Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-03-04 / 10. szám
TÖRÉKENY szépség 2 A hegyoldalak természeti kincseket rejtegetnek: fát, kovát, mészkövet, tűzálló anyagokat. A Slovenské Rudohorie (Szlovák Érchegység) erdői és fövenyszőnyege alatt is olyan ásványi anyagok rejtőznek, melyekből az emberi kéz, az emberi leleményesség leheletfinom üvegkölteményeket önt formába. Üveghuták épülnek itt — az újkor alkimistáinak műhelyei. Kémények fehér füstje hírül adja a világnak, hogy itt a természet és az emberi munka közös alkotása születik. A zlatnói üveggyár 1836-ban jött létre. Az országokat járó vándorüvegesek állandó munkára találtak ezen a vidéken. A mesterség apáról fiúra szállt. A hegyvidék egyszerű lakói erejüket, ötleteiket, érzelmeiket és művészetüket lehelték az üvegfúvó-csövek sípjába, hogy abból szappanbuborék alakjában feltűnjön a formálható üvegcsoda. S mert a művészek mindig elégedetlenek önmagukkal, az üveg mesterei is azok voltak. Valami olyan nagyszerűt akartak alkotni, ami 1 még nem volt, amit megcsodálnak az emberek ... Egy nyári napon, 1856-ban ünnepség zajlott le Zlatnón. összegyűlt itt a környék apraja-nagyja. A vidám eseményen meglepetésként hatott a zlatnói műhely felett fellobbanó színes tűzijáték: a bengáli tűz. Ekkor még senki sem gondolta, hogy ez a nap egy új korszakot indít el az üveggyártás történetében. Másnap reggel, amikor a kemencéből kiszedték a kihűlt üveget, az a szivárvány összes színeiben csillogott. Egy véletlen folytán derült fény az íriszes üveg titkára. Több évtized múlt el azóta, sok üvegbe lehelt költemény született az érchegység tövében. A zlatnói üveggyár világhírűvé vált, asztali pohárkészletét az „Arany Zuzannát“ szerte az országban és határainkon túl is ismerik. A korszerűsödő, terjeszkedő gyárnak a völgykatlan egyre szűkebbnek bizonyult. A többtermelés lehetőségének érdekében új megoldásról kellett gondoskodni. A szakemberek körüljárták a vidéket és Poltárt találták a legalkalmasabb helynek egy új, hatalmas üveggyár felépítésére. ÜJ GYÁRNEGYED A SZANTÓFÖLDÖN A Stredoslovenské Sklárne n. p. (Középszlovákiai üvegipari vállalat) is Zlatnóról — Pohárra helyezte át székhelyét. Milan Hergel mérnök; a vállalat igazgatója, egyike volt azoknak, akik az új gyár építésénél közreműködtek. Kritikus szemmel követte az építkezési munkálatokat, az 500 lakásos lakónegyed és az ifjúsági internátus építését. Fiatal, életerővel, tervekkel teli ember. Irodájában megtaláljuk a vállalat négy üzeme termékeinek — Pohárnak, Zlatnónak, Katarinská Hutának, Malinecnek — legszebb mintapéldányait. Pohárkészletek, vázák, hamutartók, kompótos készletek, gyümölcsöstálak állnak egymás mellett, a csiszolt ólomkristály és a csillogó üvegkristály álomszép darabjai. 1971 májusában kezdődött a próbagyártás. A vállalat legfiatalabb üzemében a dolgozók átlagéletkora alacsony, 22—23 év. Az üveggyártás új mestereinek nevelése érdekében a tanonciskolát is Katarinská Hutáról Pohárra helyezték át. A hatalmas üzemnek sok új szakmunkásra lesz szüksége. Azok számára, akik már a tanonciskolát elvégezték és tovább akarnak tanulni, ötéves esti tanfolyamot nyitottak — érettségivel egybekötött üvegipari technikumot. Jelenleg 15 lány jár az esti tanfolyamra, sajnos kevés a fiú. Az üvegiparban is, mint a könnyűiparok legtöbbjében sok nőt alkalmaznak. A csiszolótermekben csinos, fiatal lányok hajolnak a csiszológép vizesmedencéjének párnázott padkája fölé. A kezükben tartott üvegpohár finoman érinti a ^töszörűkő kerekét. Perceg az üveg. Csillogva 'száll a füstfelhőnek vélhető üvegpor, míg megsemmisül a medence langyos vizében. Nem könynyű munka, sok gyakorlat, kifinomult érzés, kézügyesség kell hozzá. Ezt pedig semmilyen gép nem tudja helyettesíteni. Kőműves Éva, az üzem technológusa, szintén fiatal. Amikor elvégezte Busán a kilencéves magyar tannyelvű iskolát, nem gondolta még, hogy valaha a poltári új üveggyár dolgozója lesz. Katarinská Hután tanulta ki az üvegcsiszoló mesterséget, és utána egy évig mint csiszoló dolgozott az ottani üzemben. A vállalat felismerte tehetségét és a Lednické Rovné-i üvegtechnikumba küldte tanulni. Érettségi után az új üzembe került a csillogó kristályok közé. Fiatal, boldog, elégedett. Törékeny, finom üvegpohár. A föld kincsének és az emberi alkotóvágynak románca. Kézbe vesszük, átnézünk rajta. Csillogásában elrejtőzött az Érchegység vidéke felett olyan gyakran tündöklő szivárvány. Ha összecsendül, visszhangként csengi az üvegfúvók sípjának dallamát. KOPRLANÉ-VARGA MAGDA « t 0) **-
