Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-06-03 / 23. szám

liától Kubáig. Most készül el kilen­cedik filmje. Mi volt közben? Volt egy tévéfilm amelyben Törőcsik Mari és Kálla: Ferenc kisfiaként azt játszotta el hogy mit éreznek a veszekedő szülőt gyermekei. Többek között alakíthat­ta a kis Lisztet Keleti Márton Sze­relmi álmok című filmjében. Meg­hökkentő tehetséggel mond gyermek­verset. Igazi „sztár“-rá azonban a Hahó, öcsi-ben nőtt. Amikor ezeket a sorokat írom, Budapest hirdető­oszlopai tele vannak nyomtatott kép­másával, a Hahó, a tengerhez, leg­újabb filmjéhez toboroznak nézőt. Mit tud ez az érett gyermekművész? A „művész“ úr mindössze hat esztendős. Aki szereti a pon­tos adatokat, annak elárulha­tom, hogy 1965. augusztus 15-én szü­letett, Budapesten. Édesapja tenge­rész. 1969-ben — tehát három és fél éves korában — lépett először a reflektorok fényébe és mindjárt első filmjével, a Varázslóval osztatlan sikert aratott. Talán nem is tud róla, hogy világhírű, mert az ilyesmit gyerekésszel aligha lehet felfogni. A Varázslót például valamennyi szo­cialista országban játszották és vetí­tik spanyol, angol, francia és portu­gál nyelvterületen is. Szóval Ausztrá-Játszott színházban (Gábor Miklós és Dómján Edit partnere volt egy Szomory-darabban) és se szeri, se száma rádiószerepeinek. Most a „sztár“ itt áll előttem és várja kérdéseimet. Íme: * — Mi a foglalkozásod? — Filmszínész és iskolai tanuló. Az első osztályba járok. — Mi könnyebb: filmezni, vagy iskolába járni? Filmezni. Miért? — Mert az iskolában egy helyben kell ülni, nem szabad ide-oda néze­getni, oda kell figyelni a tanító néni­Ezen a képen már a valóság látható. Elkészült Kovács Krisztián „művész úr" portréja, amelyet Herczeg Klára, Munkácsy-dijas szobrásznő alkotott re és mindenfélét kell írni a füzetbe, vagy a táblára. Az iskolában sem rossz, mert a tanító néni szép mesé­ket tud és vidám dalokra tanít meg bennünket. Az igazi azonban a fil­mezés, mert sokat lehet játszani és minden magától jön. — Ki a legjobb játszótársad? — Palásthy Gyuri bácsi, a rendező és Török Sanyi bácsi, az író. A Csili­­csala bácsi, meg a Kököjszi és Boboj­­sza törpék papája. De szép meséket tud a kapitány is. — Ki az a kapitány? — A filmgyári autó vezetője, Gyu­la bácsi, ö arról mesél, hogy miért nem esnek le a csillagok, mit csinál a nap télen. Mit szeretsz a legjobban? A kolbászt, meg mindent, ami húsból van. De szeretem a mákos barátfülét is. A nagymama finom palacsintát csinál. — Mi szeretnél lenni? Filmszínész? — Áh, dehogy! Tengerész, juhász, mozdonyvezető, katona, vagy rendőr­tiszt. De lehet, hogy gyerekorvos. — És hogyan tanulod a szerepei­det? Palásthy György és Török Sándor legújabb gyermekfilmjében, a Hahó a tengerben filmbéli szü­leivel: Muszte Annával és Balá­­zsovits Lajossal — Ügy, hogy a mama felolvassa és a rendező bácsi egyszer eljátssza. De én sokkal jobban csinálom, mint a rendező bácsi. — És forgatás alatt mit csinál a mama? — A mamának felvétel előtt min­dig úgy kell elhelyezkedni, hogy én is lássam őt és ő is lásson engem. „Anyu látsz?“ — szoktam kérdezni. — „Látlak!“ — „Akkor kezdhetjük!