Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-05-13 / 20. szám

formálandó szerepet illeti. Bár ez az út nehezebb volt. de ugyanakkor összehasonlíthatatlanul érdeke­sebb és ösztönzőbb. Ennek az útkeresésnek sikeres állomásai és buktatói is voltak, de a lényeg határo­zottan megmutatkozó fejlődés volt. — A mellénk felsorakozó nemzedék — fejtegette Kisonová-Hubovó művésznő — már nem cipelte tar­solyában az elavult színpadi magatortás terhét, és sikeresebben vihette előre operánk ügyét. Valóban szerencse ránk nézve, hogy főiskolánkról lelkes és jól képzett művészeket kapunk, mert bennük láthatjuk a folytonosság biztosítékát. Valamennyien örülünk, hogy operaházunk felújított épülete a következő nemzedékeknek a legjobb feltételeket nyújtja majd képességeik érvényesítéséhez. Hogy ezek a szép re­mények és elképzelések teljesüljenek, ahhoz nagy­mértékben szükséges közönségünk megértéseéés aktív hozzájárulása. Anna Penazková-Kabajová a fiatal művésznemze­dék tagja: — Tizenegy éve dolgozom az operában — nyilat­kozik — és bizony sok szempontból éreztem a régi színház hiányosságait. Elavultak voltak a műszaki berendezések, az öltözők és sok minden más. Annak viszont nagyon örülök, hogy a régi színház magja megmaradt, mert hiányozna a megszokott légkör. Nem vágyom modern színházépületben énekelni, erre rájöttem a brnói modern, de szerintem rideg opera­házban. Elég sokat jártam külföldön és az eddig látottak közül a leginkább a bécsi Állami Operaház tetszett, legkevésbé pedig a híres New York-i Metro­politan. A milánói Scala kívülről teljesen igénytelen épület, bévül azonban gyönyörű. Nagyon szép a stí­lusa a Rio de Janeiro-i operának. Anna Penazková kultúrált ifjú-drámai szopránját az új évadban a Svötopluk Milenája, az Anyegin Az emeleti páholysorok régi szépségükben, felújított fényben várják a közönséget Tatjánája és Rusalka megszemélyesítőjeként hall luk majd. Jarmila Smickovó koloratúr-szoprán énekesnő Brnóban tanult és Opavában kezdte a pályafutását, Bratislavában a Varázsfuvola Éjkirálynőjekánt ven­dégszerepeit. Mindjárt meghívták Richard Strauss Ariadne című operájának nehéz Zerbinetta szerepére is és azóta el sem engedték. Ennek már hatodik éve, amiből három évet elvett a színház átépítése. — Előre örülök az új, megfelelőbb munkakörnye­zetnek — mondja. — Most mór csak az lesz a fon­tos, hogy a közönség és főleg a fiatalság is meg­szeresse, értékelje az operaelőadásokat. Jó lenne az embereket kimozdítani a kényelmességükből, a tele­­vízorok mellől. Én is lakótelepen nőttem fel — lát­tam, hogy a családok esténként begubóznak az ott­honukba. Talán úgy kellene elképzelni, hogy a mai kor embere az autója mellé mindjárt színházbérletet is venne ... — Az évadnyitó Svötoplukban Morénát fogom énekelni, az új idény szerepei közül azonban a Ri­­goletto Gildá-jának örülök legjobban. L. GALY OLGA A Nemzeti Színházhoz hozzáépített új rész­legen az utolsó simításokat végzik '5 •e­* 5 »>* «* s~ £ M 'O О > V4 > ьГ •о а UTAZZON velünk Beszélgetés Petronela ViSftovcová mérnöknővel, az SZSZK utasforgalmi kormánybizottsága alelnöknőjével Szlovákia gazdag természeti szépsége évről évre több kirán­dulót vonz. Melyek azok a tájak, amelyek a turistaforgalom szem­pontjából a legkeresettebbek, s melyek azok, amelyek eddig érdemtelenül elhanyagoltakf Szlovákia gazdag természeti szépsége miatt mindig jelentős szerepet játszott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság turista­­forgalmában. Hegyvidékünk cso­dálatosan szép völgyei, a szlovák tájak festői szépsége egyre több turistát vonzottak s vonzanak ma is, belföldieket és külföldieket egyaránt. Erről legjobban a sta­tisztikai adatok tanúskodnak, amelyek egyebek között azt Is elárulják, hogy Szlovákia turista­­forgalma tavaly oly magas volt, amilyenre eddig még nem volt példa. Külön örömmel tölt el ben­nünket az, hogy az utóbbi idő­ben rohamosan megnövekedett a hazai turistaforgalom. Ami pedig a külföldi turistákat illeti, vendé­geink zöme a baráti szocialista országokból látogat el hozzánk. Leglátogatottabb kiránduló, il­letve üdülőhely Szlovákiában ter­mészetesen a Vysoké Tatry (Ma­gas-Tótra), amelynek turistafor­galma már hagyományos. Az utóbbi években, különösen a téli idényben ugyanilyen nagyfokú látogatottságnak örvend a Nízke Tatry (Alacsony-Tótra) és a Maló Fatra (Kis-Fátra). Ugyancsak ör­vendetes jelenség, hogy egyre többen keresik föl tavas vidé­keinket és a duzzasztógátak kör­nyékét, amelyek közelében egyre több üdülőközpont épül: Pies­­fanská Sínava, Zemplínska Síra­­va Michalovce mellett és a Vra­­nov melletti Domasa a legismer­tebbek. Persze sok olyan vidék van, amely a turistaforgalom szempontjából még nem keltett érdeklődést, holott joggal meg­érdemelné. Ilyen például a Ro­­háce, a Veiké Fatra (Nagy-Fát­­ra), vagy a Slovensky raj (Szlo­vák paradicsom), ámbár az utób­binak már számos rajongója van. Turisztikai szempontból ugyancsak sok szépséget nyújtanak a Maié Karpaty (Kis-Kárpátok), a Slo­­venské rudohorie (Szlovák Érc­hegység), továbbá a még való­ban kevésbé ismert hegyes, dom­bos vidékek, vagy folyóink part­vidéke, ahol a dolgozó ember kellemesen megpihenhet. Az SZSZK utasforgalmi kor­mánybizottsága a közeljövőben mit tart legfontosabbnak a turis­taforgalom színvonalasabb fel­lendítése érdekében? Azok a vállalatok és más léte­sítmények, amelyek a turistafor­galom szempontjából számbajövő vidékek különböző jellegű ellá­tottságáról gondoskodnak, politi­kai-szervezési intézkedéseket dol­goznak ki, amelyek révén bizto­sítják a turisták kényelmét, főleg a turisztikai idényben. Ezeknek a szolgáltatásoknak rendkívüli fi­gyelmet szentelnek különösen a határ menti vidékeken. Annál is inkább, mivel a csehszlovák­­magyar turistaforgalmi egyez­mény értelmében egyre több magyarországi turistára számít­hatunk, akik rövidebb üdülésre szívesen jönnek Kelet-Szlovákiá­­bo, Banská Bystrica (Beszterce­bánya) környékére, Komáméba (Komárom), de Bratislavába is. Tavaly közös tárgyaláson vettek részt a turistaforgalom helyi szer­veinek képviselői, először Miskol­con, másodszor Koíicén (Kassa), hogy közösen értékeljék a turis­taforgalmi ellátottságot és szol­gáltatásokat, s hogy ezeken kö­zös erővel miként javíthatnának. E tekintetben elsősorban a jobb áruellátásról, az árusítás módjá­ról, a kereskedelmi hálózat ki­bővítéséről volt sző. Hogy a problémák zömét sikerült meg­oldanunk, azt a tavalyi idény ta­núsítja. A kirándulóhelyek közszolgál­tatásainak bővítésére milyen in­tézkedések történnek ebben az ötéves tervben? A turistaforgalom távlati kiépí­tésének tervével összhangban az illetékesek figyelme azokra a je­lentős területekre összpontosul, amelyeken már néhány éve nem vagyunk képesek kielégíteni az érdeklődőket. Konkréten szólva, gondolunk itt Vysoké Tatry-ra és a Nízke Tatry-ra (Alacsony- és a Magas-Tátrára), továbbá Bra­­tislavára, a Zemplínska Síra­­vára és más, a vízi sportokra al­kalmas vidékekre, aztán Piesía­­nyra, Bardejovra és így tovább. Ezeken a helyeken ugyan vannak már ún. tipizált komplex turista­forgalmi berendezéseink, mint például Strbské pleso (Csorba­tó), Jasná, Tatranská Lomnica (Tátralomnic), Certovica és még mások, amelyeket fokozatosan még tökéletesebben kiépítünk. Az új központok közül meg kell említenünk Rohóőe-t, a Tatry (Tátra) nyugati részét és Pod­­banskét, ahol