Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-01 / 1. szám
törvényhozó gyűlésének van alárendelve, mint annak további szervei: az ILO (a Nemzetközi Munkavédelmi Szervezet), a WHO (az Egészségügyi Világszervezet), az UNESCO (az ENSZ Nevelés-, Tudomány- és Kulturálisügyi Szervezete), valamint a FAO (Közélelmezés- és Mezőgazdaságügyi Szervezet). Az UNICEF hatáskörébe tartoznak azok a tömegesen fellépő jelenségek is, amelyek egyébként a munkavédelemmel függnek össze, azonban a 15 éven aluli gyermekeket érintik. „A statisztikai hivatalok elektronikus számológépei hallgatnak arról, hogy milyen méreteket ölt a dolgozó gyermekek száma. Nincsenek erről megbízható számadataink. Egy bizonyos: Európa, Ázsia és Dél-Amerika kapitalista országaiban mindmáig a gyermekek millióit használják ki kíméletlenül a mezőgazdaságban, a gyárakban — és gyakran még rosszabb célokra is. Hosszú órákon keresztül dolgoznak, mint a felnőttek, de kevesebb pénzért. Gyakran ők a népes családok egyetlen eltartói“ — olvashatjuk a londoni The Daily Telegraph Magazin egyik számában. Az ILO és az UNICEF már évek óta sürgeti olyan törvény elfogadását, amely legalább a nehezebb munkától tiltaná el a gyermekeket. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek a törvénynek az akadályozói azok az államok, amelyek — bár kifelé elítélik a gyermekek dolgoztatását — profitéhségükben tovább óhajtják folytatni az olcsó munkaerő kizsákmányolását. A szerencsétlen sorsú gyermekeknek csak egy része jár iskolába, nagyobb részüknek vagy nem jut tandíjra, vagy szüleik, akik nem képesek nélkülözni a gyermek keresetét, fölöslegesnek tartják a művelődését. A legrosszabb állapotok e téren Ázsiában, Dél- Amerikában és a Közel-Kelet egyes országaiban uralkodnak, de nem kevésbé elszomorító a helyzet például Portugáliában és Szicíliában. Ez annál komolyabb probléma, mivel a kevéssé fejlett országok jövőjének és haladásának hordozója éppen az új nemzedék kell hogy legyen. Az UNICEF vállán óriási felelősség nyugszik: nemes célkitűzései az egész világ gyermekeinek jobb sorsát, egészséges testi-lelki fejlődését szolgálják. Eddigi erőfeszítéseinek és sikeres akcióinak elismeréseként 1965-ben a NOBEL BÉKEDÍJJAL jutalmazták. Mindazok, akik átérzik az ártatlan gyermekek mostoha sorsát, őszintén kívánják, hogy az UNICEF a jövőben még több sikerrel végezhesse küldetését. Huszonötödik születésnapján legszebb ajándék a világ minden tájáról feléje sugárzó gyermeki hála. — lgo — 2. 4. 1. Akiknek otthon egy tányér rizs sem jut, azokról az UNICEF élelmezési akciója keretében gondoskodnak India éhínséges vidékein. A távoli Afrika kisgyermekei egyformán közel állnak a gyermeksegélyzö alap dolgozóinak szivéhez. Az éhező kicsinyeket etetni — van-e ennél nemesebb feladat? 3. A háborútól sanyargatott Indonéziában a gyerekek egészségével abban az 5 ezer egészségügyi központban törődnek, amelyeket az UNICEF tart fenn Fiatal lányokat és asszonyokat oktatnak a szükséges tudnivalókra Afrikában az UNICEF bennszülött munkatársai 5. Az UNICEF 15 600 000 fontsterlinggel járul hozzá az ENSZ segélyakciójához kelet-pakisztáni menekültek ellátására. Kalkutta közelében például tejet és orvosságot osztottak rendszeresen a rászorulóknak Laikusra és szakemberre egyaránt nagy hatás gyakorolt a Prága után Bratislavában megrendezett „Az atom az ember szolgálatában" című kiállítás, amely a tudományos kutatásban elért szovjet sikereket tükrözte. Modellekkel és képekkel szemléltetve mutatta be azokat a gépeket és műszereket, amelyek az atomkutatás további fejlesztését, illetve