Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-12 / 15. szám
A HARCBAN NEM SZABAD жщаООоог A munkásmozgalom történetébál Érsekújvárott és környékén már a múlt század végén kialakult a munkásmozgalom. Abban az időben főleg az építőmunkások jártak dolgozni Budapestre, ahol tagjai lettek az Általános Munkásegyletnek, majd az 1890-es években a Szociáldemokrata Pártnak és az Építőmunkások Szakszervezetének. 1898-ban megalakították a Szociáldemokrata Párt újvári szervezetét, 1904-ben az Építőmunkások, a Földmunkások és később a Bőrmunkások Szakszervezetét. A NOSZF hatására az érsekújvári munkásság soraiban is létrejött a radikalizálódás, a balratolódás. A Magyar Tanácsköztársaság Prohószka Józsefné, született Marák Vilma. A hajdani munkásotthon — sok történelmi gyűlés, összejövetel színhelye. vöröskatonái 1919 pünkösdjén vonultak be a városba. A „légionárok“ ellentámadására visszavonultak Muzsla, Kürt, Kisújfalu térségéig. Esztergomon át új egységek érkeztek könnyűtüzérséggel és páncélvonattal megerősítve és nehéz harcok árán június 7-én elfoglalták Érsekújvárt. Előőrseik Meder, Tardoskedd, Surányig vonultak. Üjvárott a Vörös hadsereg önkénteseket toborzott. Egy vegyes gyalogosműszaki század alakult, parancsnokuk Lovászi hadnagy lett. Ifjúmunkások, parasztfiatalok léptek be a Vörös hadseregbe. A járásban még ma is több mint százhúszan élnek a volt vöröskatonák közül, akik már hetven, vagy több évesek. Az elmúlt évben 31-en kaptak „Az 1919-es Tanácsköztársaság“ emlékérmet. A Tanácsköztársaság leverése után a Szociáldemokrata Párt fiatal, radikális tagjai elégedetlenek voltak a megalkuvó, a burzsoáziával együttműködő vezetőkkel. Otthagyták a „szocdem“ párthelyiséget és leköltöztek a Komárom utca 54-es számú, három helyiségből álló földszintes épületbe, ahol akkor már az Építőmunkások, Földmunkások és Bőrmunkások Szakszervezete székelt. Ez az épület 18 éven át sok dicsőséges, forradalmi harc előkészítésének a színhelye volt. Itt üléseztek a vörös szakszervezetek tagjai, az üzemek dolgozói. Ez volt a „prolik“ munkásotthona. Itt tartotta a CSKP a taggyűléseket, a járási és a területi vezetőségi üléseket, s gyakran itt voltak a konferenciák is. Helyet talált itt a Komszomol, a Proletár Testedző Egyesület. Nyáridőben az udvar a tornászok rendelkezésére állt. A Munkásotthonba költözött baloldali szociáldemokrata ifjúság 1921-ben megalakította a lenini Kommunista Ifjúmunkás Szövetség helyi szervezetét, pár hét múlva a iárási vezetőséget. Elnöknek Marák Vilma elvtársnőt választották. ö tanította forradalmi dalokra az ifjúságot. 1921 januárjában, februárjában illegális pártiskolázáson volt Bécsben, ahol a Tanácsköztársaság bukása után a Kommunisták Magyarországi Pártjának több vezetője élt emigrációban. Rudas László. Szántó György. Illés Béla tartotta az előadásokat. Marák elvtársnő azután részt vett az Üivár-környéki ifjúmunkás- és nártszervezetek .alakításában és irányításában. Mellette Vígh Anna. Váradi Anna és Takács Erzsébet végzett tevékeny munkát a baloldali ifjúsági mozgalomban. 1921. május 25-én alakult meg Érsekújvárott (Nővé Zámkvl a Csehszlovák Kommunista Párt helyi szervezete. Első elnöke — és egyben a lubochöai kongresszus küldötte — Szuchy Gusztáv elvtárs volt. SzeDtemberben már megtarthatták az első járási konferenciát. miután a környező falvakban is megalakították a pártszervezeteket. 