Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-03-25 / 13. szám

Ha mind az enyém lehetne... A mesternő minden munkát ellenőriz százaléka nő, akik nemcsak készítik, hanem viselik is saját gyártmányaikat. Talán ennek is köszönhet­jük, hogy az utóbbi évek divatja szebb, kényelme­sebb, előnyösebb lett a dolgozó nők számára. A múlt évi nemzetközi vásáron bemutatott, 1972-re készített mintadarabokat mór gyártják. A munka­termek futószalagjain már ezrével készülnek a nyári, fehér színű és valaha a régi egyiptomiaknál csak a császári rangnak kijáró, piros cipők. A színek, a borfajták és műbőrök kombinációja a cipődivat tervezőinek nem kis gondot okozott, de ízlésüket dicséri. Újdonságnak számít a gyík- és krokodilbőr utánzat, egymagában, vagy sötétebb, világosabb velúr, és antilopbőrrel kombinálva. A legújabb cipőfazonoknái a magas sarkú cipők sarka lefelé szűkülő formát vesz fel. LUXUS-E A LUXUS? Ha az ember cipőt vásárol, általában nemcsak az érdekli, hogy hol gyártották, hanem hogy meg­­felel-e a színe, a fazonja, a nagysága, a minősége és az óra — egyszerűbben „jól ül-e a lábon". Hó­napokig sétáltam a cipőüzletek kirakatai előtt, amíg egy luxus gyártmányú és luxus áron kínált, tetsze­tős lábbelit megvettem magamnak. Amikor otthon a nemzeti színű spárgával átkötözött, fehér cso­magolópapírba csomagolt cipődobozbál, a selyem­papír közé rejtett, nylon zacskóba dugott, — (bár a kenyeret csak egy darab papírba csomagolnák) — cipőket előszedtem, a két pótsarok mellett egy pa­pírszeletre lettem figyelmes. Mór azt hittem, hogy tisztítási utasítást is csomagoltak hozzá. De a cédu­lán csak ennyi állt: esőben nem hasznóljukl Még nem tudom, hogy mi, de valami csalafintaság van a dologban. Eddig úgy tudtam, hogy luxus az, ami drága. — Drága az, ami jó és minőségi, — de hogy valami luxus és drága legyen azért mert be­ázik, ezt eddig nem tudtam. De ez a bizonyos cipő nem itt készült.,. Reméljük, hogy a partizánskei. cipőgyár termékei között ilyen „luxussal" nem fogunk találkozni I KOPRLANÉ VARGA MAGDA Jólesik a frissítő torna 235 APARTMA 719 Második prágai estémet a Divadlo Komédie-ben töltöttem, amely a plzeni J. K. Tyl színházban meg­tartott országos bemutató után ugyancsak műsorára tűzte Neil Simon amerikai szerző Apartmá 719 (ere­detileg Plaza suite) cimű komédiáját. Neil Simon, az Amerikában, és ma már világszerte tért hódított musicalek közkedvelt, sikeres Írója ere­detileg orvosnak készült, de diplomája megszerzése után a vigjátékirás felé fordult az érdeklődése. Né­hány kísérlet után 1963-ban a „Csupasz láb a park­ban" című komédiájával átütő sikert aratott a Brood­­wayn és azóta mint első vonalbeli szerzőt tartják számon. Nevét Arthur Miller, Tenessee Williams és hozzájuk hasonlók mellett emlegetik. A cseh fordító és dramaturgia adta cím megfelel a tartalmi lényegnek, ugyanis a komédia — amely három egymással össze nem függő jelenetre tagoló­dik a New York-i Plaza Hotel 719. számú lak­osztályában játszódik. A Plaza suite, illetőleg Apartmá 719 cimü komédia egyes jeleneteiben: 1. Jobb körökből való vendég, 2. Hollywoodi vendég, 3. Esküvői vendég Simon bőven kihasználja az amerikai, szűkebben New York-i polgári társadalomban tett megfigyeléseit. A humor, a sziporkázó szellem fűszerével izesitve lényegében az illúziók után kapkodó, külsöséges életet élő és az önmagukhoz is csak ritkán őszinte emberek keserves qrima^/ait mutntia mf»n n lfÖ7Öntéon<*lf Az első jelenetet Ludmila Pichová és Syatopluk Be­nes rutinos, temperamentumos színészi játéka fém­jelzi. Képességeik magasan felülmúlják külső adott­ságaikat, ami kissé illuzió-rombolóan hat. Kiválóan szórakozott a közönség a hollywoodi vendég a népszerű Jozef Zima és barátnője, a bájos és tehetséges Nina Jiránková jelenetén, amely egy híres filmrendező életének igazi hátteré­ről, egyúttal pedig egy amerikai vidéki asszonyka limonádé-romantikájáról, sztár-kultuszáról rántja le a leplet. A harmadik jelenetben ismét Ludmila Pichová és Svatopluk Benes viszik a prímet, zajosan és lelkesen komédiáznak, de játékuk nélkülözi azt a könnyedsé­get, amit Neil Simon a szerepeknél feltételez. A jele­net helyenként a burleszkbe csap át és csak a fiatalok Jana Sulcovó és a vendégszereplő Ján Wagner megjelenése billenti vissza a csattanós humor világá­ba. Ez az a pont, ahol talán nem lehet teljesen egyetérteni az egyébként lendületes és szellemes iendezó, Fiantisek Miska felfogásával. Ki kell emelni Ivo T. Havlu kitűnő cseh fordítását, valamint Zdenélt Pavel stilszerű színpadképét, amely kisebb módosításokkal mindhárom jelenetnek jó lég­kört biztosított az Apartmá 719-ben. L. Gály Olga

Next

/
Thumbnails
Contents