Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-01-04 / 1. szám
AZ ÁLMODAS mítosza Az álmok szimbolikája, az álomfejtés a ma emberét sem hagyja hidegen. Erről tanúskodik a számtalan álmoskönyv, asztrológiai és egyéb, hasonló témájú kézikönyvek, amelyek időről időre szinte elárasztják a könyvpiacot. Ám a huszadik század már nem elégszik meg homályos és misztikus magyarázatokkal, hanem megköveteli a tudományos alapot. Miért álmodunk? És miért álmodunk néha olyan értelmetlen, hajmeresztő dolgokat? Van-e jelentőségük az álmoknak, s ha igen, mit jelentenek? Az egész napi hajszát alvással pihenjük ki. A modern ember napközben szüntelen zsibongásnak van kitéve. A rádió, a televízió, a film, a reklámok, az utcai közlekedés, az otthoni környezet — minden percben újabb és újabb ingerekkel, élményekkel bombázzák az ember tudatát. Legnagyobb részüket azonnal elfelejtjük, noha a tudatunkban mégis lerakódnak. Az alvás eltompítja a gondolkodási képességet, lelassulnak vagy megszakadnak a lelki történések, de bizonyos agyközpontok tovább működnek, és feldolgozzák azokat az ingereket, amelyek napközben, vagy esetleg alvás közben hatnak érzékszerveinkre. Például a beszűrődő utcai zajokat, a lepedő gyűrődését, a hideget vagy meleget nem érzékeljük oiyan erősen, hogy fölébrednénk rájuk, viszont az agyunk fölfogja. Rendszerint ilyen nem tudatosított ingerek váltják ki az álomképeket, s mivel ezt a folyamatot nem ellenőrizhetjük, így születnek meg álmunkban a legképtelenebb változatok, összefüggések, mulatságos vagy borzalmas, kellemes vagy kellemetlen képsorok. Almainkat sokszor fizikai állapotunk határozza meg. Az ember a leggyakrabban elalvás után, vagy fölébredés előtt álmodik, de akkor is, ha túlságosan kimerült, fáradt, ha zaklatott idegállapotban van, ha emésztési zavarai vannak. Amikor fölébredünk, rendszerint csak töredékesen emlékezünk vissza álmunkra. Az álmok mindig átélt, látott vagy hallott reális élményeknek a vetületei. A jelenkor avatott „álomfejtői“ — az ideggyógyászok, az elmegyógyászok, a pszichológusok — azonban elismerik, hogy egyes, egészen ritka esetekben az ember „megálmodhat“ valamilyen, a számára nagyon fontos eseményt. Ez azt bizonyítja, hogy az agy akaratunktól függetlenül is működik, többnyire akkor, ha az egyént olyan súlyos problémák foglalkoztatják, amikre éber állapotban nem is szívesen gondol. De ilyen esetben is csak az történik, hogy az illetékes agyközpontok már előzőleg ismert tényeket kombinálnak, dolgoznak föl. Még ennél is kivételesebb eset, ha valaki álmában olyasmiről szerez tudomást, ami ugyanabban az időpontban tőle távoli, idegen helyen játszódott le. A múlt század végén, az Egyesült Államokban jegyeztek föl ilyen fantasztikus, egyedülálló esetet, amelyet a tudósok még ma sem tudnak kielégítőn megmagyarázni: 1893. augusztus 29-én az egyik bostoni napilap szerkesztője éjjeli szolgálatot tartott. Mivel a távíró hallgatott, a szerkesztő a csöndben és a félhomályban elaludt. Már pirkadt, amikor fölébredt, verejtékezve és feldúltan azoktól a rémségektől, amiket álmában látott. A távíró szalagja üres volt, egész éjjel egy sor hír sem érkezett. Nem tudván szabadulni szörnyű álmának hatása alól, ahelyett, hogy hazament volna, leírta az egészet. , Élénk színekkel ecsetelte, hogy az Indiai-Őceán egyik nagy szigetén rettenetes földrengés pusztított. A földrengést dühöngő orkán kísérte, csapkodtak a villámok, miközben a tűzhányó kráteréből omlott a forró láva, maga alá temetve a menekülőket. Egész falvak tűntek el egy pillanat alatt a föld háborgó gyomrában, a forró hamueső és a partvidéken végigsöprő óriási hullámhegyek alatt, és a föld hasadékain keresztül föltörő mérges ‘ gázoktól ezernyi ember és állat pusztult el. A teleírt papírlapokat ott felejtette az asztalon. A kollégája elolvasta a borzalmas elemi csapásnak a leírását, s mert egy pillanatig sem kételkedett, hogy a hír a távírón érkezett, azonnal elküldte a nyomdába. A hír már a reggeli lapokban megjelent öles címek alatt. A jelentéktelen bostoni lap szenzációja óriási visszhanHétköznapok йшайNo] got keltett, a nagy bulvárlapok főnökei