Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-26 / 17. szám
BIIAIOM Sárgaság vagy májgyulladás 1 „Aranyesö" jeligéjű levelében olvasónk a következő kérdésekre kér választ szerkesztőségünktől: „Azonos-e a sárgaság és a májgyulladás? Hogyan kezdődik a fertőző májgyulladás? Milyen tünetek vezetik be a betegséget?“ A sárgaság és a májgyulladás távolról sem azonos fogalmak. A májgyulladás betegség, a sárgaság pedig csak egy tünete a májgyulladásnak. A sárgaság nem mindig kísérő jelensége a májgyulladásnak, hanem sok egyéb betegségnek is lehet egyik tünete. Sárgasággal jár például az epeutak kő vagy daganat okozta elzáródása, a vörösvérsejtek csökkent ellenállóképességén alapuló bizonyos vérszegénység és még több más olyan betegség, amelynek a fertőző májgyulladással semmiféle kapcsolata nincs. Milyen tünetek vezetik be a fertőző májgyulladást? A fertőzés után eltelik egy bizonyos idő, amely alatt a fertőzött ember teljesen egészségesnek érzi magát s nem tudja, hogy fertőző betegség lappang benne. A szervezetbe került kórokozó ebben az időszakban szaporodik, s egy bizonyos idő múltán elárasztja a szervezetet. Ekkor már nagymértékben kezd kibontakozni a harc, amely a szervezet és a kórokozó között zajlik le. Ilyenkor mutatkoznak a betegség első tünetei, a fertőzött ember érzi, hogy nem egészséges. A vírusos eredetű fertőző májgyulladás lappangási ideje két és hat hét, leggyakrabban három hét körül van. A lappangási idő elhúzódása függ a szervezet ellenállóképességétől és a bejutott kórokozó mennyiségétől is. Az általános panaszok és tünetek igen szerteágazóak. Láz nem jelentkezik minden májgyulladás kezdetén. Gyerekek gyakrabban lázasodnak be, mint a felnőttek. Gyengeség, levertség, fáradtság az első panasz. Nem ritkák a reumatikus jellegű ízületi és izomfájdalmak sem. Ezeket a valódi reumás bántalommal szemben az jellemzi, hogy pihenéskor erősebbek, mozgáskor, mozgás után lényegesen csökkennek. Ezek a fájdalmak többnyire a kéz kis ízületeiben jelentkeznek, de éppúgy előfordulnak a nagy ízületek (csukló, váll, térd, csípő) reumás fájdalmai is. Máskor a vázizomzat egyes részeiben (combok, lábszárak, karok) mutatkozik a fájdalom. Bizonyos bőrjelenségek sem számítanak a ritkaságok közé. Viszketés már nagyon korán jelentkezhet, egyszer a testnek csupán egyes részein, máskor azonban a test egész felületén. Más esetekben különböző formájú kiütések is felfedezhetők. Ezek egyszer csalánkiütésszerűek, máskor apró, vérzéses foltok, az utóbbiak legtöbbször az ízületek fölötti bőrfelületen helyezkednek el. A bőrelváltozásokra jellemző, hogy hirtelen keletkeznek, s rövid idő alatt meg is szűnnek. A szervezet általános megbetegedésének jeleként idegrendszeri panaszok sem ritkák. Szédülés, állandó tompa fejfájás, kisebb-nagyobb mértékben csaknem mindig kíséri a beteg panaszait. Általában a betegek már a kezdeti szakaszban ingerlékenyebbek, nyugtalanok, szellemi munkabírásuk, koncentráló képességük csökken. Este fáradtak, mégis álmatlanok. Késő ősszel és télen viszonylagy gyakori az influenzaszerű kezdet. Kisebb-nagyobb hőemelkedés, légúti hurutos tünetek (nátha, légcsőhurut, kötőhártyagyulladás, torokfájás), de kialakulhatnak emésztőrendszeri panaszok is. összefoglalva a következő tanulságokat szűrhetjük le: a fertőző májgyulladás nem csupán a máj, hanem az egész szervezet heveny megbetegedése. Erre utalnak azok a szerteágazó panaszok és tünetek, melyek a különböző szervekkel kapcsolatban csaknem egyidejűleg jelentkeznek. A betegség kezdete nem egyforma, egyszer ilyen, máskor olyan panaszok kerülnek előtérbe, amelyek esetleg egyéb betegséggel való összetévesztésre is alkalmat adnak. De ha a panaszok és tünetek bizonyos jellemző csoportosulását figyelembe vesszük, idejében gondolunk majd arra, hogy nincs-e májgyulladásunk. A választ természetesen orvosunk fogja megadni. Fontos, hogy a betegséget minél korábban felismerjük, mert egyrészt a korai gyógykezelés gyorsabb gyógyulást eredményez, másrészt a fertőző beteg mielőbbi elkülönítése az egészségeseket óvja Dr. L. B. KARCSÚ és SZÉP ALAK-egészséges fogyókúra Nincs olyan csodakúra, orvosság vagy injekció, amely egészségünk veszélyeztetése nélkül csökkenti testünk súlyfeleslegét. Az ideális testsúly csak helyes diétával érhető el, ez a diéta viszont olyan legyen, amely eredményes és nem hat károsan egészségünkre, idegrendszerünkre. Mi szükséges az egészséges soványító kúrához? 