nagyobb arányú építkezéseket tervezünk ennek az ötéves tervnek a végén. A mór épülőfélben levő berendezések közül talán a' legjelentősebbek lesznek: Bratislavában a Kijev­­szálló, Strbské Pleso-n (Csorba­tó). a Patria-szálló, Tatranská Lomnicán (Tátralomnicon), a „Hotel B", ugyancsak Strbské Pleso-n (Csorba-tó) az Asztmati­kus Gyógyintézet, a bardejovi gyógyintézet, Zilinán (Zsolna) a Slovakia-szálló, a víkendhóz-tele­­рек Jasnón és a tureckói Salas­­kán Banská Bystrica (Beszterce­bánya) mellett, a Zemplíni Síra­­ván épülő motel és így tovább. Meg kell még említenünk az épülőfélben levő függővasutakat, amelyek elválaszthatatlan tarto­zékai a hegyvidéki üdülőközpon­toknak. Gondolunk itt elsősorban a Tatranská Lomnicáról (Tátra­lomnic) Skalnaté Pleso-ra (Kő­­pataki-tá), Martinból Martinskó Hóiéra, a demönovói völgyben Jasnáról Pod deresére, Bratisla­­vóban a Kamzíkort (Zergehegy) épülő függővasútra. A mototurisztika rohamos fej­lődése arra kényszerít bennünket, hogy tovább bővítsük az auto­­campingek és hasonló berende­zések hálózatát a főbb útvonalak mentén. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a XXXV. Really FICC idejére, — amire 1974-ben kerül majd sor a Vyso­ké Tatry-ban (Magas-Tótra), — felépül egy nagy autocamping motellel együtt. Egyre több család szeretné szabadságát hazai üdülőhelyeken tölteni. Hol és milyen feltételek mellett élvezhetik szabadságu­kat? A turistaforgalom felelős szer­vei természetesen gondoskodnak a családi üdülés lehetőségeinek kibővítéséről is. Először is köny­­nyebb jellegű építkezésekre gon­dolunk, mint éttermek, motores­tek, autocampingek, víkendház­­telepek és szakszervezeti üdülők. Persze arról is gondoskodunk, hogy ezek a berendezések ne csak a hazai turistákat lássák el, hanem idegenforgalmi szempont­ból is megfeleljenek. Ezek első­sorban a főbb útvonalak mentén épülnelr, például a zvoleni (zó­lyomi) útvonalon, ahol már eb­ben az idényben 72 férőhelyes 4-ágyas bungaló-telep várja a turistákat. De nemcsak itt, hanem Dedlnkyben Is és a jövő évben, tehát 1973-ban az oravai (árvái) Roháéen is. Ugyanis a családi üdülés szempontjából éppen ezek a berendezések a legmeg­felelőbbek. A nőszövetség helyi szervezetei is rendeznek egy-két napos kö­zös kirándulásokat. Milyen aján­latot tesz a csoportos kirándulás után érdeklődőknek a turista­forgalmi szerv? Itt elsősorban azt szeretném előrebocsátani, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság utasfor­galmi kormánybizottsága az a szerv, amely támogatja a kezde­ményezéseket és anyagi eszközö­ket bocsát a turistaforgalmi be­rendezések rendelkezésére és biztosítja a turistaforgalom álla­mi propagálását. Az utazási irodák — a Cedok, a Tatratour-szövetkezeti utazási iroda, a Sportturist és a Cestov­­ná kancelária mládeze (Ifjúsági Utazási Iroda) — egyformán nyújt szolgálatot a belföldi és a külföldi érdeklődőknek, akár hosszabb, akár rövidebb tartóz­kodásról, utazásról van szó. Az autóbuszjáratok hálózata való­ban nagy területeket ölel fel, s így ma már nem okoz problé­mát, hogy az emberek az ipari központokból ne csak a közvet­len közeli vidékre járjanak, ha­nem hosszabb távolságokra is. Az a véleményem, hogy főleg az északi és déli határvidékeken többször kellene rövid társas­­utazásokat szervezni a szomszé­dos országokba. Ezenkívül a rö­videbb társasutazások szempont­jából igen sokféle kirándulási le­hetőség kínálkozik a Cseh Szo­cialista Köztársaság valóban ér­dekes vidékeire, Prágába, Brnó­­ba (Brünn), Karlovy Vary-ba, Ma­­rianské Lázné-be, Cesky Krúmlov­­ba és még sok szép helyre. Beszélgetett: KŐSZEGI ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents