Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-12-24 / 51-52. szám

Hópihe karácsony Kinézel a rácson hópihe karácsony, benézel a rácson fehérke gyerek, rágcsál egy kalácson, kékszemű gyerek majszol egy kalácson, a kalács kerek. Benézel a rácson, barnácska, kerek, zöldszemű * kisgyerek, 7Í rágcsál egy kalácson, ьеоь u. telet. Kinézel, benézel, hópihe telek szállónak, mállónak, szempillád remeg. Időtlen múlása, hófehér hullása, meg senki ne lássa, Ma könnye pereg. Gyöngye a göröngyre elpattan a gyönge, bámul a kisgyerek, árnya se j rezeg. w Ч'Л!! Téli altató Az égi pék szitálni kezd Fehér kertben fehér ház, fehér házon fehér ablak; fehér szobám hűvösében paplanommal betakarlak. Fehér ágyam ringat. Téli ország, ég veled — legyen tiszta mindig álmod s hófehér az életed Könnyei függönyét/j széthúzza mosolyául hóarcán suhan a vidámság sugara, meleg. Kékszemű, zöldszemű, vig gyerek, pille szív, h Ar\ih о . - I táncba hív, tavaszba vezet. Mándy Stefánia bennünket a hírrel, az urak a kapukat bezárják, és a kutyákat is eleresztik. Utunkat tudós emberek is megírták, Faragó József kedves barátam egyik kiadványának alcíme így hangzik: „Jeu et chant de Nőül ó Pusztakamarás.'' Bevonultunk a folklórtudományba. A kántor úrnál a mennyezetig érő, gyönyörűen föl­díszített karácsonyfa elé állítottuk a betlehemes ládi­­kót. A csókás futár a botjával koppintott, elújságolta, hogy örvendetes szép hírt hallott az éjjel, odakint az ajtó előtt Szent József küzdött a kutyákkal, Heró­­des fennen hangoztatta, hogy minden toppantására ég s föld megrendül, és toppantott Is valóban a faggyúszagú foltos bakancsával, de csillag helyett a bajusza esett le, és ezzel a színpadi vétséggel egyidejűleg én is kiröppentem a való világból. Szár nyaim alatt nem éreztem a spárga szorítását, a gyér tyák és csillagszórók az égitestek sebességével su hantok el örömtől repeső szemeim előtt. Elfelejtet tem, mi végett indultam el otthonról, csak azt tud tam, hogy minden vasárnap elrebegett gyermeki fohászom: add Uram, engedd Uram, hogy Piroska engem szeressen — ím beteljesedett, mert Piroska ott ült kicsi fehér széken a fenyőágak alatt, és reám nevetett. Mint egy elszakadt gyöngysor, úgy pergett rám a kedve, és akkor olyan mozdulatot tettem, mint aki leszakítja a szárnyait és átadja annak, aki arra született, hogy földön járó emberek csak a tekinte­tükkel Illessék. S bár szöveg és helyzet szerint hall­gatnom kellett volna, feléje fordulva énekelni kezd­tem. Mit akarsz te, fiam? — szólt rám a kántor úr. - összezavarod az egész istenséget. Erre a szóra magamhoz tértem, és míg a király bajuszát visszaragasztották, verejtékező homlokom törölgetve azon vitatkoztam magamban a kántor úr­ral, hogy a szent estének a szerelem nélkül semmi értelme. Kifelé menet a szárnyam beleakadt az ajtóba és leszakadt. A hónom alá vágtam, úgy vittem, mint cigány a törött hegedűjét. A dombon — míg a töb­biek a ládikóban a szamarat és a pálmafát rendez­gették, a fából faragott kisdedet a jászolba helyez­ték — leültem a hóra, s a kántoriak ablakában Piroska arcát kerestem Bősz Jenő Szitál, szitál az égi pék. Fehér a föld, fehér az ég. Égi szita, óriási! Száll a pehely milliárdnyi. Milliárdnyi hópehely, az égi pék habot ver. Habos havon cinkenyom. Cinke járkáf a havon. Fekete pont fehér fákon. Varjú károg: — Fázom, fázom! Osvát Erzsébet Téli képek Hullik a hó kavarogva. Herseg a kézbe, marokba. Gyúrd, de keményen! Éljen a tél, fiúk, éljen! Víg kacagás ma az utca. Népes dombon a csúszka. Gyúrd, de keményen! Éljen a tél, fiúk, éljen! Jégen a korcsolya pendül. Nézd, Laci hogy nekilendül! Gyúrd, de keményen! Éljen a tél, fiúk, éljen! Hólavinát gurit örzse. Itt ez a fej, ez a törzse. Gyúrd, de keményen! Éljen a tél, fiúk, éljen! Udud István Ki segít a feledékeny tündérkéknek? A kép felső sarká­ban Télapó két fele­dékeny tündérkéje látható, akik már szétosztották a kará­csonyi ajándékokat, de hét darabot ma­guknál felejtettek: egy cowboy-csizmát, egy lovacskát, egy mozdonyt, egy cso­mag pamutot, egy sapkát, egy futball­­labdát, egy pár síbo­­tot. Most kétségbe­esetten törik a fejü­ket, hogy mi hova való — segítsetek nekik gyerekek! Aki eltalálta, az veheti le az első csokit a ka­rácsonyfáról. Megfejtés: a síből az 5. lakásba való, a sapka az 1. számú la­kásba, a cowboy­­cslzma a Z. számú la­kásba, a lovacska a 7. számú lakásba, a mozdony a 6. számú lakásba, a pamut a ■1. számú lakásba, a futball-labda a 3. szá­mú lakásba való.

Next

/
Thumbnails
Contents