Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-08 / 2. szám
,,A pálya partján álldogáltam, Ottmenn játszott a víg sereg. Ügy volt, vagy nem, de legvígabbnak Én, lányka, téged néztelek. Szép arcod égett, kipirulva Csak úgy repültél, szép leány. Nem csoda, hogy a jégre vittél Engem is egykor, hajdanán. A jégpályán Vidám kacaj csengett közelben, Előttem siklottál tovább. Lehet, hogy nem engem nevettél, Tán leesett a korcsolyád S nevetted, hogy annyi gavallér Ajánl mohón segéd-kezet, Kiket úgy fogsz a jégre vinni, Mint jégre vittél engemet.“ (Részlet Ady Endre „Jégpályán“ című verséből) Foto: IGOR GROSSMANN
/