17 tagú vezetőséget választottak, amely 1927-ig vezette, irányította a forradalmi munkásmozgalmat, a járás pártmunkáját. Pálenyik Ferenc, Érsekújvár (Nővé Zámky) Születésnapi köszöntő-BarátságoS, kedves, mosolygós asszony Varga Mariska néni. Fehér, tiszta köpenyében már húsz esztendeje áll a vásárlók szolgálatában. Most, a napokban ünnepli 60. születésnapját, s megválik régi munkahelyétől, a Fogyasztási Szövetkezettől. Őszülő hajtincsei jelzik a korát, de a társadalom érdekében még folytatni kívánja munkáját. Szerinte a legszebb és legértékesebb az volt az életében, hogy kommunista lehetett és része volt a felszabadítási mozgalomban. Már az első köztársaságban választási agitációs munkát végzett éjnek idején, plakátokat ragasztott, röpcédulákat terjesztett. Az ellenzéki pártok plakátjait megsemmisítette, s helyükbe a kommunisták agitációs jellegű feliratát helyezte. A Horthy megszállás alatt a párt tulajdonát képező tárgyakat féltő gonddal helyezte biztonságba. Környékbeli orvosi rendelőkben propagandaanyagot helyezett el, tudván, hogy a páciensek a várakozási időben elolvassák. A nyilasok elől elbújtatott fiatalkorúakat, haladó gondolkozású egyéneket, katonaszökevényeket. Felszabadulásunk óta több politikai tisztség viselője lett. A nőszövetség vezetőségi tagja. Több kitüntetést kapott, amelyek igazolják, hogy eddigi munkáját méltón értékelték Búkor József A CSKP ÖTVEN ÉVE Ma is élő példa 75 évvel ezelőtt, 1896. április 16-án született Jozka Jabűrková a vitkovicei szegénynegyedben, egy földszintes barakkban, az Ostrava felé vezető úton. A házukhoz közel volt a város szeméttelepe. Friss levegő és napfény helyett por és korom edzette ellenállóvá, erőssé. (gy kezdte életét Jozka Jabűrková. Már fiatalon az Egységes Munkástestnevelő Egylet vezető funkcionáriusa lett, később, 1929 után pedig a CSKP elszánt harcosa, kommunista újságíró, aki harcos magatartásával ma is élő példa. Szovjetunióbell útján határozta el, hogy befejezi testnevelési tevékenységét és újságró lesz. Rövid idő alatt megszerette ezt a munkát és élete hivatásának választotta. Hamarosan a „Rozsevacka" főszerkesztője lett. A megtéveszthetetlen kommunista újságíró tollával harcolt a jogtalanság, az elnyomás ellen. Vezetése alatt a „Rozsevacka" a munkásnők harcos lapjává vált. A hivatalos körök nem nézték jó szemmel a tevékenységét. Először 1925-ben került börtönbe, majd 4 évvel később ismét. 1930- ban a Szovjetunióba ment, a Nemzetközi Lenin-iskola hallgatója lett. Itt újabb erőt merített fáradhatatlan harcához. 1939. március 15-én a német fasiszták megszállták Prágát. Három nappal később a Gestapo letartóztatta Jozka Jabűrkovát és a Pankrác börtönbe zárták. A meghátrálást követelő kegyetlen kínzások, vallatások ellenére sem tört meg, emelt fejjel vágta a fasiszta gyilkosok szemébe: „Soha sem hátrálok megl Minden erőmből harcolni fogok a fasizmus elleni“ Rövidesen átvitték a drezdai börtönbe, pár nap múlva pedig Ravensbrückbe, ahol 2500 fogoly asszonytársa között terjesztette a szabadság eszméit, a felszabadulás biztos reményét. De ő már sohasem térhetett haza. A tábor asszonyai, fogolytársai a drótkerítés mellett nőtt vörös pipacsokkal borították be megkínzott, kihűlt testét. Jozka Jabűrková eszméinek és hivatásának élt, s ezért kellett meghalnia, mint Július Fucíknak. Elszántságával, hősies magatartásával ma is élő példa a kommunista újság írók előtt. M. S