Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-12-24 / 51-52. szám

edvenceink KAPITÁNY... KOÓS JÁNOS az idei, augusztusi Tánc­dalfesztiválon mutatta be ezt a kedves — egyszerű táncdalt, mely szinte első hallásra, egyik napról a másikra, vérbeli sláger lett; a magyarországi lemezpiacon pedig már több százezer példányban fogyott el ez e felvétel. Azóta ő a kapitány . . . E dalban s az életben egyaránt. Ez utóbbi sem véletlen, hiszen e 34 éves, nagyon rokonszenves és széles körű népszerű­ségnek örvendő művész így ismét bebizonyí­totta: továbbra is sikerrel állja a versenyt a nála sokkal fiatalabb énekesekkel, ott van a tánczenei élet élvonalában. A szokványtól sokban eltérő, mondhatnám, kissé különös Koós János „kapitányi“ pálya­futása. Egyszerre például két ország történelmébe is beleszületik! A család Miskolcon lakik ugyan, 6 azonban Bukarestben született. Édesapja akkoriban itt dolgozott és édesanyja épp nála járt látogatóban a román főváros­ban, amikor .. . — Hát igen, már akkor is siettem mondja nevetve. Iskolába azonban már Miskolcon jár s itt választ hivatást is: habozás nélkül határozza el magát zenei pályára, bár az éneklésről ekkoriban talán még csak nem is álmodozik. Oboázni tanul. Szorgalmasan és kitartóan. Először a miskolci zeneiskolában, majd a Zeneművészeti Főiskolán. Tanárai dicsérik, már tanulmányai alatt játszik a Pénzügyőr­­zenekarban; később pedig több más zenekar is szerződtetni akarja őt. Énekesként később rajtolt: 23 éves volt már, amikor épp ilyenkor, egy karácsony táján rendezett bálon — csak úgy, szórako­zásból — elénekelte az akkoriban úton-útfé­­len fütyörészett „Tu se romantika" cimű olasz sikerszámot. És ezt a nyilvános szereplését szinte hetek­kel később már első magyarországi, igazi sa­ját sikere: a „Micsoda nagyszerű dolog“ kö­vette Mintegy öt évig tündökölt a magyar tánc­zene egén. Slágerlistákat vezetett, lemezeit úgyszólván szétkapkodták, évente több ízben is szerepelt külföldön . .. Ekkor azonban megtört a „varázs“! . . . Amilyen gyorsan jutott a csúcsra, épp oly gyorsan zuhant a hullámvölgybe is. Már-már úgy tűnt: nincs más választás, visszatér az oboához Az 1968-as Táncdalfesztivál — talán az utolsónak szánt próbálkozás — azonban vá­ratlan sikert hoz számára: a „Kislány a zon­goránál“ című számmal megnyeri a fesztivált! Visszanyeri önbizalmát s azóta ismét a régi Koós . . . Halmozza a sikereket. Tizenévesek és felnőttek; szigorú családapák és ősz hajú nagyszülők szívét hódítja meg — többek kö­zött — a „Nem vagyok teljesen őrült“, a „Mi férfiak“ vagy legújabban a „Kapitány“! Rengeteget dolgozik. Az éneklés mellett új műfajjal próbálkozik — a humorral. A siker láttán egybekapcsolja a kettőt s így lett be­lőle kitűnő énekes és remek show-man . . . Megalakul majd állandósul a Hofi —Koós „ikerpár“. Fokozatosan újszerű művészeti ka­tegóriává, fogalommá érlelődik a Hofi —Koós show, mely alkalomról alkalomra a nagyszerű ötletek és pazar rögtönzések tűzijátéka. A „kapitány“ talán sohasem hagyja abba a kísérletezést: — Szeretnék musicalt csinálni. Ez minden vágyam. Persze, ez sok mindentől függ. Szí­nészi ambícióim is vannak, sőt, ha abba­hagyom az éneklést, akkor a színpadot v i­­lasztom. Esetleg a filmezést — vallja. Ez utóbbi terv sem merő ábránd már, hi­szen mozikban s tévében egyaránt bemutatták már első filmjét: „A gyilkos a házban van“. Partnere pedig nem volt más, mint a Kloss­­sorozat hőse: Stanislaw Mikulski! Kezdetnek feltétlenül biztató és ne feledjük: énekesként is későn rajtolt, de annál eredmé­nyesebben „futott“ DÉLHÚSA GJON Egy esztendeje még alig-allg ismer­te valaki is ennek az albán szár­mazású, rokonszenves magyar fiatal­embernek a nevét.,. Ma a pop-zene kedvelőinek milliói ismerik Gjont, „jegy­zik" őt a slágerlistákon és szinte egy csapásra véglegesen befutott a rádió­ban és a tévében is. A budapesti Kossuth Rádió egyik népszerű, fiataloknak szánt adásában mutatkozott be először, majd néhány héttel később az idei Táncdalfesztivál következett, melynek döntőjébe simán: azaz a közönségszavazatok „támogató segítsége" nélkül jutott s ott rangos ötödik helyen végzett. Érdekes egyéniség, univerzális elő­adó. Számai zömét ő szerzi, ő írja a szövegüket, gitározik, énekel. Magas, szemüveges fiú. • Gitárral a kezében így szinte Cliff Richard-i megjelenése van és sokban hasonlít rá az előadásmódja is. Alig tizenkét éves, amikor először vesz gitárt a kezébe, de évekig nem tud különbet nyújtani a vele egykorúak divatos-átlagos gitárpengetésénél. A ki­tartás, türelem és a szorgalom azonban diadalmaskodik: egy napon rámosolyog a szerencse. — Egy barátom segített... — mond­ja. E segítség pedig abból állt, hogy a neves magyar zeneszerző: Gyulai Gál János fia bemutatta őt az édesapjának, aki talán egy óránál is többet hallgat­ta, játszatta a kissé izguló fiatalembert — mérlegelve közben tudását, tehetsé­gét. S mert e próbajáték közben alig­­alig esik egy-két szó, Gjon titkon egyre inkább izgul, mert attól tart, hogy a „mester" épp e hallgatagsággal kendő­zi nemtetszését. Annál jobban meglepő­dik, amikor a „tehetségvizsga" befejez­tével Gyulai Gál János próbafelvételre küldi őt a rádió könnyűzenei osztályára! És ekkor hangzott el először nyilvá­nosan az a bizonyos Őszi levél c. szám, mely szinte napok alatt az utcán fütyö­részett és a kívánságműsorok mindegyi­kében kért sláger lett. S azóta? Sor­rendben mondom: Dzsoni (mert barátai és kollégái mind így hívják Gjont, ami egyébként albánul János jelent) ezüst­diplomát nyert a salgótarjáni amatőr könnyűzenei fesztiválon, bemutatkozott az Országos Diáknapokon, nagy sikerrel szerepelt az augusztusi Táncdalfesztivá­lon; szinte állandó vendége a rádió „Csak fiataloknak" c. műsorának, sze­repelt Cini, azaz Zalatnay Sarolta tévé­­showjában s természetesen a nyilvános fellépések egész során vett részt. Az őszi szél, az Almok, a Szép leány a kútnál és többi számai egyértelműen azt igazolják, hogy nem teljesen a beat progresszív irányának művelője. Stílusa a népdal és az olasz tánczene keveréke, ami az ő művészetében a zenei ötletek s motívumok gazdag skáláját, illetve a tisztán csengő, dallamos előadásmód ötvözetét adja. A vokális zene híve, így szívesen hallgatja a Beach Boys s a Crosby Nash and Young együtteseket, míg a szólisták közül Donovant, Nana Mouskuorit és Jósé Felicianót tartja pél­daképeinek. Terveiről beszél a legszívesebben. A jövőben is elsősorban saját szerzemé­nyeit szeretné játszani, dalaiban vissza­KIÉ A LEGSZEBB Megkérdeztem egy tanítónőt, egy vasutast, egy üzletvezetőt, egy öreg földművest meg egy viLlamoskalauzt, hogy kit tart a legszebb magyar színésznőnek. Hárman Piros Ildikó nevét mondták. Most már tudom, mekkora szerepe volt híre szár­nyalásában a televíziónak, hi­szen annyian emlékeznek még Rózsa Sándor, meg a Sárga ró­zsa című Móricz és Jókai — filmek parasztlányára, akiket 6 személyesített meg. Olyan fiatal még, hogy nevét nem találni egyetlen lexikonban sem. Jóval a második világhábo­rú után született, mégpedig Kecskeméten, ahol Katona Jó­zsef a Bánk bán, Kodály Zoltán a Galántai táncok és Háry Já­nos költője pillantotta meg a napvilágot. Csakhogy Ildikó ün­nepnapon született, éppen ka­rácsonykor. A valóságban is éppen olyan szép, mint filmen, a tévé kép­ernyőjén, vagy fényképen. fino­­man metszett, selyem arcán olyan a bőr, mint valami babáé. Mintha porcelánból öntötték volna. Fiatal színész, vagy öreg kritikus egyformán roppant te­hetségesnek mondja. Szívesen játszik parasztlányt. De aki lát­ta a Veréb is madár című fil­met, meglepődhetett, hogy a csábító külsejű, a férfiak végze­tét előidéző asszony is megfér tehetsége színképén. Játszott orosz, angol, német lányt. Volt színpadon Schiller Ármány és szerelem-jének tragikus sorsú muzsikuslánya, Miller Lujzája és a férfigyűlölő lány Shaw ko­médiájában, a Sohasem lehet tudni-ban. De volt szelíd és csendes Nyina Csehov Sirályá­ban. Példátlan sikere volt Alek­­szej Tolsztoj Rakétájában Dása szerepében. Két éve még a Szín­művészeti Főiskola padjait me­lengette (osztálytársa volt Su­visszatérni a könnyűzenei szempontból ma még felfedezetlen déli népzene, kü­lönösen az albán folklór motímuvaihoz. Rajongói különösen a fiatalok, hódo­lóinak tábora így a tizen-, s az alig huszonévesekből toborzódlk. — Közülük kerültem ki, így hát első­sorban nekik játszom. Minden fiatalt a testvéremnek érzek — mondja nevetve. És így az a terve sem látszik merő ábrándnak, hogy egy-két év múlva ő is a jól bevált Mac Cartney módszerrel karolja majd föl az általa tehetségesnek vélt fiatalokat: számokat ír nekik és meghívja őket a saját műsoraiba. Mert az sem titok, hogy a közeljövő­ben önálló együttest szeretne alakítani. Augusztusban volt 18 éves. Valószínű sokat hallunk még róla! V) Л r\ 5*. h V) No 00 5 г

Next

/
Thumbnails
Contents