Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-08 / 2. szám
Gyermekálmok puha vánkoson Kicsi szívük áhitó vágyai: tarka mesék, simogató kezek, vigyázó tekintetek, apró figyelmességek. A gyermekotthonok kis lakói a gondos, mindentől megóvó szülői szeretetet szomjúhozzák leginkább. Ezt szerették volna legalább részben pótolni a nőszövetség recai (Rété) helyi szervezetének tagjai, összefogva a Vöröskereszttel és az ifjúsági szervezettel. Ünnepek előtt örömet akartak szerezni о tomáSikovói (Tallós) gyógypedagógiai iskola növendékeinek. Falujukban tollat gyűjtöttek, fosztottak, párnahuzatokat varrtak és így huszonegy darab vánkossal kedveskedtek a kis árváknak. A SZISZ-tagok pedig ezer korona értékben játékokat, csokoládét, cukorkát, narancsot, almát vásároltak. S mindezt az efsz autóján vitték a gyermekotthonba. Az ódon kastély folyosója a Télapó ünnepség hangulatát visszhangozta. A feldíszített teremben egymás mellett szorongva figyelte a gyermeksereg a műsort, csillogó szemmel bámulták a pompázó fenyőfát és az alatta trónoló Télapót. Kíváncsian sorakoztak a minden jót „rejtegető" puttony köré, s megilletődve fogadták a rétéi mamák ajándékait. Az ünnepély végén körülfogták a néniket, mint a madárfiókák, csicseregni kezdtek s arcukról már nemcsak a szeretet utáni sóvárgás, de a hála is sugárzott. Az asszonyok — Huszár Etel, a nőszövetség helyi szervezetének elnöke, Bacsinszky Erzsébet, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke, Macsicza Mária, képviselőnő, Bohonyné, Gyorgyainé, Gyurcsiné — szívükben túláradó szeretettel, könnyes szemmel búcsúztak el a kicsinyektől. — Most először voltunk itt, de nem utoljára — mondták megindulva, — hiszen az árváknak mindig kell a gondoskodás KŐSZEGI ZSUZSA 1 i P кв I 1972 április elsejétől életbe lép az új munkabiztonsági kormányrendelet, amely fokozottabb mértékben teszi felelőssé mind a dolgozókat, mind pedig az üzemek és az üzemi szakszervezetek vezetőségét a munkabalesetekért, amelyek miatt nap mint nap ezer és ezer dolgozó esik ki a termelésből, felmérhetetlen kórokat okozva ezzel népgazdaságunknak. Szlovákia két különböző üzemébe látogattunk el, hogy megtudjuk, ml a jelenlegi helyzet, és milyen változásokat hoz majd az új rendelet. A JÖVŐ ÜZEME Első állomáshelyünk a itúrovol (Párkány) cellulózgyár volt, amely fából, papír- és textilhulladékból gyártja két jól ismert termékét, a kartonpapírt és a nyers tetőfedő lemezt. Az üzem legszűkebb értelemben vett vezetősége ottjártunkkor testületileg Prágában tartózkodott, ahová hivatalos ügyek szólították, de aki csak tehette, készséggel segítségünkre sietett, hogy tájékoztasson. Munkatársaink, névszerint Sáky János, a szakszervezet üzemi bizottságának titkára, Kovács László, a szervezet pénztárosa, Hatala Gyula, a SZISZ képviselője, és Gerstner András, munkavédelmi technikus voltak. Tőlük értesültünk az olyan általános tudnivalókról, mint például a dolgozók szociális és munkakörülményeivel való törődés, a tervteljesítés, a szakszervezet_ és az Ifjúsági szövetség munkája, a női munkaerők helyzete és a munkavédelem, A cellulózgyár, mint az ország egyik legújabb és legmodernebb üzeme, arra hivatott, hogy az iparban szegény vidék munkaerőfeleslegének elhelyezését megoldja. Az ember nem is hinné, hogy éppen egy ilyen üzem nem tud hiánytalanul eleget tenni küldetésének, amint azt az Intenzív munkaerővándorlás mutatja. Pedig a látottakból és hallottakból ítélve nehezen képzelhetők el a dolgozó szempontjából jobb munkafeltételekkel rendelkező üzemegységek. A kérdés magyarázata Inkább a cseh és a szlovák országrészek közti kiegyenlítetlen kereseti viszonyokban lesz. A vidék családfenntartói egyszerűen megszokták, hogy távolabbi vidékeken nézzenek állás után, ahol keresetüket még a távolsági pótlék csinos kis summája Is megtoldja. De az ötéves terv végére jelentős változások várhatók, ugyanis a jelenlegi 1840 koronás átlagkereset 1975-re 202ó Kős-re emelkedik. Külön fejezetet érdemel A NŐK HELYZETE az üzemben. A dolgozók összlétszáma (beleértve az