Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-22 / 12. szám
BIZTATÓ KEZDET Ü > О ч ■< z ►—i s pj Borsi (Boris) község épp oly szerényen húzódik meg a Bodrog mentén, mint a ! környező falvak egész sora. Csak abban különbözik a többitől, hogy itt az idegen mindjárt történelmi emlékek után kutat. Itt született a nagy kurucvezér, II. Rákóczi Ferenc. Az első, amit az ember látni szeretne, a rá vonatkozó emlékek. így hát méltán büszkék a község lakói e nevezetességre, és nem véletlen, hogy az ifjúsági klub is Rákóczi nevét viseli. A KLUB TAGJAI A borsi Rákóczi Ifjúsági Klub még nem tekinthet vissza nagy múltra. Mindössze egy éve alakult, 40 taggal. Jelenleg 65 tagja van. Nem nagy ez a létszám, de ez nem is fontos. Azt tartják, inkább kevesebben legyenek, de jobban dolgozzanak. Egy valami azonban meglepett. Elég volt egy röpke hír arról, hogy este a klub munkájáról lesz vita, hívni nem kellett senkit sem. A vezetőség, a tagok, a falu vezetői jöttek hívás nélkül is, és készítették hozzászólásaikat. Jó jelnek bizonyult, bár beszélgetni inkább problémákról és tervekről lehetett. Mert az eddigi tevékenység csupán szervezkedési, helyiségkeresési, tervezési időszak volt. Néhány évvel ezelőtt a borsi fiatalok is azt csinálták, mint amit még számos más helyen. A napi munka után, és hét végén a lányok többnyire otthon ültek, vagy felalá sétáltak a falu főutcáján. A fiúk meg el-eljártak a szomszéd falvakba leánynézőbe, de leggyakrabban a kocsmában verődtél? össze egyegy kártyapartira. Az unalom, a tespedtség határtalan volt. Csakhogy a borsi fiatalokat ma már nem elégíti ki a kocsma, az értelmetlen poharazgatás. Többre vágynak: szórakozásra, kulturáltabb együttlétre, összetartásra. Igaz, többnyire csak gondok, problémák merülnek fel az összejövetelek során. No, de annyi baj legyen! Melyik kezdet nem nehéz? Majd sorjában megoldanak mindent. i Takács Éva, a klub fiatal elnöknője, a terebesi (Trebiiov) bankban dolgozik. Az egész napi komoly munka után, a pénz, a számok kusza halmaza után, jólesik este egy kis felüdülés. Hogy miből áll ez? Előadtak már színdarabot, rendeztek műsoros estet, népdalversenyt, Rákóczi-emlékműsort, irodalmi összeállítással szerepeltek. — Jelenleg az a legfontosabb, hogy jó tervet dolgozzunk ki. Ala-2 о ь. kulófélben van egy tánccsoportunk is, sok ügyes táncosunk van. Együtt dolgozunk a CSEMADOK-kal, tapasztalataikkal sokat segítenek nekünk. Szeretnénk a tagok számát is növelni, persze csak önkéntesen. Azt hiszem, ez hívás, toborozás nélkül is sikerülni fog, a tevékenység jó cégér. Bár a tagsággal, a fiatalokkal nálunk is baj van egy kicsit. Sokan járnak máshová dolgozni a faluból, csak hét végén jönnek haza. A középiskolás tanulók úgyszintén. A hét vége pedig kell a pihenésre, a család, az otthon számára. így aztán a falu kulturális élete sínyli meg a fiatalok időhiányát. AMIT A KLUB TAGJAITÓL ELVÁRNÁK A „felnőttek* szigorú, kritikus szemmel nézik a klub eddigi munkáját. A falu vezetői: Polák Ferenc, HNB elnök, Holod Béla, a kultúrház vezetője, Bállá László, Fedorka Miklós, Kássa Viktor CSEMADOK vezetőségi tagok meg is mondták a véleményüket szépítés nélkül. — A fiatalok fájlalták, hogy a várban nem kapták meg a kért helyiséget, annak ellenére, hogy a rendbehozásánál segédkeztek. Nos, annak talán még jobban örülhetünk, hogy a várban Rákóczimúzeumot rendeztünk be. A kultúrházban kaptak egy helyiséget, de azt meg kellene becsülniök. Sajnos, a múltban megtörtént, hogy eltűnt az új klubhelyiségből a vízcsap, kitörött az ablak, sőt egy kályhának is nyoma veszett... — Másik nagy probléma, hogy sokan nem tanúsítanak kellő érdeklődést a kulturális rendezvények Takács Éva, a klub elnöknője inkább tervekről beszélt, mint eredményekről iránt. Jól emlékszünk, mennyire akartuk mi is a kassai (Koiice) Thália Színház létrejöttét annak idején, s ma, ha eljönnek, nem tudunk telt házat biztosítani.. . — Több felelősségérzetet várunk a fiataloktól, és a közös tulajdon tiszteletét, védelmét. Tudjuk, hogy az eltulajdonítás, az anyagi kár okozása csak