Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-02-08 / 6. szám

Jelenet a filmből: Irene Papas és Yves Montand Dr. Grigorisz Lambrakisz, néhány hó­nappal a gyilkos merénylet előtt, egy­éves kislánya születésnapján ... séges Demokratikus Baloldali Párt) parlamenti képviselője, a pireuszi ki­kötő szegényeinek képviselője. Dr. Lambrakisz hírneves orvos volt, szülész-nőgyógyász, az athéni orvos­­tudományi egyetem tanársegéde. A negyvenöt éves görög békeharcos számos békemenetet vezetett. Nevét jól ismerték a sportkörökben is, hi­szen 1938-tól 1959-ig ö tartotta Gö­rögországban az országos távolugró rekordot. Két gyermeke volt, egy fia és egy lánya... A május 22-i gyűlés előtt figyel­meztették Lambrakiszt, hogy a görög neofasiszták az életére törnek, s va­lóban, csak véres ökölharc árán si­került eljutnia a gyűlés színhelyéig. A gyűlés után, amikor barátai kísé­retében a szemközti Cosmopolite szálloda felé tartott, a szomszédos utcából kiszáguldó, kisméretű teher­autó elgázolta, majd az autó egyik utasa — a csendőrség által felbérelt két gyilkos egyike — egy vasrúddal fejbe vágta. Ez az ütés halálos volt! Lambrakisz azonnal nem halt meg, s megmenté­séért megindult a küzdelem. Külföldi agysebészek utaztak Szalonikibe, ko­­zíliumra, de a doktor életét már nem tudták visszadni. Lambrakisz május 27-én, az Akepans-kórházban bele­halt súlyos fejsérülésébe ... A „MOSOLYGÓ FIÜ“ TEMETÉSE Lambrakisz temetésén 700 ezer em­ber vett részt. Valamennyien ezt az egy betűt ki­áltották: „Z"... Ez a betű ugyanis, a régi görög nyelvben, annyit jelent: „O él!..." A temetést követően megalakult a Lambrakisz Demokratikus Ifjúsági Szervezet, s tagjai „lambrakiszok­­nak" nevezték magukat. A szervezet vezetőjének Mikisz Theodorakiszt, a zeneszerzőt választották, aki egy dallal állított emléket barátjának, a nagyszerű görög hazafinak. A dal címe: „A mosolygó fiú". Első sorai — nyers fordításban így hangzanak: „Nyáron kimentem az utcára, friss levegőt szívni, s találkoztam egy lánnyal, aki sírt: Meghalt a mosolygó fiú ...“ A dalban nem hangzik el Lambra­kisz neve, de mindenki tudta, hogy róla szól, a mindig mosolygós arcú békeharcosról... A PER ÉS HATTERE A hivatalos Görögország igyekezett úgy beállítani, mintha véletlen köz­lekedési baleset történt volna csupán. Az ügyet egy fiatal vizsgálóbíróra, Szardzedakiszra bízták, aki Butisz szaloniki ügyésszel közösen folytatta le a hosszan tartó nyomozást. A vizsgálóbíró nem hagyta sem megvesztegetni, sem megfélemlíteni önmagát, s töretlen keménységgel lebbentette fel a fátylat a „baleset­nek" álcázott gyilkosságról. A nyomozás során vádat emeltek a gyilkosság közvetlen elkövetői, a két bérgyilkos ellen, akiknek neve Godzamanisz és Emmaniulidisz volt. De bíróság elé kerültek a gyilkosság ■nagyhatalmú eltervezöi és szemhunyó cinkosai is: a szaloniki csendőrség parancsnokai — Mica tábornok, Ka­­mucisz ezredes és mások. A pernek harminc vádlottja volt, s ítélethoza­talra csak 1966. decemberében került sor, de a Lambrakisz halálát követő politikai vihar hozzájárult a reakciós, akkori Karamanlisz-kormány buká­sához. A két gyilkos fogházbüntetést ka­pott. Bár bebizonyosodott bűnössé­gük, a rendőr- és csendőrtiszteket a szaloniki esküdtbíróság felmentette! A per napnál is világosabban meg­mutatta: kik irányítják a háttérből a görög neofasisztákat... És még egy „apróság"... 