Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-03-04 / 10. szám

rE Ф ■+-> Ф >■ СП V —I ш Vezeti: Zlatica Funková, okleveles bölcsész, az SZLKP KB dolgozója ANÚ ÉS A TÁRSADALOM Engels már korábban említett művében a nő leigázásá­nak egyik okaként a férfi és a nő közötti eltérő munka­­megosztást jelöli meg. A férfi és a nő közötti munkameg­osztásnak egyik természetes oka volt, mint már említettük, a nő anyasága s az ebből eredő egyéb tennivalók. Ez az eredeti munkamegosztás a férfi és a nő között az emberi társadalom további fejlődése folyamán új, minőségi válto­zásokon ment keresztül és egyre nagyobb teret ölelt föl. A férfiaknál egyre inkább pontosan meghatározott irányba terelődött, bizonyos fajtájú munkálatokra, iparágakra, bizo­nyos társadalmi jellegű hivatásokra, amelyekben, érthető okokból, szemmel látható sikereket érhettek el. Ugyan a nő munkaköre is kiszélesedett, de hatósugara egészen más irányban érvényesült. Munkája százféle volt: szervezés, gazdálkodás, nevelés, sütés-főzés, betegápolás és sok más hasonló, amelyek végső fokon mind egy célt követtek — a család szükségleteinek kielégítését. Amint azonban az élet bebizonyította, mindez a sokfajta tevékenység, az élet­­körülmények kifejlesztette gyakorlatiasság, igen pozitív módon nyilvánul meg az alkalmazásban levő nő munkájá­ban és közéleti szereplésében egyaránt. Persze, abban, hogy a nő közérdekű munkájával mennyire elő tudja moz­dítani a társadalmi haladást, bizonyos mentális tulajdon­ságok és képességek is közrejátszanak, ezek neveléssel és képzéssel még jobban felszínre kerülnek, ha ezeket ked­vező élet- és munkakörülmények érvényre juttatják. A nő anyai hivatása, küldetése miatt is igen pozitívan viszonyul az élethez, a munkához, s ezért a dolgokat egybehangoló képessége is nagyobb, fejlettebb. A nő, mint a család élet­menetének irányítója, fejlett szervezőképességgel rendelke­zik, van érzéke a vállalkozáshoz, kezdeményező és találé­kony. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek a természetes, ősi ösztönben gyökereznek, s amelyek tudatosan kifejlesztve, megnemesedve és sokoldalúan kihasználva az egész társa­dalom hasznát szolgálják. S ha a nőt olyan hivatásokban engedjük érvényesülni, amelyekben mindezek a tulajdonsá­gok teljes mértékben kibontakozhatnak és érvényesülhet­nek, úgy az emberiség általános hasznára válnak. A női egyéniség lényegének mélyreható vizsgálata közben fény derült a nő mérhetetlen érzelmi gazdagságára, amely tulajdonképpen kútját állja az életben minden felszínes formalizmusnak és sematizmusnak. Sokan azt állítják, hogy a nőnél éppen a túlzott érzelmi beállítottság gátolja meg az intellektus teljes mértékű kibontakozását. Gyakran éppen ezzel az érzelmi, mentális beállítottsággal indokol­ják, hogy a nő nem lehet alkalmas közügyek Intézésére, ahol, úgymond, feltétlenül szükséges a lelki egyensúly. Az igazság azonban az, hogy az érzelmi beállítottságot nem szabad összetéveszteni az egészségtelen érzelgősséggel, amely valóban meggátolja a dolgok reális és helyes meg­ítélését. Az viszont természetes, hogy a kultivált és az intel­lektus által vezérelt érzelmi beállítottság a nő nagy előnye, mert ilyenformán nem veszti el gondolkodásmódjának rugalmasságát, érzékeny reagáló megismerő képességét. A nőt, mint társas lényt, az életben olyan akadályok és gátak vették körül, amelyek meghátrálásra, természetes és emberi vágyainak elnyomására kényszerítették. A tehe­tetlenség tudata, amely a férfitől, a családtól, a hagyomá­nyoktól, a vallási előítéletektől, de a jogszabályoktól való teljes függőségéből eredt, szinte kilátástalanul lebunkózták a nő egyéniségét. Kényszerű életmódja a múltban nem ritkán lelki meghasonlást, lemondást idézett elő. A nő még a