozott először a neves lengyel és orosz marxistákkal — Plechanovval, Machlevskyvel és másokkal. Ezek a találkozások Rosa Luxemburg számára újabb ösztönzést jelentettek a marxizmus tanulmányozásához, de hozzájárultak ahhoz is, hogy kialakítsa saját egyéni véleményét azokról a problémákról amelyek a legjobban érdekelték: a munkásmozgalom gyors kibontakozása és a lengyel forradalmi mozgalom alakulása. Még egyetemi tanulmányai alatt, 1893-ban, a Lengyel Szocialista Párt megalakulása után, — amely nagyobbára csak emigrációban fejthetett ki tevékenységet, — valamint a forradalmi marxista párt, a Lengyel és látván Egyesült Királyság Szociáldemokrata Pártja megalakulását követően Rosa Luxemburg a „Sprava Robotnicza“ pártlap egyik vezető szerkesztője lett. A lengyel ipar fejlődéséről írt disszertációját már a történelmi internacionalizmus szemszögéből nézve dolgozta fel, és így végezte szerkesztői munkáját is. Életének arra az időszakára esik ez, amikor már megtalálta helyét a társadalomban és életcélját, amellyel élete végéig elkötelezte magát a munkásosztály harca mellett. —(folytatjuk)—
