Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-04-01 / 14. szám

Vidéki JÖL SZEREPELTEK A Kis-Duna táncegyüttes а CSEMADOK tomaíovi (Fél) helyi szervezete mellett ala­kult meg 1967-ben. A fiatal, lelkes gárda először csak al­kalmi tánccsoportként műkö­dött, Petőczné-Sárszögi Csilla vezetésével. Két év múlva a 20 tagú együttes vezetését Szalay József elvtárs vette át, s a rendszeres, szívós munka meghozta gyümölcsét. Ott voltak a zselizi (Zeliezovce) országos népművészeti feszti­válon, ahol a Csárdás Szvit c. tánccal az országos ko­reográfiái verseny III. diját nyerték el, majd 1971-ben ugyanebben a versenyben a II. helyet szerezték meg. Jól szerepeltek a gombaszögi rendezvényeken is. Nemrég falujukban adtak önálló, egész estét betöltő műsort, amely sokáig emlékezetében marad a falu lakosságának. Nagy Ernő AKI A VÁSÁRLÓK Érdekeit szolgálja A szálkái Jednota boltjá­ban egy húszéves, csinos lány szolgálja ki a vevőket, akinek ajkáról sohasem tűnik el a mosoly, mindenkihez van еду-két jó szava. Tóth Anna itt született és az alapfokú iskola elvégzése után keres­kedelmi szakiskolára jelent­kezett. A szakmai tudás elsa­játítása mellett azt is meg­tanulta, hogyan kell szolgálni elsősorban a vevők érdekeit, s ezt most szülőfalujában tel­jes mértékben érvényesíti. Főnöknője, a népszerű Ma­­nyika néni, a legnagyobb el­ismeréssel beszél Annuskáról. Szerény, a vevőkkel nagyon udvarias. Sok ilyen elárusító­­nőre lenne szüksége szocia­lista kereskedelmünknek. Majerszky Márton „AHÁNY NYELVEN BESZEL, ANNYI EMBERT ÉR“ A Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) nőszerve­zet hasznos munkatervet dol­gozott ki erre az évre. Már a tél előtt szabás-varrás tan­folyamot rendeztek, amely iránt sokan érdeklődtek a fa­luban. Nagyon jó választás volt a szlovák nyelvtanfo­lyam indítása is. Az asszo­nyok nagyon szívesen járnak az órákra, mert tudják, hogy a szlovák nyelvtudásra szük­ségük van. A nőszövetség helyi szervezete szorosan együttműködik a helyi vörös­kereszt-szervezettel és nekik is nagy érdemük volt abban, hogy a nemrégen szervezett véradásra negyvenen jelent­keztek. Dankó Ferencit é möciót tárolni. A közlést a gép „emlékezetébe" a másodperc tízmilllomod része ahatt lehet betáplálni. A lett tudások sikeres kísérle­teinek eredményét már a közel­jövőben felhasználják, s a só­­krlstályokat a kompjúterek „ne­gyedik generációjánál" fogják rendszeresen alkalmazni. ... a lengyelországi Maslovi­­ce község közelében az archeo­lógusok korai középkori teme­tőre bukkantak. Egy sértetlen állapotban levő sírban a mus­tármaghoz hasonló növényi magvakat találtak, amelyek azonban ennél jóval keményeb­beknek bizonyultak, olyannyi­ra, hogy még éles borotvával is csak nehezen lehetett őket fel­vágni. Néhányat cserépbe ül­tettek. Ezek kicsíráztak és kikel­tek, majd patkó formájú leve­leket hajtottak. A növény gyorsan fejlődik és új hajtásaiból arra lehet követ­keztetni, hogy növekedése to­vább folytatódik, A lengyel bo­tanikusoknak nem sikerült azonban megállapítaniuk, mi­lyen növényfajtához tartozik, mert nem hasonlít korunk és földünk egyetlen élő növényé­hez sem. ... Az első olimpiai arany­érmet a szovjet sportolók közül nő szerezte meg. 1952. július 20-án, Helsinkiben N. Romas­­kova-Ponomareva állt először az olimpiai dobogó legmaga­sabb fokára, ö indította el azt a valóságos aranyesőt, ami ezen az olimpián a szovjet ver­senyzők sikerei nyomán hullott. Ma a Szovjetuniónak 71 olim­piai aranyérmes női sportolója van. Közülük 24 a gimnasztiká­ban, 12 kosárlabdázásban, 9 atlétikában, 8 sízésben, 4 ka­jakozásban, 3 gyorskorcsolyá­zásban, 2 múkorcsolyázásban és egy úszásban lett olimpiai rangelső. Az Északi-tenger külö­nösen nagy erővel morzsolja a partokat. A védőgátak építésé­hez nyugatnémet szak­emberek most olcsó „nyersanyagot“ hasz­nálnak. A part hosszá­ban gépkocslroncsok­­ból autótemetőt „tele­pítenek“ és ez lesz az új gát szerkezeti ge­rince. A Bolgár Kultúra üzlete fővárosunk­ban már nem egy színvonalas kiállítás­sal lepte meg a népművészetek iránt érdeklődőket. Legújabban a Trojany-i Ipar- és Népművészeti Központ eladás­sal egybekötött kiállítását rendezte meg. Trojany mint arról a kiállítás meg­nyitójára érkezett küldöttség tagjai be­számoltak ókori településből fejlődött 30 ezer lakosú várossá. Kolostora a nemzeti újjászületési mozgalom egyik központja volt. Ma a városka kulturális központja az ipar- és népművészeti múzeum, amely ezeket a művészeteket nép­szerűsíti és tovább fejleszti. Magas színvonaluk­ról tanúskodnak a bratíslavaí Bolgár Kultúrá­ban ezúttal is kiállított, művészien megmunkált használati- és dísztárgyak: kerámiák, fafaragá­sok, pilográfiai és ötvösmunkák, szörmeáruk stb. A múzeum körül létesült az a ma már 4500 tagú szövetkezet, amely az ősi trák és ószláv hagyományokat felhasználva, 6 céhben készíti részben gépesítve, részben egyedileg a tárgya­kat, vagyis az árut. Eddig több mint 1300 mo­dellt terveztek, amelyekből 50 országba expor-CQ g oa S UJ Lu N N </> О ^ ш <-o •s •ч tálnak; a szocialista országokon kívül az USA- ba, Angliába, Japánba, az NSZK-ba és Bel­giumba is. A trojanyi múzeum a jövőben magába ol­vasztja a saját kerületén kivül a szófiai nép­­művészeti galériát is. A szövetkezet dolgozói­nak utánpótlása nem okoz gondot, mivel az iparművészeti középiskolából bőven kapnak tehetséges munkaerőt. Mint azzal a szövetke­zet igazgatója a kiállítást megelőző sajtó­­tájékoztatón eldicsekedett: üzemük dolgozói­nak kétharmada nö, mégpedig nem is akár­milyen nem hiába kapta meg üzemük a „Legszebb nők üzeme” címet. Arról viszont csak külön feltett kérdésre kaptunk tájékozta­tást, hogy a szakmailag képzett nők közül so­kan vannak mesteri, osztályvezetői beosztás­ban, sőt, az üzem pártszervezetének elnöke és titkára is nő. Mivel pedig aktivitásukkal egye­nes arányban jogosan bizonyára az ön­tudatuk is növekszik, remélhető, hogy a Tro­­jany-i Ipar- és Népművészeti Szövetkezet ha­marosan nemcsak a legszebb, de о legsikere­sebb nők üzeme is lesz! L. GALY OLGA

Next

/
Thumbnails
Contents