egyeseket terhel, de a közösségnek oda kell hatnia, hogy ilyen fiatalok ne csorbítsák a fiatalság jó hirét. — Elvárjuk azt is a fiataloktól, hogy tevékenységüket hangolják össze a SZISZ munkájával, és a falu érdekeivel. Ml örülnénk legjobban, ha az ifjúság teljesen kimaradna a kocsmákból és egy új, értelmesebb közösségi élet felé fordulna. A KLUB NEMCSAK A TEENAGEREKÉ A klubtagok többsége „tizenéves*. Húszon aluli lányok, s még inkább fiúk. A katonaság után már alig jönnek. És különösen akkor nem, ha házasok. Kivétel azért mindig akad. Pl. a Zachariás házaspár. András vezetőségi tag, Irén pedig a színjátszó csoport aktív tagja. Együtt járnak a klubba, jól érzik magukat, pedig nekik sincs több idejük a szórakozásra, mint más fiatal házaspárnak. Csupán az elhatározásuk nagyobb, és ez tiszteletre méltó. Meg kell még említeni Fábián Zoltán nevét is, a fiatalok lelkes Zoli bácsijáét. Azt mondják, 6 az ifjúság motorja. Még az anyagi áldozatot sem sajnálja tőlük. Fiatalos jókedve, élcelődése, no, meg a népdaltudása szinte irigylésre méltó minden klubtag szemében. Nem is szívesen dicsekedik el azzal, hogy a nagyobbik lánya már érettségire készül... A borsi fiatalok tehát nem mellőzik az idősebbek segítségét sem. Sőt még többet várnait tőlük. Különösen jó lenne, ha a járási ifjúsági szervezettől szaktanácsot, terveikhez útmutatást kapnának. Az kétségtelen, hogy az eredményesebb munka érdekében nagy szükség van a föntről jövő segítségre. Ám ennek csak úgy lesz értelme, ha az kölcsönös bizalmon alapszik. Ne úgy értelmezzék, hogy az afféle „föntről jött* utasítás. Az összefogás, a munka aztán a fiatalok dolga. Sok helyen éppen a bizalom hiánya az, ami gátolja a klubtevé kenyságet. A falu vezetői azt sze retnék, ha olyan munkát végezné nek, mint ők, annak idején. Óva kodnak minden újtól. Szerencsére Borsiban nincsenek ilyen gondok A társadalmi szervek vezetői sze rétik és támogatják az ifjúságot csak éppen nem rejtik véka alá a véleményüket. És ez így rendjén is van. Kevés ez, vagy sok egy klub életéről? Sok, ha összehasonlítjuk olyan falvakkal, ahol még ennyit sem tettek, (mert sajnos még szép számmal vannak ilyenek). Kevés, ha az adott lehetőségeket mérlegeljük! Azt mondják, az „isten háta mögötti* falukból (mert Borsit is így lehet nevezni) a hír sem jut el messzire. Pedig ha a borsi fiatalok még egy kis lendületet visznek a munkájukba, sokat hallunk majd róluk. A kezdet biztató! A falu vezetői nyíltan feltárják a hibákat is D. Megyeri Andrea 'S 4Í «• I 1 i 3! 1 A keltetőben több ezer sárga kiskacsa töri meg hetente a tojás hóját. KIKELET Й A naptár már tavaszról beszél, és itt, Madar (Modrany) határában az időjárás nem is nagyon igyekszik rácáfolni a naptárcsinálók tudományára. Rövidesen nefelejcskékre váltja színét az ég, s újra kizöldül a fű, a határ. A szövetkezeti telep szélén hunyorgunk a fényben, és nemcsak nézni, de látni is akarunk. De hiába, elberregett felettünk a repülőgép, amelyik egy félórával ezelőtt még műtrágyát szórt a fekete rögökbe, és csak a szövetkezet mérnökének, Slopovsky János elvtársnak a magyarázata láttatja meg velünk a készülődést. Az évenként visszatérő, nagy tavaszi készülődést. — Árpa alá műtrágyázunk — mondja. — Ahogy a talaj megszikkad, és az idő is engedi, rögtön vetünk. Tavaszi árpából 159 hektárt, Parlagréten, meg a Szentkirály dűlőben. Az árpa alá lucernát vetünk majd ... Készülődünk... Csak az a baj, hogy a gépeink nincsenek kifogástalan állapotban. Nincsenek megfelelő alkatrészek... A távolból szél indul. Csípős. Lehelete fagyos. Ezért inkább mi is odahúzódunk, ahol enyhébb. És ahol a lányok, asszonyok szorgos munkával készülnek a tavasz fogadására. MAR PIKIROZNAK és gyöptégláznak. Készítik a melegágyakat, Csíráztatják a burgonyát, a korait. Szaszkia fajta burgonyából húsz hektárnyit ültetnek majd. Két részlege van a kertészetnek, de Cseh Vilmos, a kertész, aki az I. számú kertészet vezetője, jól ismeri az egész kertészet problémáit. — Tavaly 2 millió 100 ezer korona volt a bevételünk. Pontosan 300 ezerrel több a tervezett-