dühöngtek, hogy egy vidéki újság megelőzte Őket. Az igazi botrány azonban akkor tört ki, amikor a bostoni hírszerkesztő jóhiszeműen kijelentette, hogy ő csak az álmát irta le. A szerkesztőségekben már fogalmazták a „kacsa* cáfolatát, amikor az Államok minden városában megindultak a távírók, és egymás után ontották a híranyagot, hogy az éjszaka Jávától nem messze egy szigeten kitört a Krakatau nevű vulkán, hogy a földrengés és a hatalmas orkán következtében tömegek pusztultak el, és így tovább . . . úgy ahogy azt a katasztrófa színhelyétől több tízezernyi kilométer távolságban egy ember megálmodta. Az orvostudomány, főleg az ideg- és elmegyógyászat nagy jelentőséget tulajdonít az álmoknak. Ugyanis egy-egy beteg álmainak az elemzése fényt deríthet a kór megállapításának homályos pontjaira. De nemcsak a pszichiáter, a belgyógyász is következtethet páciensének álmaiból. Például a szívbetegek álmukban gyakran fuldokolnak, sokszor álmodják, hogy üldözik őket, s általában többnyire ún. lidércnyomásos, szorongást kiváltó álmaik vannak. Egyes pszichológusok szerint a repülő- és a háborús álmok a szexualitással vannak összefüggésben. A népi hiedelmeknek is van olykor némi természettudományos alapjuk. Az ezeréves kalendáriumok, álmoskönyvek szerint régen elhalt szülőkről álmodni, esőt jelent. Ennek a „jövendölésnek“ van bizonyos értelme, mert eső előtt a levegő nyomása hirtelen csökken, s ez az érzékenyebb idegrendszerű egyéneknél rendkívüli álmosságot idéz elő, azaz a szokottnál mélyebben alszanak. A tudósok szerint a könnyű álom csak a nemrég szerzett élményanyagot, a mély álom viszont a tudatalatti én alsóbb rétegeiből hozza felszínre a sokszor már teljesen elfelejtett emlékképeket. A túlságosan intenzív álmok zavarják az egészséges alvást, amire pedig a szervezetnek oly nagy szüksége van. Közvetlenül lefekvés előtt ne együnk sokat, ne igyunk erős teát vagy feketekávét, lehetőleg mindig ugyanabban az órában térjünk nyugovóra, jól kiszellőzött, nem túl meleg szobában. Ha különben egészségesek vagyunk, ezzel már jóformán mindent megtettünk zavartalan éjszakai pihenésünk érdekében. _ gé -A TELEFONKALÓZ Az irodában ikertelefonom van. Ikertestvérem a dróton egy csinos fiatalasszony, Jucika, akire egyéb női jótulajdonságai mellett az is jellemző, hogy szeret beszélni. A folyosón, a mosdó előtt, gyűléseken (persze nem nyilvánosan) és ha lehet, telefonon is, A napokban felettesem utasítására sürgős jelentést kellett készítenem, alig volt rá egy óra időm. Ehhez egyik üzemünk vezetőjét is fel kellett hívnom. Emelem a kagylót és hallom Jucika hangját: — Hát öntsd kil Várok egy kicsit — gondolom magamban — és visszahelyezem a kagylót. Amikor másodszor próbálkoztam, Jucika már a tojásnál tartott. Mennyit és hol kell venni. A válaszhangból ítélve feltehetően a mamával vagy az anyósával beszélt. Illik, vagy nem illik, kíváncsi voltam, miért nem tudom a hivatalos ügyemet elintézni és egy kicsit hosszabban tartottam a kagylót a kezemben, mint ahogy azt az illemszabályok és a telefon játékszabályai megengedik. Az öv jó? Lehetne egy kicsit világosabb .,. krémszínű . . . Mondtam neked ügyel Esti fénynél azt nem látni . Nem volt lelkierőm tovább hallgatni. Rohant az idő. Nekem a múlt évi mutatószámhoz viszonyított termelési együttható növekedési arányszámát kellett megtudnom, a vonalon pedig a krémszínű övről folyik a terefere. Mikor újból kísérleteztem, Jucika azon tanakodott, el lehet-e tenni a tegnapi húst holnapra. Elhatároztam, hogy átmegyek Jucikéhoz és megkérem, fejezze be a társalgást. Háttal állt felém, nem hallotta, amikor beléptem és én illemtudóan vártam, amíg befejezi a mondatot. — Na, mit is akartam még mondani? . .. Tartotta a vonalat és azon tűnődött, miről is lehetne még beszélni miután már minden témából kifogyott. Pedig, ahogy én őt ismerem, nála ez nagy dolog. De lám, milyen a női leleményesség. Itt van még az időjárás. Mi lesz, ha délutánra havazni kezd? — A kis kék szvetter piszkos, azt nem lehet ráadni, a másikra kell felvarrni a gombot, sált is a nyakára, hogy meg ne fázzon ... stb. stb. Taktikát változtattam. Visszamentem a