1967. ápri­lisában, amikor az ezredesek kerültek hatalomra Görögországban, s egyet­len börtönné tették az országot, a sza- Ibniki csendőrtiszteket — mint ez várható volt — visszahelyezték állá­sukba! POLITIKAI FILM-ANATÓMIA A gyilkosság hátteréről és a per körülményeiről Vaszilisz Vaszilikosz, a párizsi emigrációban élő fiatal gö­rög író nagysikerű könyvet írt. Címe: „Z“ — Szaloniki, Szaloniki!... A könyv a párizsi Gallimard-kiadó gondozásában látott napvilágot, s megmozgatta egy másik, görög szár­mazású, Párizsban élő művész fantá­ziáját. Ez a művész Costa-Gavras filmrendező volt, aki a dokumentum­regényből filmet készített, „Z", avagy „egy politikai gyilkosság anatómiája" címmel. A film: politikai kiállás. Minden alkotója részéről az! Nem volt könnyű elkezdeni a for­gatást. — Eredetileg Franciaországban akartunk forgatni, — mondta egy interjú kapcsán a rendező —, de senki sem vállalta a produkciót. Ekkor külföldön néztünk körül. Az olaszok féltek; a jugoszlávok vissza­mondták; a törökök éppen akkor vették fel a kapcsolatot a görög jun­tával; Spanyolországról szó sem lehe­tett, az ott uralkodó politikai viszo­nyok miatt; Közel-Kelet a jelenlegi helyzetben nem jöhetett számításba. Végül a filmbeli újságírót alakító Jacques Perrin segítségével, aki egy­ben egyik producere is a filmnek, si­kerül kapcsolatot találni Algériával, s a film így francia—algériai kopro­dukcióként született meg... A filmben Lambrakisz nevét a „Z“ betű jelzi, s csak így emlegetik: a doktor... Alakítója a kitűnő fran­cia művész, Yves Montand. Lambra­kisz feleségét a görög Irene Papas alakítja, a vizsgálóbíró: Jean-Louis Trintignant, az ügyész: Francois Pé­­rier, a két merénylő pedig Renato Salvatori és Bemard Fressen. A „Z“, avagy „egy politikai gyil­kosság anatómiája“ az 1969-es can­­nes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját, Jean-JLouis Trintignant pedig megkapta a legjobb férfialakítás díját. KICSEMPÉSZETT DALLAMOK A film zenéje is jelkép. A fasiszta zsarnokság ellen küzdők leleményes­ségének és összefogásának nagyszerű jelképe. A filmzene szerzője Mikisz Theodo­­rakisz, aki száműzetése falujából csak úgy tudta kicsempészni Costa- Gavras filmjéhez a dallamokat, hogy fennhangon énekelte, fütyülte azokat. A falu parasztjai sokszor elmentek a háza előtt, megtanulták a dallamot, szájról szájra szállt a dal, s így jutott el a messzi Franciaországba! Somos Agnes az utóbbi két évszázad kínos szorgalmával derítették ki áldozatkész tudósok. Mióta be­szélünk magyarul? A híres „Halotti beszéd és könyörgés“ — amely egyúttal az első finn­ugor szövegemlék is — i. u. 1200 előtt kelet­kezett, az ősmagyarságot pedig először Héro­dotosz említi Kr. e. az V. évszázadban. Ma már nagy valószínűséggel rekonstruálhatjuk annak a népközösségnek nyelvrendszerét, amelyből a magyar is származik. Ez pedig az ugor nyelv, az ural-altáji nyelvek egyike. Valami­kor e közös nyelvtől vált el a mi nyelvünk, hogy megkezdje önálló életét. A végleges sza­kadás i. u. az V. évszázadban ment végbe, ami­kor az ősmagyarság hazát keresve nyomult Európa közepe felé az Uráli Átjáró környéké­ről. Ekkor minden bizonnyal már a Halotti beszédhez hasonló nyelvet használtak. De még ezelőtt kellett kialakulnia a magyar nyelvnek. Ez az időpont még nincs eldöntve. Van olyan vélemény, amely szerint a kialakulás Kr. e. a VI. században, vagy még előbb, a IX.—VI. században történt, de vannak kutatók, akik az i. e. XX. évszázadot sem tartják kizártnak. Mai ismereteink azt valószínűsítik, hogy az ősmagyar nyelv az i. e. X. században — de inkább előtte, mint utána — már önálló nyelv volt. Ez az a kor tehát, amelytől nyelvünk életkorát számítanunk kell. Ez pedig nem ke­vesebb háromezer-háromezer ötszáz esztendő­nél.- Kaphatnék-e ízelítőt a szétválás szemlél­tetésére? — Tessék. Ebben az időben ment végbe, hogy egyes szavak hangalakja megváltozott. A szókezdő „p“-ből „f“ lett. Az ugor korban így beszéltek: pa, piu, az ősmagyarok így mondták: fa, fiú. A „t“ a szó belsejében „z“-vé vátozott, a szó elején pedig „d“-vé alakult át. A „kő“ szót ugor nyelven így ejtették: „kewe“, majd „kev“, később „köv“, végül „kő“. Az eredeti alak a többesszámban ma is felbuk­kan: köv-ek. Érdekes, hogy a honfoglalás ide­jén még megvolt a szóvégi magánhangzó, az ősmagyarban ugyanis nem volt egytagú sza­vunk (utu-út, hadu-had, kezü-kéz). Ennyi talán elegendő is a több ezeréves fejlődés váz­latos szemléltetésére. — Hát akkor mennyi idős a „nő“? És a „leány“? — Ä nő életkorára a nyelvész is csak da­dogva adhat választ és roppant bizonytalanul. A „nő“ ősrégi szavunk, amely a két másik ugor nyelvben is megvan. Ugyanilyen régi a „leány“, amely voltaképpen szóösszetétel (laj­­any) és „fiatal anyá“-t jelent. Ezek a szavaink legalább háromezer esztendősek, bár az ugor nyelv szókincsében már több ezer évesek le­hetnek. Ha már itt tartunk, állapítsuk meg ugyanezt a „férj“-ről is, amely a „fi-eri“ összetétele és az benne a meglepő, hogy mind­két alapszó — férfit jelent. Hogy miért kellett a házasembert kettőzve jelezni, ma már aligha tudunk rá választ adni. Sok ősrégi szavunk, mint például a „kéz“, vagy a „láb“ talán húsz­ezer évesek is lehetnek. — És az „asszony“? — Az „asszony“ későbbi eredetű, de még az ugor nyelvvel való együttélés korából való és valamelyik indoiráni nyelvből vehettük át. Eredeti formája „ah-szin“ és vele akkor az uralkodó feleségét jelölték. Éppen úgy, ahogy a francia nyelvben a „madame“ sokáig a ki­rályné címe volt. Az „úr“ szón egykor a ma­gyar királyt értették. Még az „ország“ szó is az úr-ból származik, eredeti formája „uru­­szág“. Ugyanekkor keletkezhetett az „özvegy“ és az ősmagyar nők szorgalmára utaló „tej“ és a „vászon“ is. Ügy éreztem, hogy kezdünk elveszni a sza­vak történetében és a történelem tengerében. Pedig szerettem volna még mást is kérdezni. Például azt, hogy hány szavunk van. Az is fogas kérdésnek tűnik előttem, hogy hány nyelvet beszélünk itt a földön. Egyszer majd, kevésbé forgalmas időben megkeresem rá a választ. -*■---­Szűts István Д «Uíuf fdcyni íuwratM Ъскшо liiu (Vj'ttlfHriim. -»ЦШ* V-ogmií. fh porti'cbxmuv uxguutí. élaiyt imUtfbm rtn,IK' devt mi* ifhancm Jdamur. cfodúm wliticki I j ха. f i'moid jMndiliiintmi gtimkutnl nmrut, , • foton nlunu wr ujft gumlet-rvl. frc «iiitdia iu„.. глго un intve. rü in порт cmdwl oi gi—ilf rw! . .U,!i , I .uUi) tiol?. batiUaa cbohar itrumrrvr ltot nrl. jv ul«!. ve. I ngtdt urdnmpiiiTrwintt. tfertt oj> nlnvr •ГпчИпгК. el o= gmulfboi h.iUbtr evet. tf r» «pnnlfntr wl ktitruv uoü v»>c.bu£ türelmeit- tmjr loannj volJ. H,,m l'«on tnujpnet. grmend w Annim lutdur evet. tbrwpivtt vtWtfvmvt wr ejt muncjf vdjgbtl*:. efttvn bnUbia cfpuculuct feit , timend w ntmtnte. lue elve. imv vogimic. íJng tfnv Lnumc fitmmiílid. tű tfnum --ÍS tinberunuklmtu Cf »trmtrr. rü mind «Idntv urov voynuc Vimjggut urotne ifttn kejthntr r* M»í «IX haff­­wrgpflun Wneki. ef kepggtn. ^fbulfciCi mtnd w Imner V f vmuggut f«tn aclkln nuruir ef btrrdug- imtluti trclungelr «Tutend jógii ;& . Inig uir ervrtr. ti шгшдоое (Veer ytuj aror kmcc odia l'atnlm ovdonu. tf kenut, bog xvgj intőd w bűnei. (íxtnugcpic mend l*etmicur. bug Ugrott uttafeatd iirwK four dein. inig Oben ív ш tnüCigncmu buiuflj w Imutr, tfnoboduclu wr urdung' ■Umuril. cfpucol KmemiTwI. tf vt*dRr wr pjiadbin mwtnubeb. efмшш ntfcj muobi urufjgbde utrr.ef IKŐb uivben rr»«r tf teifljTue umvlrnt с1чгшо1. fcjA. Scertbnef Ъттггт шшggűtc*fctgtnmbtrliUutrr bír *n* Mfn, ti bomufvilág nimmotbtltvl want: 'kmtt t> nepuo rnütr nimtrivc. Iliig ur nvr lugibncktl jbnum. у Ok. un* ktbdtbtn btíbuic. bugbirUgmp ívnu inend w iVcrrni tf nmrrm enpteon iov ^levt мсЬшты lityit wr. Cfnvbtmienic.cUinvr i r-onroelW-ft4te.de. nu. I)ic6n.n fti-Avi'l'-mjnt ; xftt»^ d^ownui w»r Д ^otftnf Az első finn—ugor szövegemlék 1200 körül keletke­zett. A nagyszombati születésű Pray György fedezte fel és tette közzé szülővárosában 1770-ben, tehát éppen kétszáz esztendeje. Kiderítette, hogy 1228-ban a deáki (Diákovec) bencés templomban használták, s a XIII. századtól Pozsonyban kallódott. A kódexet ил1о n/iimrií nlr ni A felvételeket a szerző készítette

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents