Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-03-04 / 10. szám
rE Ф ■+-> Ф >■ СП V —I ш Vezeti: Zlatica Funková, okleveles bölcsész, az SZLKP KB dolgozója ANÚ ÉS A TÁRSADALOM Engels már korábban említett művében a nő leigázásának egyik okaként a férfi és a nő közötti eltérő munkamegosztást jelöli meg. A férfi és a nő közötti munkamegosztásnak egyik természetes oka volt, mint már említettük, a nő anyasága s az ebből eredő egyéb tennivalók. Ez az eredeti munkamegosztás a férfi és a nő között az emberi társadalom további fejlődése folyamán új, minőségi változásokon ment keresztül és egyre nagyobb teret ölelt föl. A férfiaknál egyre inkább pontosan meghatározott irányba terelődött, bizonyos fajtájú munkálatokra, iparágakra, bizonyos társadalmi jellegű hivatásokra, amelyekben, érthető okokból, szemmel látható sikereket érhettek el. Ugyan a nő munkaköre is kiszélesedett, de hatósugara egészen más irányban érvényesült. Munkája százféle volt: szervezés, gazdálkodás, nevelés, sütés-főzés, betegápolás és sok más hasonló, amelyek végső fokon mind egy célt követtek — a család szükségleteinek kielégítését. Amint azonban az élet bebizonyította, mindez a sokfajta tevékenység, az életkörülmények kifejlesztette gyakorlatiasság, igen pozitív módon nyilvánul meg az alkalmazásban levő nő munkájában és közéleti szereplésében egyaránt. Persze, abban, hogy a nő közérdekű munkájával mennyire elő tudja mozdítani a társadalmi haladást, bizonyos mentális tulajdonságok és képességek is közrejátszanak, ezek neveléssel és képzéssel még jobban felszínre kerülnek, ha ezeket kedvező élet- és munkakörülmények érvényre juttatják. A nő anyai hivatása, küldetése miatt is igen pozitívan viszonyul az élethez, a munkához, s ezért a dolgokat egybehangoló képessége is nagyobb, fejlettebb. A nő, mint a család életmenetének irányítója, fejlett szervezőképességgel rendelkezik, van érzéke a vállalkozáshoz, kezdeményező és találékony. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek a természetes, ősi ösztönben gyökereznek, s amelyek tudatosan kifejlesztve, megnemesedve és sokoldalúan kihasználva az egész társadalom hasznát szolgálják. S ha a nőt olyan hivatásokban engedjük érvényesülni, amelyekben mindezek a tulajdonságok teljes mértékben kibontakozhatnak és érvényesülhetnek, úgy az emberiség általános hasznára válnak. A női egyéniség lényegének mélyreható vizsgálata közben fény derült a nő mérhetetlen érzelmi gazdagságára, amely tulajdonképpen kútját állja az életben minden felszínes formalizmusnak és sematizmusnak. Sokan azt állítják, hogy a nőnél éppen a túlzott érzelmi beállítottság gátolja meg az intellektus teljes mértékű kibontakozását. Gyakran éppen ezzel az érzelmi, mentális beállítottsággal indokolják, hogy a nő nem lehet alkalmas közügyek Intézésére, ahol, úgymond, feltétlenül szükséges a lelki egyensúly. Az igazság azonban az, hogy az érzelmi beállítottságot nem szabad összetéveszteni az egészségtelen érzelgősséggel, amely valóban meggátolja a dolgok reális és helyes megítélését. Az viszont természetes, hogy a kultivált és az intellektus által vezérelt érzelmi beállítottság a nő nagy előnye, mert ilyenformán nem veszti el gondolkodásmódjának rugalmasságát, érzékeny reagáló megismerő képességét. A nőt, mint társas lényt, az életben olyan akadályok és gátak vették körül, amelyek meghátrálásra, természetes és emberi vágyainak elnyomására kényszerítették. A tehetetlenség tudata, amely a férfitől, a családtól, a hagyományoktól, a vallási előítéletektől, de a jogszabályoktól való teljes függőségéből eredt, szinte kilátástalanul lebunkózták a nő egyéniségét. Kényszerű életmódja a múltban nem ritkán lelki meghasonlást, lemondást idézett elő. A nő még a jelenben is sokkal gyakrabban kerül problémás helyzetbe, mint a férfi, miközben lényegesen kevesebb lehetősége adódik a belső feszültség feloldására, a kikapcsolódásra. A feloldást a nőnél részben megnehezíti társadalmi életének korlátozott lehetősége, részben a szokás hatalma, időhiány, hagyomány. Am ennek az örökös korlátozásnak is megvolt a maga haszna: az ilyen életkörülmények következtében a nő lelkileg is és fizikailag Is rugalmasabbá, szívósabbá vált, nagyobb fokú alkalmazkodóképességre tett szert, jobban, edzettebben viseli el az élet adta nehézségeket, gondokat. Ezenkívül a nő — s ez vonatkozik bármely történelmi korszakra — sokkal több változásnak volt kitéve mint a férfi, amelyek mind kihatással voltak fizikai, lelki életére. A nő életében változást jelent a serdülés, a házasság, az anyaság, a változó kor, s a mai korban az állása, munkája, funkciói stb. A nő .gazdasági függetlensége, a törvényeink adta egyenjogúsága lényegesen befolyásolta helyzetét, rangját nemcsak a társadalom, hanem a családon belül Is. De a nő helyzetét, s konkrétan a nőkérdés megoldását nagyon megnehezíti az a tény, hogy a férfi nagyon nehezen adja föl állítólagos felsőbbrendűségét, nehezen reformálja a nőhöz való viszonyát. Még a jelenben Is eléggé általános, hogy már az emberélet kezdetén, azaz már a kisgyermek tudatában elültetik a férfi és a nő helyzetének különbözőségét, a nő alacsonyabbrendűségének hangsúlyozásával, vagyis azzal a hangsúllyal, hogy a nő a „gyöngébb nem"-hez tartozik, Nem vitás, hogy ez olyan súlyos társadalmi gátlás, amely megnehezíti a nő életét, s nemcsak a követelményben tükröződik, hanem minden konkrét helyzetben amelyben a nőnek harcot kell vívnia a társadalomban és a családban az őt megillető új helyért. (folytatjuk) a legújabb kollekció Ez alatt a védjegy alatt hozta forgalomba a prágai ASTRID kozmetikai gyár Vefké Mezifícl-i fióküzeme saját legújabb kozmetikai kollekcióját. Ebben az üzemben gyártják a már hagyományos „Alpa" frissítőt, a különböző árnyalatú és összetételű púdereket, valamint az ismert Aviril és Batole hintőport, továbbá az Arnica szemfestékeket és a Rosana, Arnica nevű arctejeket, illetve néhány fajta kölnivizet, amit eddig a prágai anyaüzem gyártott. Az üzem első kozmetikai kollekciójának védjegye a város címere, valamint a gyártó részleg száma, a 378. Ez öt kozmetikai szert tartalmaz, s köztük a férfiak is megtalálják a magukét. Az ő számukra készült a „378 borotválkozás utáni arcvíz''. Ez az arcvíz borotválkozás után nemcsak kellemesen üdít, hanem értékes antibiotikus és bőrtápláló anyagokat tartalmaz. Különösen a száraz és érzékeny arcbőrre van jó hatással. A „378 kölnivíz" a klasszikus kozmetikai készítmények közé tartozik. Illata eredeti é? jellegzetes, és mindamellett nem tolakodó. Férfiak és nők egyaránt használhatják, tekintet nélkül arra, hogy milyen típushoz, vagy korosztályhoz tartoznak. A „378 parfüm" kölnivízhez hasonlóan jó minőségű készítmény, — a kettőnek együttes használata jól kiegészíti egymást. Illata a kölnivíznél erősebb és tartósabb. Kifejezetten a nők szépítőszerei közé tartozik, s már a közeljövőben kapható lesz. A „378 arcpúder" a legjobb minőségű kozmetikai készítmények egyike, különösen esti használatra ajánlatos. Használata után a bőr bársonyos lesz, eltakarja az apróbb szépséghibákat, s mindemellett nem feltűnő. Hála a készítéséhez felhasznált elsőrangú minőségű nyersanyagoknak, könnyű, kitűnően tapad és egyenletesen fed. Illata jellegzetesen „378-as". A kollekció ötödik, egyelőre utolsó darabja az ajándékkazetta, amely férfinak és nőnek egyarán örömet szerez minden alkalommal. A már említett kölnivizet, és két, minőségi toalettszappant — amelyek külön nem is kaphatók — tartalmaz. Népszerűségét a szép kivitel és az elfogadható ár alapozta meg. Nem vitás, hogy az ASTRID kozmetikai készítmények sorában az új kollekció rangos helyet foglal el, mert a vállalat gondosan ügyelt arra, hogy az újdonság varázsa ne menjen a már hagyományos, ismert jó minőség rovására. BOLDOGSÁG IS Minden szülő hő vágya, hogy gyermeke az életben boldog legyen. De vajon lehet-e a gyermek életútját a boldogság, megelégedettség felé irányítani? Nemrég egy beszélgetésnek voltam a tanúja. Három férfi utazott egy vonatfülkében s mint szavaikból kitűnt, mind a három családapa volt. Amikor beléptem, gyerekekről, pályaválasztásról folyt a szó. Egyikük megjegyezte: — Az életben a legfontosabb a pénz. Anélkül az ember ne is nősüljön ... Fabatkát sem ér az olyan élet, amikor minden koronát fogához kell vernie az embernek. Hogy is lehetne boldog az ilyen házasság? Én a fiamnak lakást vettem s mire kikerül a katonaságtól, meglesz az autója is. Csak így startolhat ma egy fiatal. A másik utas nem osztotta a véleményét. — Ismerek olyanokat, — jegyezte meg — akik sokat örököltek, mindenük megvolt s mégsem voltak boldogok. A pénz az nem minden ... Én a fiamat arra tanítom, hogy az életben semmitől se ijedjen meg. Idejében ismerje ki magát mindenben. Álljon meg a maga lábán és másokkal ne sokat törődjön, mert vele se fognak csínján bánni ... Taníttatom, hogy ne kelljen annyit gürcölnie ... A harmadik férfi volt a legidősebb közöttük. Talán már nagyapa is lehetett. Hosszan maga elé nézett, mielőtt megszólalt. — Nem értek egyet magukkal. Az én apám a két háborúban mindenét elveszítette. Egyszerű ember volt. Soha senkitől nem vett el semmit és azt sem hagyta, hogy más dolgozzon helyette. Azt azonban mondhatom maguknak, hogy nagyon kiegyensúlyozott, jó kedélyű ember volt még 82 éves korában is. És azt hiszem, hogy bár az élet nem kímélte, alapjában véve boldog volt. Már ahogy egy ember boldog lehet. Én az 6 példája szerint neveltem a gyerekeimet. Apám gyakran mondogatta: ha az életben nehézségeim voltak, a munkában mindig vigasztalódtam. Ha visszagondolok rá, előttem van, amint dolgozik. Minden munkát valóságos élvezettel végzett, jólesett nézni. Elgondolkoztam a hallottakon. Az ember aligha jön a világra azzal a tulajdonsággal, hogy a munkát szeresse, viszont már a kisgyermeknél is észrevehető a cselekvési ösztön. Persze a cselekvés és a munka még nem ugyanaz. Az utóbbi kicsit bonyolultabb fogalom. A munkát meg kell szerettetnünk a gyerekkel s ezt éppen a cselekvési ösztön célszerű irányításával tehetjük már egészen kis korban. A gyermek általában játékával utánozza a szüleit. A kislány öltözteti a babáját, főzőcskét játszik s közben a mama mozdulatait utánozza. A kisgyerek örül annak, ha a szülei bevonják saját munkájukba, apró feladatokat bíznak rá. Ezt már jóval iskoláskor előtt elkezdhetjük. A hároméves kis emberkétől elvárhatjuk, hogy elrakja a játékait s később fokozatosan apró-cseprő házi munkák elvégzését is rábízhatjuk. Azzal persze számolnunk kell, hogy közben kis kezéből könnyen kieshet egy pohár, de ilyenkor ne szidjuk meg. Viszont a legkisebb eredménynél se feledkezzünk meg a dicséretről. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy gyermekünk örömét lelje a munkában. A munka megszerettetésével egyben a megelégedettség felé vezető útra irányítjuk gyermekünket. Igazat kell adnom idős útitársamnak, csak az az ember lehet igazán elégedett, kiegyensúlyozott, aki szereti a munkáját. Sok bölcs mondás hangzott már el arról, hogy mi a boldogság? Ezek közül most nem akarok idézni. De az az érzés, amelyet a jól végzett munka vált ki bennünk, elengedhetetlen alkotó része a boldogságnak. L. K.
