Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-04-22 / 17. szám
[Négyszemközt Kedves barátnőm! őszintén bevallom, legújabb leveled nagyon meglepett, és azt is hozzá kell fűznöm, hogy igen friss, harcias hangvételűnek tartom. Mi lehet ennek az új hangnak az oka? Tán a tavasz? Vagy talán az, hogy érezni belőle azt az icipici elégtételt, amit mi nők érzünk, amikor számos negatív vonást úgy könyvelnek el a világban, mint tipikusan „nőit" — és kiderül, hogy ez nincs is egészen így!? Nos, igazad van, kedves barátnőm, ez ellen a jelenség ellen tiltakoznunk kell. Mert ugyanakkor, amikor elismerjük, hogy tipikusan „női dolog“ sokáig telefonálni, türelmesen ülni a fodrásznál, vagy tévénézés közben pulóvert kötni, nagyon jó lenne, ha észrevennék, milyen tipikusan „női dolog“ türelmesen elviselni a fájdalmat, mégpedig nemcsak a sajátunkat, de a másét is — hiszen ki más, mint a mama, a feleség az, aki a család beteg tagjait fáradhatatlanul, türelmesen ápolja, testi-lelki panaszaikat enyhíti. De hogy el ne térjek leveled tárgyától, kedves barátnőm — mondhatom — ezúttal telibe találtál! Megfigyeléseid a vonaton útitársaid közt olyan elevenek és szellemesek, hogy idéznem kell soraidat : „Három férfi ült a fülkében — írod —. Az egyik idősebb, őszhajú, senkihez sem szólt, a másik kettő azonban barátkozó típus volt. Ez különösen azután derült ki, miután vagy két óra hosszat az étkező kocsiban „kávéztak“. Amikor viszszatértek a fülkébe — noha előzőleg nem ismerték egymást — legjobb barátokként viselkedtek, egyre azon csodálkozva, hogy nem jöttek rá rögtön, honnan is ismerhetnék egymást. Kiderült ugyanis, hogy egy cégnél dolgoztak (az egyik még mindig ugyanott) elég magas beosztásban (mindketten prágai tárgyalásról voltak hazatérőben). így azután a már új munkahelyen dolgozó sorra érdeklődött a régi munkatársak és főleg a munkatársnők felől, egészen közönséges módon célozgatva a szerinte köztük fennállt bizalnias kapcsolatra Nem habozott valamennyit a nevén nevezni, és kiteregette az általa ismert családi körülményeiket is. Nagy „sztorik“ hangzottak el hatalmas ivópartikról, amelyeken a megnevezett férfiak és nők részt vettek, ecsetelve, ki hogyan viselkedett...“ Közben, mint írod, a nagy szájhős sűrű oldalpillantásokat vetett a hallgatóságra, nevezetesen a zárkózott, őszhajú férfira és rád, aki kínos zavarodban a szerencsére kéznél levő könyved olvasásába merültél, és — bizonyos részleteknél hangsúlyozta, hogy ha nem lenne a fülkében jelen egy „hölgy“, mármint te — akkor élethűbben is ecsetelné a dolgokat. Nem csodálom, kedves barátnőm, hogy felháborodásod tollat adott a kezedbe és megírtad nekünk a leveledet. Tény, hogy az, ami a vonaton történt, semmi másnak nem nevezhető, egyszerűen csak egy alacsony intelligenciájú ember ocsmány pletykálkodásának. Igen, nyugodtan mondhatjuk ezt a szót, hogy pletyka, és tegyük hozzá, hogy ez nem tipikusan „női dolog“, nem kell hozzá más, csak egy adag rosszindulat, gazdag fantázia és feltűnésvágy. Az ilyen embert kerülnünk kell, akár férfi, akár nő. Várom további leveleidet, szeretettel üdvözöllek ткш .AGGÓDÓ CSALLÓKÖZI ANYA“ Tanácsot adni, illetve ügyében intézkedni csak akkor tudunk, ha teljes nevével, címével ellátott levelet ír és megírja azt is, mikor, milyen szám alatt adták be a kérvényt és ki a gyermek kezelőorvosa. „ÉN NEM TEHETEK RÓLA“ Meglepődik majd sorainkon, hogy mi is a szülei nézetét helyeseljük. Amíg valaki iskolás, mégis csak az elsődleges kötelessége a tanulás. A titokban való találkozás sem adhat örömet, hiszen állandó rettegésben van, hogy a szülei meg ne tudják. Azt tanácsoljuk, kérje meg szüleit, hogy hetenként mégis engedjék meg a találkozást a fiúval. Ígérje meg, hogy a tanulást nem hanyagolja el, de ezt azonban bizonyítania is kell. ;,FEHÉR ŐSZIRÓZSA“ őszintén elmondott panaszával minél előbb forduljon nőorvoshoz, aki részletes felvilágosítás és esetleges gyógykezelés után visszaadja önbizalmát, ami első feltétele annak, hogy házasélete boldog legyen. Felhívjuk figyelmét, hogy azonos problémával foglalkozik a Barátnő ez idei 3. száma — június elején jelenik meg — „Bizalmas beszélgetések“ rovata is. „SÁRGA FOLYÖ“ Ne próbálkozzon tovább otthon a szvetter kimosásával. Vigye el vegytisztítóba, ott bizonyára sikerül a sárga foltot teljesen eltávolítani. „1973“ Azt tanácsoljuk, hogy a szobát kombinált bútorral rendezze be. Ez a megoldás a legcélszerűbb, mivel minden időszakban használható. Az egyes bútordarabokat, például az ebédlőasztalt a székekkel kovácsoltvas fallal ízlésesen elválaszthatja — ami ma nagyon divatos — és így lényegében egy külön ebédlősarkot kap. Nézze meg a lapunk 9. számának borítólapján közölt bútorújdonságokat. Ezek közül a Dajana elnevezésű bútort ajánljuk. A NÖ ÉS A SPORT „Ugyan, hagyjanak nekem békét a sporttal!" — jelentette ki nemrég egy ismerősöm. — „Amíg végzek a munkámmal és otthon is megcsinálok mindent, addig többet tornázom, mint egy sportbajnok!