“ Amikor vége a felvételnek, azonnal meg kell mondania, hogy milyen voltam. — Mit csinálsz, amikor nem filme­zel? Hazamegyünk Rákoshegyre, me­sélek Zsiga kakasnak és nevelem Mackó kutyámat. — Mi tetszik legjobban a filmezés­ben? — Az, hogy mindenki szeret, a pos­tás rengeteg levelet hoz, meg az, hogy a mama boldog. Én nem a pén­zért dolgozom, hanem a pusziért. — Milyen pusziért? — Amit a sikerült felvétel után a mamától kapok. SZÜTS ISTVÁN A Váh (Vág) hídján keresztül érünk Trencín váro­sába. A város fölé emelkedő, az éj sötétjében színes reflektorokkal megvilágított vár képe csodálatosan tükröződik a folyó sima tükrén. A város és a vár története szorosan kapcsolódik egymáshoz. A „pró­zai" hiteles adatokból megtudhatjuk, hogy az itt talált leletek szerint a város helyén már a legrégibb idők óta emberi település volt. A vár kőfalába vésett, 179-ből származó latin felirat arról tanúskodik, hogy a római légiók már ekkor Trencín területén éltek és győzelmet arattak a kvád törzsek fölött. Az Árpád­házi királyok után Csák Máté birodalma lett, aki hatalmas oligarcha volt messze vidéken. 1405-ben szabad királyi várossá nyilvánították. A várat több­ször ellenséges hadak támadták meg. Kétszer meg­próbálták bevenni a törökök, egyszer a husziták, de eredménytelenül. Amit azonban szívesebben megőriz az emberi emlékezet, az a trencséni vár kútjának regéje, az igaz szerelem mindent legyőző erejének lírai története. Szívesen meghallgatjuk újra meg újra, a mély kút fölé hajolva, várva, hogy a vízben csob­banó kavics tegyen pontot a mese végére. A nemzeti műemlékké nyilvánított trencíni vár restaurálása folyamatban van, egy része már mint múzeum megnyílt a látogatók előtt. A város maga a felszabadulás óta sokat fejlődött, lakóinak száma megsokszorozódott és ma Szlovákia textiliparának központja. A Laugaritium és a Tátra szállodák mellett a Vág szigeten épült autocamping nyújt szállást a turisták­nak. Trenéíntól 15 kilométerre, a Teplicka patak gyö­nyörű völgyében fekszik a másik ismert fürdőváros. Trencianske Teplice (Trencsénteplic). Kiváltsága a fürdőhelynek, hogy a Trencianska Teplá aránylag kis vasútállomásán megállnak a gyorsvonatok, hogy onnan aztán a völgy vadregényességébe illeszkedő kisvasút szállítsa a fürdőhelyre a vonattal érkező vendégeket. Ez a völgy valóban a csend, a nyuga-A világhírű zeneszerző is so­kat üldögélt a Bacchus villa kertjének fái alatt ■5 a> ‘Ф > c о > c X s a a. lom, a pihenés birodalma. Mintha megállt volna felette az idő .,. A várost inkább a gyógykezelésre beutalt fürdővendégek látogatják. Szállodák hiányá­ban nem nagy a turistaforgalma. A motoros turisták viszont szívesen keresik fel a sziklafalba épített Ze­­lená zaba (Zöld béka) termálvízű strandfürdőt. A több évtizedes és modern szanatóriumok mellett elhaladva az évszázados fákkal övezett park árnyas sétányai a „Hattyúk tavá“-hoz vezetnek. Olyan ez, mint a világhírű balett megelevenedett díszlete. A völgyben golf- és teniszpályák, zenés nyári ven­déglő nyújt szórakozást, különösen a fiataloknak. A nyári hónapok estéin a régi Kur-szalon teraszán felhangzónak a már hagyományossá vált Trenőianske Teplice-i Zenei Nyár hangversenyein az örökszép dallamok, hogy még vonzóbbá tegyék a csend völ­gyének varázsát. Treniin vára madártávlatból

Next

/
Thumbnails
Contents