1. Erős akarat, amely ellenáll minden kísértésnek, még ünnepi étkezéseknél és lakomáknál is. 2. Egy jó mérleg, amelyen minden reggel étkezés előtt ruhátlanul megmérjük testsúlyunkat. 3. Türelem, mivel a súlyfelesleget lassan kell csökkenteni. Kb. 1—Vs kg hetenként teljesen elegendő. 4. Jó emésztés. 5. Lehetőleg egy két társnő, akik szintén elhatározták magukat súlytöbbletük leadására és elhatározásukat be is tartják. Hogyan táplálkozzunk? Ne legyünk éhesek, tehát ne éhezzünk, ez káros az idegrendszerre és a közérzetre. Ha éhes és korog a gyomra, rögtön egyen: zöld salátát, reszelt sárgarépát, uborkát, karalábét, savanyú káposztát, tehát mindenféle zöldséget reszelve, salátának elkészítve, citrommal, vagy más fűszerrel ízesítve. Ugyanezt párolva is elkészíthetjük, kissé sózva és fűszerezve, de fontos, hogy zsiradékot ne tartalmazzon. A következő italok és fűszerek tetszés szerint: kávé, tea, ásványvíz, gyümölcslevek, paprika, bors, só, mustár, leveskockából készített leves. Tilos ételek és italok: Cukor, cukrászsütemények, tejszín, zsíros levesek vagy mártások, édes ételek, sok zsiradékot (szalonnát) tartalmazó szalámik, kolbászok, főtt tészták, dió, sok zsiradékot tartalmazó sajtok, zsíros húsok vagy halak, pl. füstölt hal, fagylalt. Óvakodjunk az alkoholos italoktól, különösen a sörtől. A zsiradék súlytöbbletet alkot a szervezetben és fékezi a soványító kúrát. El sem tudjuk képzelni, hogy a szervezet milyen kevés zsiradékot igényel és az étel milyen ízletes is lehet, ha a zöldséges ételeket célszerűen fűszerezzük. Ha naponta 2 teáskanálnyi vajat vagy margarint fogyasztunk kenyérre kenve, ez elegendő zsiradék a szervezet részére, mivel a tej, sajt, szalámi, sovány hús, hal, kenyér és zöldség elegendő ún. rejtett zsiradékot tartalmaz. Kalóriák Hogy kinek milyen menynyiségű kalóriára van szüksége, az teljesen egyéni, mert minden szervezet más és más mennyiségű kalóriát igényel. Erre szabály nincs, mert minden szervezet másképpen reagál a különböző ételekre. Rendszerint kb. napi 1500 kalóriával kezdjük a kúrát és fokozatosan szállítjuk le 1000 kalóriára. Amennyiben a következő diétát betartjuk, nem szükséges a kalóriákat ellenőrizni. 1. Csakis lefölözött tejet igyunk, kb. 2. százalékos zsírtartalommal (konzumtej). 2. Joghurtot lefölözött tejből készítve. Ez minden tejcsarnokban kapható. Ezek a tejfajták elegendő mennyiségben tartalmazzák mindazokat a fehérjéket és sókat, amelyek a szervezet részére szükségesek. Fontos, hogy a tej és joghurt naponta szerepeljen étlapunkon. Mit együnk rendszeresen? Naponta sovány húst: marhahúst, bárányhúst, vadhúst, borjúhúst, csirkét, tehát fehérjedús húsokat, amelyek csak rejtett zsiradékot tartalmaznak, 2—3 keménytojást, mindenfajta zöldséget. Naponta 2—3 szelet feketekenyeret, kb. 10 dkg, burgonyát, gyümölcsöt, tejet, teát, kávét. A kúra egyik napjára például a következő étlapot ajánljuk: 2—3 szelet kenyér 2 teáskanálnyi vajjal, vagy margarinnal megkenve. 1 teáskanál dzsem, Vs liter tej, 10 dkg főtt burgonya, 15 dkg sovány marhahús, vagy 25 dkg hal főzve, 2 kemény tojás, 5 dkg sajt, vagy sovány szalámi. Zöldség étvágy és kívánság szerint, nyers vagy párolt állapotban, saláták olaj nélkül, 2 alma vagy más gyümölcs. A vacsorát 3 órával a lefekvés előtt kell elfogyasztani. Naponta legalább egy órát gyors sétával friss és tiszta levegőn tölteni. Az ételeket cukorral sohasem szabad édesíteni, alkoholos italokat inni nem szabad, mert az hizlal. Ne éhezzen, de csak a fent leírt módon étkezzen az, aki súlyfeleslegét le akarja adni. Ha a fenti szabályokat betartja, 2—3 hónap alatt éhezés nélkül elérheti ideális testsúlyát és ezzel megkönynyíti szívműködését, általános közérzete, valamint munkakedve pedig javulni fog. Dr. Brogyányi Béla