“ Hasonló kijelentést meglehetősen gyakran hallunk a nőktől, akik különböző munkahelyeken dolgoznak és a társadalmi ranglétra különböző fokán állnak. Igazuk von? Nos, nézzük meg a dolgot többféle szempontból: Két műszak után még egy harmadik? Ma már tényleg gyökeret vert a köztudatban, hogy a dolgozó nő napja két műszakból áll: az egyik, amit a munkahelyén tölt, a másik a mindennapi háztartási munka ... S miután az sem vonható kétségbe, hogy a munka után pihenésre van szükség, ezt az időt nevezhetnők esetleg a „harmadik műszaknak". Viszont az is igaz, hogy nincs minden embernek helyes elképzelése a pihenésről. Igen sokan a semmittevést tartják pihenésnek — ez pedig nagy hiba. A nap bizonyos részében a testnek valóban szüksége van a teljes nyugalomra — de ennek az éjszakai alvásnak kell lennie. Hogyan pihenjünk napközben? (Pihenjünk, de aktívanl Bizonyos munkafolyamatok után csupán az elfáradt agysejteknek s az általuk irányított szerveknek, testrészeknek van szükségük a pihenésre. A szervezet többi részének, azoknak, amelyek nem fáradtak el, ebben vagy abban a bizonyos munkában, nem pihenésre, hanem éppen ellenkezőleg, mozgásra van szüksége. Persze, ha azt akarjuk, hogy pihenésünk tökéletes legyen ... Természetesen nem az a követelmény, hogyha az embernek az egyik keze elfárad a munkában, a másikkal súlyzót emelgessen. Ezzel szemben mindenki tapasztalhatta, hogy milyen jó hatással van közérzetünK- re, ha megszokott, mindennapi munkatevékenységünket egy más tevékenységgel váltjuk föl, különösen olyannal, amely teljes egészében lefoglal bennünket. Ezért már számos munkahelyen maguk a dolgozók kérték az ún. munkagimnasztika bevezetését, és nemcsak azért, hogy elűzzék, Illetve megelőzzék a fellépő fáradságot, hanem azért is, mert ez a néhány perces testmozgás igen jó hatással van munkateljesítményük növelésére is. Ez alatt a néhány percnyi testmozgás alatt az a leglényegesebb, hogy többször változtatott testhelyzetben, néhány könnyű gyakorlattal jóformán minden izmunkat megmozgassák. „Fizkultúra", de hogyan? Ez az ún. munkagimnasztika 5—6 percig tart és mintegy 6—8 gyakorlatot tartalmaz. A gyakorlatokat rendszerint el lehet végezni munka közben is, de a legjobb mégis a friss levegőn. Amennyiben azonban erre nincs lehetőségünk, s benn a munkahelyen tornázunk, előtte alaposan ki kell szellőztetni, A gyakorlatoknak egyszerűeknek kell lenniük, de mindenesetre olyanoknak, amelyek a munkafolyamat közben használt testrészek megterhelését ellensúlyozzák. Persze, a munkaruhát meg kell lazítani, elsősorban az övét, gallért és a ruhadarab más szoros részelt. Közismert tény, hogy a nők mindenről saját tapasztalatukkal szeretnek meggyőződni. Nem csoda tehát, ha éppen az ilyen munkagimnasztika győzött meg sokukat arról, hogy munka után, a pihenés ideje alatt végzett sporttevékenység valóban igen jó hatással van egészségükre, közérzetükre. És váratlanul, gyakran éppen azok, akikről az ember nem föltételezte volna, beléptek valamilyen sportkörbe. De sportkör nélkül Is lehet! Az a lényeges, hogy dolgozóink, férfiak és nők egyaránt és különösen vidéken, megszeressék a turisztikát, az úszást, a napozást. Azt az ellenvetést, hogy: „Bezzeg, ha maguknak is egész nap a tűző napon kellene robotolniuk, a szabad idejükben ugyan nem feküdnének ki a napra!" ebben az esetben módosítani kell: a vidéki emberek többnyire olyan öltözékben dolgoznak a napon, ami csak az arcukat hagyja szabadon, márpedig a napsugaraknak az egész bőrfelületet érniük kell. Tehát a ruházat megfelelő módosításával a napozást is meg lehet oldani munka közben I A női testedzés sajátosságai A nő szervezete felépítése miatt kevésbé teherbíró, mint a férfié. Mondanunk sem kell, hogy a nők számára teljességgel alkalmatlan az ökölvívás, a birkózás, a súlyemelés, a labdarúgás, s egyáltalán minden olyan sportág, amely túlzott erőfeszítést követel, a test huzamos rázkódtatósával jár együtt. A nők számára a legmegfelelőbb a gimnasztika, ritmika, úszás és a tánc. Mindent egybevetve, láthatjuk, hogy a nőknek éppenúgy szükségük van arra, hogy sportoljanak, mint a férfiaknak, csak a megfelelő sportágat kell megválasztaniuk. Az a nő, aki sportol, tovább marad fiatal, könnyebben viseli el az anyasággal járó megterhelést, egészségesebb, erősebb, üdébb és nem utolsósorban — csinosabb I És mindez egyetlen nőnek sem lehet mellékes. Dr. Milan Cilek
