Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-04-01 / 14. szám

w ' VAR A FOLD Tavaly nyáron a hároméves szakiskola elvégzése után Hnúsfa környékéről kerültünk ide. Azután szinte egymás szavába vágva elmond­ják, hogy nagyon jók itt az emberek, mert sokat törődnek velük, vagyis otthonra találtak. Amikor megkérdeztem, hogyan értik meg egymást a többi dolgozóval, Elenka mosolyogva mesélgeti élmé­nyeit: — Már mi is tudunk egy kicsit magyarul, meg az itteniek is egy keveset szlovákul, ami pedig nem megy, hát hozzágondoljuk. Az a lényeg, hogy jól érezzük itt magunkat a magyar lakosú falu­ban.- Amikor a közeledő földmüvesszövetkezeti kong­resszusra terelődik a szó, Máté elvtárs elmondja, hogy ők sem maradtak ki a kötelezettséget válla­lók közül. Húszezer tojást szállítanak terven felül és tízezer liter tej terven felüli eladását vállalták. A szerződéses tojáseladás tervét is maradék­talanul teljesítik, s az évi egy millió darabot az elmúlt évben hetvenhárom ezerrel megtoldották. — Szép juhállományunk van — dicsekszik a zootechnikus — háromszáz hektárnyi legelőn több mint ezer juhot tartunk. Az idén szeretnénk legalább négy kiló húsz deka gyapjút nyírni egy­­egy állatról. ELŐRE KELL NÉZNI Az egységes földművesszövetkezetnek hatvan­hét tagja van, a föld összterülete mindössze nyolcszózhatvanhét hektár, ebből ötszáz hektár szántóföld, a többi legelő. A két kis falu eredmé­nyei jók, nincs miért szégyenkezniük a járásban. Az ez évi első két havi tejfelvásárlásban is a leg­jobb öt község között voltak. Pedig sokkal szívó­­sabban kell megdolgozniuk mindenért, mint más falvakban. A szarvasmarhaállomány például nem legelhet kinn az egészséges környezetben, mert a dombos legelők járása kedvezőtlen hatással lenne a tejhozamra. A faluban kevés a víz, ezért nincs kedvező feltétel a kertészkedésre, sem szárnyas állatok nevelésére. A szövetkezet veze­tősége mostanában sokat foglalkozik a gondolat­tal, hogyan tovább, miként fejlesszék a közöst, mert ami tíz évvel ezelőtt jó volt, ma már egy helyben topogást jelent. Ahogy jártam a szövetkezet gazdasági udvarát, akaratlanul is arra gondoltam, hogy egy ilyen kis szövetkezet nem sokáig állhat meg a saját lábán és a további fejlődést csak a nagy területen foly­tatott nagyüzemű gazdálkodás biztosíthatja. Itt is keresni, kutatni kell az újat, szakosítani, korsze­rűsíteni a termelést, persze a helyi adottságokból kiindulva, mert csak ez jelenthet újabb haszon­forrást a szövetkezetnek, a tagságnak és a társa­dalomnak. Ez azért is elkerülhetetlen, mivel ma a szövetkezetben kevés a munkalehetőség. Így például a nyugdíjjogosultak, akik között tulaj­donképpen még sok az életerős, dolgozni szerető és akaró ember, már nem kaphatnak munkát. Hiába kerestük az asszonyokat is a szövetke­zetben. ősztől a tavaszi növényápolási munkákig HUSZAR T. felvételei kénytelenek otthon maradni, pedig szívesen dol­goznának, mert hogy nyugdíjigényük lehessen, évente legalább 130 napot kellene munkában töl­teniük. Így az sem csoda, hogy a fiatalok az iskola elvégzése után másutt helyezkednek el. Az átlagos életkor a szövetkezetben ma még kedvező, de a szövetkézét a fiatalok számára csak úgy lenne vonzó, ha férfiakat, asszonyokat egyaránt tudna foglalkoztatni. Gazda István elvtárs az efsz elnöke, amikor erről beszéltünk, a következőket mondta: — Igaz, hogy itt kevesebb a munkalehetőség, mint más faluban, viszont az életszínvonal ná­lunk sem alacsonyabb, mint másutt. Ez is igaz. Ezt bizonyítják az egyre szaporodó új és átépített családi házak, az egyre több autó a faluban. Viszont ma már nem a „muszáj“ hajt­ja az asszonyokat a munkába, hanem az a tudat, hogy egyenrangú polgárai akarnak lenni a társa­dalomnak. A szövetkezetnek is ebből kell ki­indulnia GÁL ETA vei, az eladott sertéshús mennyisége meghatszorozódott, a tejé meghárom­szorozódott, a tojás-eladás pedig a négyszeresére nőtt. A múlt évben mezőgazdasági dolgozóink gabonából, húsból, tojásból lényegesen többet adtak el a tervezettnél, csak a tej­eladással volt egy kis lemaradás. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága is nagyra érté­keli mezőgazdasági dolgozóink mun­káját, ezt bizonyítja Gustáv Husák elvtársnak, a párt főtitkárának a Központi Bizottság februári ülésén elhangzott beszámolója is, amelyben megköszöni földműveseink fáradozá­sát, és megállapítja, hogy a szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés rekord gabonatermelést ért el. A gabonatermelés és az állattenyész­tési termékek előállítása növekedésé­nek következtében lényegesen javult a lakosságnak élelmiszerrel való el­látása. Számos zárszámadó taggyűlésen vettünk részt és tanúi voltunk annak, hogy az idei számvetések munkajel­­legűek voltak és politikai esemény­nek számítottak. Egyrészt azért, mert megvitatták az efsz-ek VIII. kong­resszusának vitaanyagát, másrészt azért, mert a beszámolók és a vita­felszólalások már foglalkoztak a CSKP KB februári ülésén elhangzott főbeszámolóval. Számos szövetkezet­ben parázs vita kerekedett arról, hogy miért nem elég hatékony a ter­melés. Többek között a Dvory nad 2itavou-i (Udvard) efsz-ben megálla­pították, hogy a termelés szintje azért alacsony, mert nem tartanak elég számos állatot, és nem használ­ják fel a többtermelés érdekében a tartalékokat. A bakai efsz-ben a rossz munkaszervezés számlájára ír­ták, hogy az 1970-es évhez képest visszaestek a termelésben, és a tiszta haszon is kevesebb volt. Nagyon egészséges jelenség, amikor maguk a mezőgazdasági üzemek dolgozói jön­nek rá a hibára, és határozatot hoz­nak a termelés növelésére, Szlová­kiában sok millió korona értékű kö­telezettségvállalás született a zár­számadásokon, és az utána következő taggyűléseken a Központi Bizottság februári határozatának szellemében, és az efsz-ek VIII. kongresszusának tiszteletére. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) és komárnói járás efsz-i például már több mint tízmil­lió korona értékű kötelezettségválla­lást tettek. Nem formális vállalások­ról van szó, mert a koronák mögött több kenyérgabona, hús, tej, tojás termelése és eladása áll. Ez pedig azt jelenti, hogy az idén még jobb lesz a lakosság élelmiszerellátása, és lehetséges, hogy a nagyüzemi terme­lés még jobb eredménye következté­ben húsból önellátók leszünk. A zárszámadásokon előtérbe került az emberekről való gondoskodás is. A legtöbb efsz-ben ezeken a gyűlése­ken búcsúztatták szép szóval és ked­ves ajándékokkal az efsz-ek nyugdí­jasait. A Dvory nad Zitavou (Udvard) efsz évzáró gyűlésén már a születés­napokról is megemlékeztek. A Szö­vetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Nővé Zámky-i (Érsekúj­vár) Járási Bizottságának javaslatára 20 olyan efsz tagnak (köztük 10 nő­nek), akik 50. születésnapjukat ünne­pelték, fejenként ezer koronát és ki­sebb ajándéktárgyakat is adott az efsz. Elmondhatjuk, hogy a zárszámadá­sok öntudatos szövetkezeti dolgo­zóink nagyarányú felzárkózása volt pártunk politikájának támogatására, bizonyítva, hogy a CSKP vezetésével mindent megtesznek a népgazdaság konszolidálásának érdekében. A vita­anyagban kitűzött termelési mutató­kat nemcsak teljesítik, hanem széles körű szocialista munkaversennyel, milliókat érő kötelezettségvállalással túl is teljesítik. Balia J.

Next

/
Thumbnails
Contents