szobámba, felemeltem a kagylót, és erélyes hangon felszólítottam Jucikét, engedje át a vonalat, sürgős ügyet kell elintéznem. Fellépésemnek foganatja volt. Röpke tíz percen belül kattant a készülék, letette a kagylót. Sajnos mire én vonalhoz jutottam, már késő volt. Amint az már ilyenkor lenni szokott, az üzemvezető néhány perce elhagyta az épületet. Na tessékI Most mit csináljak? Nem tudom elkészíteni a sürgős kimutatást. Ezt nem hagyom szó nélküli Átmentem Jucikához és igyekeztem higgadtan a tudtára adni, milyen szorult helyzetbe kerültem miatta. — Ügy kell magának — sziszegte kárörömmel a telefonkalóz és ismét tárcsázott: — Szervusz drágám ... milyen ruhát veszel fel este a színházba ... Loósz Dezső BIZALOM »FÉLEK A KÖVETKEZMÉNYEKTŐL* - jeligés levélben egy négyéves kisfiú édesanyja azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, ismertessük, milyen szövődményekkel járhat a járványos fültőmirigygyulladás — közismert nevén a mumsz — kezelésének elhanyagolása. Kérdésére munkatársunk, dr. Tóth László válaszol. A járványos fültőmirigygyulladás vírusok által okozott fertőző megbetegedés, amely leggyakrabban a légzőutakon, ritkábban a szájon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül terjed egyik emberről a másikra. Gyermekbetegségként tartják nyilván, de felnőttek is megkaphatják. Elsősorban azok, akik gyermekkorukban nem estek át rajta. Ez a betegség a felnőttekre nézve veszedelmesebb, mert szinte minden esetben komplikációval jár, mig a gyerekeknél szövődmény nélküli is lehet a lefolyása, ha szakszerű orvosi kezelésben részesülnek. A mumsszal járó szövődmények sorrendje gyakoriság szempontjából: a heregyulladás, hasnyálmirigy-megbetegedések, idegrendszeri szövődmények, ritkábban tejmirigy- (férfiaknál-nőknél egyaránt) és könnymirigygyulladás. A heregyulladás a vakbélgyulladáshoz hasonló tünetekkel jelentkezik, de képződhet kétoldali gyulladás formájában is. Kezelése nagyon fontos, mert e betegség elhanyagolása részleges, vagy teljes sterilitást idézhet elő. Sok szülő félvállról veszi az orvos tanácsait, és lelkiismeretük csak akkor ébred fel, amikor a gyermek heréje férfiökölnyire vagy még nagyobbra dagad. Akkor keresik kapkodva a kivezető utat abból a bajból, amit nagyrészben az ő könnyelműségük idézett elő. A következő szövődmény sorrendben a hasnyálmirigy megbetegedése. A hasnyálmirigy egyike az igen kényes és nagyon fontos szervünknek. Sok feladatot kell ellátnia, kórtünetei nehezen megállapíthatók, és kezelése még nehezebb. Szerencsére, ezek a komplikációk nem rosszindulatúnk és teljesen gyógyíthatók. Az idegrendszeri szövődmények kimenetele kiszámíthatatlan. A látóideg- és hallóidegbántalmak sok problémát okoznak, de szerencsére többnyire a könnyen gyógyítható rendellenességek vannak túlsúlyban. Ritkább, de a legsúlyosabb idegrendszeri komplikációnak számítanak az agyhártya-közti agy bántalmai, amelyeknek tünetei esetenként csak 3—4 héttel az eredeti megbetegedés után jelentkeznek. A járványos fültőmirigygyulladás — már külső jelei miatt is — jól felismerhető betegség. Rendszerint az egyik oldalon, a fül alsó részénél jól látható duzzadás torzítja az arcot. Ritkább, de rosszabb indulatú a rögtön mindkét oldalon jelentkező mirigyduzzanat, vagy az egyik oldal lezajlása után a másik oldali mirigyduzzadás. A fertőzés utáni iappangási idő 16—21 nap. Kísérője a magas hőemelkedés, ami hidegrázással is jár. A betegség lefolyása legtöbbször egy hétig tart, de a szövődmények nagyon megnyújthatják ezt az időt. A betegség kezelése gyerekeknél-felnőtteknél egyaránt, a legszigorúbb fekvéssel kezdődik. A megduzzadt helyre meleg borogatásokat teszünk. Lázcsillapítónak legjobb az Acylpyrin. A többi gyógyszert a betegség súlyossága szerint a kezelőorvos Írja elő. A legfontosabb gyógytényező ennél a betegségnél is a megelőzés: vagyis kerülni minden fertőzési alkalmat. Ha valaki a családban megbetegszik, azonnal el kell különíteni. A beteg gyermekkel az a szülő foglalkozzon, aki már átesett a betegségen. A .mumszos gyereket két hétig ne engedjük iskolába, sem gyerekek közé, akkor sem, ha már teljesen tünetmentes.