jelenben is sokkal gyakrabban kerül problémás helyzet­be, mint a férfi, miközben lényegesen kevesebb lehetősége adódik a belső feszültség feloldására, a kikapcsolódásra. A feloldást a nőnél részben megnehezíti társadalmi életé­nek korlátozott lehetősége, részben a szokás hatalma, idő­hiány, hagyomány. Am ennek az örökös korlátozásnak is megvolt a maga haszna: az ilyen életkörülmények következ­tében a nő lelkileg is és fizikailag Is rugalmasabbá, szívó­­sabbá vált, nagyobb fokú alkalmazkodóképességre tett szert, jobban, edzettebben viseli el az élet adta nehézsé­geket, gondokat. Ezenkívül a nő — s ez vonatkozik bármely történelmi korszakra — sokkal több változásnak volt kitéve mint a férfi, amelyek mind kihatással voltak fizikai, lelki életére. A nő életében változást jelent a serdülés, a házas­ság, az anyaság, a változó kor, s a mai korban az állása, munkája, funkciói stb. A nő .gazdasági függetlensége, a törvényeink adta egyenjogúsága lényegesen befolyásolta helyzetét, rangját nemcsak a társadalom, hanem a csalá­don belül Is. De a nő helyzetét, s konkrétan a nőkérdés megoldását nagyon megnehezíti az a tény, hogy a férfi nagyon nehezen adja föl állítólagos felsőbbrendűségét, nehezen reformálja a nőhöz való viszonyát. Még a jelen­ben Is eléggé általános, hogy már az emberélet kezdetén, azaz már a kisgyermek tudatában elültetik a férfi és a nő helyzetének különbözőségét, a nő alacsonyabbrendűségé­­nek hangsúlyozásával, vagyis azzal a hangsúllyal, hogy a nő a „gyöngébb nem"-hez tartozik, Nem vitás, hogy ez olyan súlyos társadalmi gátlás, amely megnehezíti a nő életét, s nemcsak a követelményben tükröződik, hanem minden konkrét helyzetben amelyben a nőnek harcot kell vívnia a társadalomban és a családban az őt megillető új helyért. (folytatjuk) a legújabb kollekció Ez alatt a védjegy alatt hozta forgalomba a prágai ASTRID kozmetikai gyár Vefké Me­­zifícl-i fióküzeme saját legújabb kozmetikai kollekcióját. Ebben az üzemben gyártják a már hagyományos „Alpa" frissítőt, a külön­böző árnyalatú és összetételű púdereket, vala­mint az ismert Aviril és Batole hintőport, to­vábbá az Arnica szemfestékeket és a Rosana, Arnica nevű arctejeket, illetve néhány fajta kölnivizet, amit eddig a prágai anyaüzem gyártott. Az üzem első kozmetikai kollekciójának védjegye a város címere, valamint a gyártó részleg száma, a 378. Ez öt kozmetikai szert tartalmaz, s köztük a férfiak is megtalálják a magukét. Az ő számukra készült a „378 bo­rotválkozás utáni arcvíz''. Ez az arcvíz borot­válkozás után nemcsak kellemesen üdít, ha­nem értékes antibiotikus és bőrtápláló anya­gokat tartalmaz. Különösen a száraz és érzé­keny arcbőrre van jó hatással. A „378 kölnivíz" a klasszikus kozmetikai ké­szítmények közé tartozik. Illata eredeti é? jel­legzetes, és mindamellett nem tolakodó. Fér­fiak és nők egyaránt használhatják, tekintet nélkül arra, hogy milyen típushoz, vagy kor­osztályhoz tartoznak. A „378 parfüm" kölnivízhez hasonlóan jó minőségű készítmény, — a kettőnek együttes használata jól kiegészíti egymást. Illata a köl­nivíznél erősebb és tartósabb. Kifejezetten a nők szépítőszerei közé tartozik, s már a közel­jövőben kapható lesz. A „378 arcpúder" a legjobb minőségű koz­metikai készítmények egyike, különösen esti használatra ajánlatos. Használata után a bőr bársonyos lesz, eltakarja az apróbb szépség­hibákat, s mindemellett nem feltűnő. Hála a készítéséhez felhasznált elsőrangú minőségű nyersanyagoknak, könnyű, kitűnően tapad és egyenletesen fed. Illata jellegzetesen „378-as". A kollekció ötödik, egyelőre utolsó darabja az ajándékkazetta, amely férfinak és nőnek egyarán örömet szerez minden alkalommal. A már említett kölnivizet, és két, minőségi toalettszappant — amelyek külön nem is kap­hatók — tartalmaz. Népszerűségét a szép ki­vitel és az elfogadható ár alapozta meg. Nem vitás, hogy az ASTRID kozmetikai ké­szítmények sorában az új kollekció rangos helyet foglal el, mert a vállalat gondosan ügyelt arra, hogy az újdonság varázsa ne menjen a már hagyományos, ismert jó minő­ség rovására. BOLDOGSÁG IS Minden szülő hő vágya, hogy gyermeke az életben boldog legyen. De vajon lehet-e a gyermek életútját a boldogság, megelégedett­ség felé irányítani? Nemrég egy beszélgetésnek voltam a tanúja. Három férfi utazott egy vonatfülkében s mint szavaikból kitűnt, mind a három családapa volt. Amikor beléptem, gyerekekről, pálya­választásról folyt a szó. Egyikük megjegyezte: — Az életben a legfontosabb a pénz. Anél­kül az ember ne is nősüljön ... Fabatkát sem ér az olyan élet, amikor minden koronát fogá­hoz kell vernie az embernek. Hogy is lehetne boldog az ilyen házasság? Én a fiamnak la­kást vettem s mire kikerül a katonaságtól, meglesz az autója is. Csak így startolhat ma egy fiatal. A másik utas nem osztotta a véleményét. — Ismerek olyanokat, — jegyezte meg — akik sokat örököltek, mindenük megvolt s mégsem voltak boldogok. A pénz az nem minden ... Én a fiamat arra tanítom, hogy az életben semmitől se ijedjen meg. Idejében ismerje ki magát mindenben. Álljon meg a maga lábán és másokkal ne sokat törődjön, mert vele se fognak csínján bánni ... Tanít­tatom, hogy ne kelljen annyit gürcölnie ... A harmadik férfi volt a legidősebb közöttük. Talán már nagyapa is lehetett. Hosszan maga elé nézett, mielőtt megszólalt. — Nem értek egyet magukkal. Az én apám a két háborúban mindenét elveszítette. Egy­szerű ember volt. Soha senkitől nem vett el semmit és azt sem hagyta, hogy más dolgoz­zon helyette. Azt azonban mondhatom maguk­nak, hogy nagyon kiegyensúlyozott, jó kedélyű ember volt még 82 éves korában is. És azt hiszem, hogy bár az élet nem kímélte, alapjá­ban véve boldog volt. Már ahogy egy ember boldog lehet. Én az 6 példája szerint neveltem a gyerekeimet. Apám gyakran mondogatta: ha az életben nehézségeim voltak, a munkában mindig vigasztalódtam. Ha visszagondolok rá, előttem van, amint dolgozik. Minden munkát valóságos élvezettel végzett, jólesett nézni. Elgondolkoztam a hallottakon. Az ember aligha jön a világra azzal a tulajdonsággal, hogy a munkát szeresse, viszont már a kis­gyermeknél is észrevehető a cselekvési ösztön. Persze a cselekvés és a munka még nem ugyanaz. Az utóbbi kicsit bonyolultabb foga­lom. A munkát meg kell szerettetnünk a gyerek­kel s ezt éppen a cselekvési ösztön célszerű irányításával tehetjük már egészen kis korban. A gyermek általában játékával utánozza a szüleit. A kislány öltözteti a babáját, főzőcs­két játszik s közben a mama mozdulatait utánozza. A kisgyerek örül annak, ha a szülei bevonják saját munkájukba, apró feladatokat bíznak rá. Ezt már jóval iskoláskor előtt el­kezdhetjük. A hároméves kis emberkétől elvár­hatjuk, hogy elrakja a játékait s később foko­zatosan apró-cseprő házi munkák elvégzését is rábízhatjuk. Azzal persze számolnunk kell, hogy közben kis kezéből könnyen kieshet egy pohár, de ilyenkor ne szidjuk meg. Viszont a legkisebb eredménynél se feledkezzünk meg a dicséretről. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy gyermekünk örömét lelje a mun­kában. A munka megszerettetésével egyben a meg­elégedettség felé vezető útra irányítjuk gyer­mekünket. Igazat kell adnom idős útitársam­nak, csak az az ember lehet igazán elégedett, kiegyensúlyozott, aki szereti a munkáját. Sok bölcs mondás hangzott már el arról, hogy mi a boldogság? Ezek közül most nem akarok idézni. De az az érzés, amelyet a jól végzett munka vált ki bennünk, elengedhetet­len alkotó része a boldogságnak. L. K.

Next

/
Thumbnails
Contents