az atomenergia gyakorlati felhasználását segítik. Az ismeretlen minden időkben vonzotta az embert. Feltárni a világmindenség újabb és újabb titkait, örökké csábító valami a kutató elme számára. Az anyag belső szerkezetének megismerése, a mikrovilág „csodáinak" tudományos magyarázata egész sor tudós kísérletezésnek anyaga volt, és a megismerés munkásságuk szenzációs eredménye. Az atom — az anyag e parányi részecskéje — magjának felbontásával a felfedezők olyan energiaforrósokhoz juttatták az emberiséget, amely nagy mértékben képes a jövőt formálni. A ' Szovjetunió világviszonylatban élenjár az atomkutatás és az atomenergia felhasználása terén. Nagy orosz fizikusok és kémikusok: Lomonoszov, Mendelejev, Lebegyev és utódaik, a 18. századtól kezdve, fáradhatatlan kutatásaikkal, számításaikkal, felfedezéseikkel segítették elő utódaik mai eredményeit. 1922-ben V. I. Lenin kívánságára Petrogradban Állami Röntgenológiai Intézetet létesítettek. Tíz évvel később a Fizikai-Műszaki Intézetben a kiváló fizikus, A. F. Joffe atomkutató-részleget alapított. Ott működött Kercsatov, a nagy eredményeket elért felfedező. Társai és követői egész sorát megemlíthetnénk, a Nobel-díjas N. N. Szemjonovot, A. P. Alexandrovot, В. P. Konsztantyinovot és másokat, akik előrevitték a természettudómány fejlődését, és a felfedezések gyakorlati alkalmazásával előmozdították az ember jólétét. A kiállításon adott nyomtatványokban ismertetik célokért a kutatók munkásságát, és a szovjet atomkutatás kimagasló eredményeit. 1946-ban Kurcsatov vezetésével az európai és ázsiai kontinensen először megvalósították a láncreakciót. A világ első atom-villanyművét 1954-ben helyezték üzembe. Ez volt az első nagy lépés az atomenergia békés felhasználása érdekében. 1957-ben újabb sikert könyvelhetett el a szovjet atomkutatás. A közlekedésben először alkalmaztak atomenergiát. Útjára bocsátották a 44 000 lóerős Lenin jégtörő hajót, amelynek hajtóanyagkészlete 1 évi hajózásra elegendő. A világon az első atomreaktor működésbe helyezése az 1964-es év nagy sikere. Az Uraiban létesített atom-villanyerőmű teljesítménye 100 000 kW volt. 1966-ban a Dubnái Kutatóintézetben G. N. Flerov és tudományos csoportja, amelynek Ivan Zvara, csehszlovák kutató is tagja, a radiokémia területén végzett kísérletek eredményeként, alkalmazásának új metódusára jött rá. Folytathatnánk a felsorolást, de az eredmény önmagáért beszél. Megkezdték az atomenergia gyakorlati felhasználósát, amelyről a kiállítás számos szemléltetőeszköze tájékoztat. Az atomreaktorokban lelassított atomenergiát a vegyiparban alkalmazzák, és egyre nagyobb mértékben válik jelentőssé a villamos energia pótlásában. Az atomból felszabadított radioizotópok, a sugárhatások felhasználása az egészségügyben, a diagnosztikában és a gyógyterápiában ma már nélkülözhetetlenek. De felhasználják a biokémiai kutatások eredményeképpen a mezőgazdaságban is a magasabb terméseredmény érdekében. A kiállításon nagy érdeklődést tanúsítottak a Lunohod I berendezés mása iránt, amely a Holdkutatás célját szolgálja. Szintén az atomenergia segíti feladata teljesítésében. A kutatások tovább folynak, Pl. a tenger vizét sótalanítjók, és más kísérleteket folytatnak. A bejáratnál felállított földgömb szimbolikus. Az atomenergiát, ezt a mérhetetlen erőforrást, amelynek felszabadítását a szovjet tudományos kutatás olyan nagy mértékben előrevitte, csakis békés célokra, az emberiség javára, Jólétének emelése érdekében szabad felhasználni. Ennek a nézetnek gyakorlatban történő megvalósítását mutatja be a kiállítás. BERTHANÉ S. I.