ipari tanulókat Is) 2850, ebből 625 a női munkaerő. A nők munkakörülményei — különös figyelemmel az anyákra és terhes asszonyokra, állandóan javulnak. Szigorúan ellenőrzik, vajon alkatilag alkalmasak-e a betöltendő munkakörre, nlnes-e káros hatással szervezetükre a munkakörnyezet levegőjének megengedett arányú szennyezettsége. A terhes asszonyokat, ha az üzemi orvos szükségesnek látja, más munkakörbe helyezik át, s ha az új munkahelyen kisebb volna a munkabérük, mint az előzőn, akkor megkapják pótlékként a két összeg különbségének felét. De talán a legszebb gesztus a vezetőség részéről az, hogy az olyan anyák, akiknek három évesnél kisebb gyermekük, van, munkaidőkedvezményben részesülnek, azaz a reggel 6 árai műszakkezdés helyett, körülményeiktől függően 7-kor, 8-kor állhatnak munkába. Nemcsak az anya és a család válláról vesz le ezzel súlyos terheket, hanem távolabbi összefüggésekben az Ifjú nemzedék testi és szellemi épségének és fejlődésének teremti meg optimálisabb feltételeit. De ezzel még nem merült ki az említésre méltó kedvezmények sora. Az üzem állandó nőgyógyászati szolgálatot tart fenn, gyógyszertárral és üzemi konyhával rendelkezik, ahol félkész ételek Is kaphatók, a munkabiztonság felelőse, a szakszervezet támogatásával ez év elején három nagyobb termelési központban pihenőszobákat rendezett be, kényelmes heverőkkel, asztalkával, szőnyeggel, fotelokkal, és egészségügyi felszereléssel, ahová a dolgozó nő átmeneti rosszallót esetén egy munkatársnője kíséretében visszavonulhat pihenni. Az éjszakai műszak folyamán üdítő és meleg Italokat, kávét kaphatnak, a vezetőség még meleg ételek felszolgálását is felkínálta, de ezt nem vették igénybe. A szakszervezet üzemi bizottsága bőkezű patránusa a gyár ifjúsági szervezetének. A fiatalok nemrég alakult zenei szakkörének pl. 50 ezer korona értékben vásárolt hangszereket. További százezreket áldozott a dolgozók belföldi és külföldi üdültetésére, s a legkisebbeknek Kovaíovcén (Kovácspatakon) szerelt fel egy nyári gyermek-üdülő tábort. Nőgyógyászon kívül az, üzemnek két orvosa, egy sebésze és egy fogorvosa Is van. Szükség esetén az üzem saját mentőautója szállítja a beteget vagy sérültet a legközelebbi kórházba. S ha már erről beszélünk MEGKÉRDEZTÜK az üzem munkabiztonsági technikusát, Gerstner Andrást, történt-e az utóbbi Időben súlyosabb munkabaleset, milyen az általános helyzet ezen a téren és milyen munkavédelmi és biztonsági eszközökkel látja el dolgozóit az Üzem. Négy éve nem volt példa halálos, csoportos MUNKABIZTON M Üj kormányr Gerstner András, a itúrovói cellulózgyár munkavédelmi technikusa Sóky János mérr üzemi bizottsága vagy súlyosabb munkabalesetre. Ami a munkavédelmi és biztonsági eszközöket és felszereléseket illeti, az üzem mintegy másfél millió koronát fordít évente ezekre a célokra, munkaruhával és lábbelivel együtt ez az összeg kb. 3 millió koronát tesz ki. Egyszóval minden beszerezhető és megvásárolható segédeszközt biztosít. 1968-ban vettem át munkakörömet, akkoriban még negyven munkanapot tett ki a balesetek miatti kiesés, s azóta ez a szám húszra csökkent. A nők balesetei csak 10—15 százalékát teszik ki a férfiakénak. Ennek az a magyarázata, hogy a nők egyrészt elővigyázatosabbak, másrészt olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol kisebb a balesetveszély. Közben elindultunk, hogy a helyszínen győződhessünk meg a dolgok valóságos képéről. Végtelennek tűnő utak kötik össze az óriási alapterületen fekvő és még mindig épülő és formálódó üzem egyes részlegeit, épületeit és munkacsarnokait. Minden jel arra mutat, hogy az utak állapotán sürgősen javítani kell, mert főként ilyenkor, télen, sárosak és síkosak. Ez nagymértékben nehezíti a munkakörülményeket, s bizonyára hozzájárul a munkabalesetek számának alakulásához is. Megpróbálom beleképzelni magamat a munkavédelmi felelős helyzetébe, ha teszem azt balesethez hívják ki valamelyik távolabbi üzemrészlegbe, vagy ha rendszeres ellenőrző kőrútjait Itt tekercselik hengerekre a kész kartonpapírt Foto: Minarovic
