Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-01 / 9. szám
nője, aki segédrendezőként is működik. Célunk, hogy a nézők minden rétege élvezze színházunkat. Ezért pl. klasszikust is adunk, most játsszák Dosztojevszkij „Bűn és bűnhődés“ című drámáját, modern feldolgozásban. Sok nézőt vonz Pirandello „IV. Henrikje“ is. Közönségünk egyaránt szívesen jön a színházba, ha társadalmi problémákat felvető, elgondolkoztató drámát vagy vígjátékot lát, csak azt igényli, hogy a darab jó legyen és megfelelő művészi színvonalú. Bemutatott darabjainkban a szereposztás mindig igényes. Élvonalbeli színészek szívesen szerepelnek a MS-ban: Mária KráTovióová, Zdena Gruberová, Viera Strnisková érdemes művészek, Éva Poláková, Váááryová, Valach, Kvietik, Chudík, Karol Machata, Ctibor Filőik, F. Dibarbora érdemes művészek, O. Hlaváőek, F. Zvarik és még sokan mások. — Az indulással járó, kezdeti nehézségek után a számok hogyan tükrözik a sikert? — Az első években évente 20 000, később 40 000, tavaly pedig már 56 000 nézőnk volt. Bérleti előadásaink is vannak, 70 jegyet kötöttek le. A Malá Scéna vidékjáró színház is — egészíti ki a tájékoztatást Margita Mayerová. — Szlovákia és Csehország sok városában, külföldön pedig Jugoszláviában és Lengyelországban vendégszerepeitek. Jó kapcsolat alakult ki a prágai (Cinoherni klub) Színházi klubbal. Szeptemberi vendégfellépésüket a MS májusban viszonozza. Egy személyére vonatkozó kérdés a fődramaturghoz, munkájára vonatkozólag. — Ez hivatás. Nincs megállás, soha sincs semmi lezárva, újabb és újabb tervek, tájékozódás, szerzőkkel és fordítókkal való tárgyalások, darabkiválasztások. 18 éve csinálom. 3 1. Sonja Valentová- Hasprová 2. Solovic „Kolduskalandjának" szereplői: Zúza Cigánová, Anton Mrvecka, Elena Pappová 3. Elena Pappová és Frantisek Dibarbora 4. Viera Strnisková és Mária Král'ovicová Campion bűnügyi darabjában, a „Női estélyiben 5. Éva Poláková és Frantisek Zvarik a „Kaktuszvirág" egyik jelenetében Foto: Jozef Vavro és Z. Minácová Néhány szóba sűrítve a foglalkozás, amely hivatás. Nemcsak M. Mayerová és M. Gregorova számára, hanem a színház minden dolgozója számára az. Mert ha nem így lenne, akkor nem töltené be küldetését ez az intézmény. De így estéről estére felhangzik a taps, amely jutalmazza a színész és rendező művészetét. És a jól kiválasztott darabot, amely elgondolkoztat, iegbensőbb énünket segít megismerni, felvidít vagy megráz, és a színművészet segítségével a szocialista realista ábrázolás kifejező eszközével a ma emberét is kiragadja a megszokottságból. A MS profilja az elmúlt évek során egyre erőteljesebben kialakul. Üttörőszerepet vállaltak, hiszen ahogy a szakemberek mondják, a szlovák színházkultúrának még nincs nagy hagyománya. Ügy hisszük, jó úton járnak, a modern kor modem emberéhez szólnak. BERTHANÉ S. ILONA LAS VEGAS, ahogyan én láttam A nevadai sivatagban, ahol az Egyesült Államok föld alatti atomrobbantásokat hajt végre, és ahol a Hoower Dam, az újvilág csodái között emlegetett vízierőmű a Colorádo folyót zabolázza, van Las Vegas is, úgy mondják a világ legcsodálatosabb szórakozóhelye. A dél-kaliforniai Los Angelesből érkeztem Las Vegasba 6 órás út után, de a sok látnivalót, amelyet a környező Mojave sivatag, ezer színű kövei nyújtanak, nem lehet megunni. A kényelmes és korszerű Freeway-en (autóút) a kocsik egymást követik a két várost összekötő 300 mérföldes szakaszon. A kaliforniai törvények értelmében a hazárdjátékok tilosak, ezért sokan weekendeznek a szomszédos Nevada államban. FÉNY- ÉS PÉNZSZŐRAS A SIVATAGBAN Igazuk van azoknak, akik estefelé vagy éjjel érkeznek Las Vegas-ba. A széles völgyben épített város millió színes fénye, a távolban magasodó sötét kopár kőhegyek, melyek impozáns „körítésül“ szolgálnak, nagy hatással vannak mindenkire, és így az első benyomás Las Vegasról felejthetetlen lesz. A főutca, a The Strip két oldalán egymást követik a szebbnél-szebb szállodák, bárok, casinók. Az előttük elhelyezett reklámok világsztárok neveit hirdetik. Az utcán emberek és autók tömege, a repülőtéren szinte egymás után szállnak le a nagy légitársaságok és magánszemélyek gépei. Hétvége van és Las Vegasba nem szomorkodni, hanem játszani és szórakozni jönnek az „örök-gyerek“ pénzes amerikaiak. A Casino Center, amely a régebbi részt képezi, nappali fényben úszik. Az utcán csak lépésben lehet autóval közlekedni, az úttest inkább folyosóul szolgál a két oldalon egymást követő casinók között A Golden Nugget szinte szórja a fényt, belülről játékautomaták berregése, nevetés, boldog sikongatás hallatszik. A rulett és kártyaasztalok mellett feszült a hangulat, itt figyelni kell. A játék menete gyors — de közben szívesen fogyaszt mindenki whiskyt, hogy nagyobb merészséggel, lelkiismereti urdalás néljcül játszhasson, néha tovább is, mint amennyit megengedhetne magának. Az Egyesült Államoknak nincs még egy városa, amely annyi szórakozási lehetőséget kínálna, mint Las Vegas. Ez a show-bussines egyik nagy központja, csábító hatása persze abban rejlik, hogy itt játszani-nyerni, de sajnos veszteni is lehet. Aki Elvis Presleyt akarja látni, — és őt sokan szeretik, — itt biztos megtalálja. A Caesars Palace, amely rendszerint a Frank Sinatra showk színhelye is, Presley kedvenc Las Vegas-i otthona. Amikor ott jártam, Tom Jones aratott estéről estére szédítő sikert pergő kétórás műsorával. Howard Hugles a részvények nagyrészének tulajdonosa jól irányítja az egész gépezetet. NAPPAL ITT ALUDNI KELL Aki meg akarja őrizni az első benyomás és a színes éjszakai élet hangulatát, nappal ne menjen ki az utcára. A nap ugyan gyönyörűen ragyog, és a szép épületek sem vesztettek pompájukból, mégis a villanyégőkkel tűzdelt panelok, giccsesnek tűnő hatalmas plakátok és a neoncsövek színtelen halmaza olyan hatást kelt, mint egy elnéptelenedett színpadon. UKUIU Ha szeles az idő, még néhány, a western filmekből ismert ördögszekér is kerül a főutcára. A sok kis kápolna, amelyekben a világ leggyorsabb házasságkötései történnek, olyanok, mint a mesében. Színesek, kicsik, szinte valószínűtlenek. Hát igen, a weekendnek vége. Az íjszakával a színes szép álom is elszáll, és kicsit keserű szájízzel, lehangoltan távozunk. KMOSKO ÁGI