Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-02-08 / 6. szám
Jelenet a filmből: Irene Papas és Yves Montand Dr. Grigorisz Lambrakisz, néhány hónappal a gyilkos merénylet előtt, egyéves kislánya születésnapján ... séges Demokratikus Baloldali Párt) parlamenti képviselője, a pireuszi kikötő szegényeinek képviselője. Dr. Lambrakisz hírneves orvos volt, szülész-nőgyógyász, az athéni orvostudományi egyetem tanársegéde. A negyvenöt éves görög békeharcos számos békemenetet vezetett. Nevét jól ismerték a sportkörökben is, hiszen 1938-tól 1959-ig ö tartotta Görögországban az országos távolugró rekordot. Két gyermeke volt, egy fia és egy lánya... A május 22-i gyűlés előtt figyelmeztették Lambrakiszt, hogy a görög neofasiszták az életére törnek, s valóban, csak véres ökölharc árán sikerült eljutnia a gyűlés színhelyéig. A gyűlés után, amikor barátai kíséretében a szemközti Cosmopolite szálloda felé tartott, a szomszédos utcából kiszáguldó, kisméretű teherautó elgázolta, majd az autó egyik utasa — a csendőrség által felbérelt két gyilkos egyike — egy vasrúddal fejbe vágta. Ez az ütés halálos volt! Lambrakisz azonnal nem halt meg, s megmentéséért megindult a küzdelem. Külföldi agysebészek utaztak Szalonikibe, kozíliumra, de a doktor életét már nem tudták visszadni. Lambrakisz május 27-én, az Akepans-kórházban belehalt súlyos fejsérülésébe ... A „MOSOLYGÓ FIÜ“ TEMETÉSE Lambrakisz temetésén 700 ezer ember vett részt. Valamennyien ezt az egy betűt kiáltották: „Z"... Ez a betű ugyanis, a régi görög nyelvben, annyit jelent: „O él!..." A temetést követően megalakult a Lambrakisz Demokratikus Ifjúsági Szervezet, s tagjai „lambrakiszoknak" nevezték magukat. A szervezet vezetőjének Mikisz Theodorakiszt, a zeneszerzőt választották, aki egy dallal állított emléket barátjának, a nagyszerű görög hazafinak. A dal címe: „A mosolygó fiú". Első sorai — nyers fordításban így hangzanak: „Nyáron kimentem az utcára, friss levegőt szívni, s találkoztam egy lánnyal, aki sírt: Meghalt a mosolygó fiú ...“ A dalban nem hangzik el Lambrakisz neve, de mindenki tudta, hogy róla szól, a mindig mosolygós arcú békeharcosról... A PER ÉS HATTERE A hivatalos Görögország igyekezett úgy beállítani, mintha véletlen közlekedési baleset történt volna csupán. Az ügyet egy fiatal vizsgálóbíróra, Szardzedakiszra bízták, aki Butisz szaloniki ügyésszel közösen folytatta le a hosszan tartó nyomozást. A vizsgálóbíró nem hagyta sem megvesztegetni, sem megfélemlíteni önmagát, s töretlen keménységgel lebbentette fel a fátylat a „balesetnek" álcázott gyilkosságról. A nyomozás során vádat emeltek a gyilkosság közvetlen elkövetői, a két bérgyilkos ellen, akiknek neve Godzamanisz és Emmaniulidisz volt. De bíróság elé kerültek a gyilkosság ■nagyhatalmú eltervezöi és szemhunyó cinkosai is: a szaloniki csendőrség parancsnokai — Mica tábornok, Kamucisz ezredes és mások. A pernek harminc vádlottja volt, s ítélethozatalra csak 1966. decemberében került sor, de a Lambrakisz halálát követő politikai vihar hozzájárult a reakciós, akkori Karamanlisz-kormány bukásához. A két gyilkos fogházbüntetést kapott. Bár bebizonyosodott bűnösségük, a rendőr- és csendőrtiszteket a szaloniki esküdtbíróság felmentette! A per napnál is világosabban megmutatta: kik irányítják a háttérből a görög neofasisztákat... És még egy „apróság"... 1967. áprilisában, amikor az ezredesek kerültek hatalomra Görögországban, s egyetlen börtönné tették az országot, a sza- Ibniki csendőrtiszteket — mint ez várható volt — visszahelyezték állásukba! POLITIKAI FILM-ANATÓMIA A gyilkosság hátteréről és a per körülményeiről Vaszilisz Vaszilikosz, a párizsi emigrációban élő fiatal görög író nagysikerű könyvet írt. Címe: „Z“ — Szaloniki, Szaloniki!... A könyv a párizsi Gallimard-kiadó gondozásában látott napvilágot, s megmozgatta egy másik, görög származású, Párizsban élő művész fantáziáját. Ez a művész Costa-Gavras filmrendező volt, aki a dokumentumregényből filmet készített, „Z", avagy „egy politikai gyilkosság anatómiája" címmel. A film: politikai kiállás. Minden alkotója részéről az! Nem volt könnyű elkezdeni a forgatást. — Eredetileg Franciaországban akartunk forgatni, — mondta egy interjú kapcsán a rendező —, de senki sem vállalta a produkciót. Ekkor külföldön néztünk körül. Az olaszok féltek; a jugoszlávok visszamondták; a törökök éppen akkor vették fel a kapcsolatot a görög juntával; Spanyolországról szó sem lehetett, az ott uralkodó politikai viszonyok miatt; Közel-Kelet a jelenlegi helyzetben nem jöhetett számításba. Végül a filmbeli újságírót alakító Jacques Perrin segítségével, aki egyben egyik producere is a filmnek, sikerül kapcsolatot találni Algériával, s a film így francia—algériai koprodukcióként született meg... A filmben Lambrakisz nevét a „Z“ betű jelzi, s csak így emlegetik: a doktor... Alakítója a kitűnő francia művész, Yves Montand. Lambrakisz feleségét a görög Irene Papas alakítja, a vizsgálóbíró: Jean-Louis Trintignant, az ügyész: Francois Périer, a két merénylő pedig Renato Salvatori és Bemard Fressen. A „Z“, avagy „egy politikai gyilkosság anatómiája“ az 1969-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját, Jean-JLouis Trintignant pedig megkapta a legjobb férfialakítás díját. KICSEMPÉSZETT DALLAMOK A film zenéje is jelkép. A fasiszta zsarnokság ellen küzdők leleményességének és összefogásának nagyszerű jelképe. A filmzene szerzője Mikisz Theodorakisz, aki száműzetése falujából csak úgy tudta kicsempészni Costa- Gavras filmjéhez a dallamokat, hogy fennhangon énekelte, fütyülte azokat. A falu parasztjai sokszor elmentek a háza előtt, megtanulták a dallamot, szájról szájra szállt a dal, s így jutott el a messzi Franciaországba! Somos Agnes az utóbbi két évszázad kínos szorgalmával derítették ki áldozatkész tudósok. Mióta beszélünk magyarul? A híres „Halotti beszéd és könyörgés“ — amely egyúttal az első finnugor szövegemlék is — i. u. 1200 előtt keletkezett, az ősmagyarságot pedig először Hérodotosz említi Kr. e. az V. évszázadban. Ma már nagy valószínűséggel rekonstruálhatjuk annak a népközösségnek nyelvrendszerét, amelyből a magyar is származik. Ez pedig az ugor nyelv, az ural-altáji nyelvek egyike. Valamikor e közös nyelvtől vált el a mi nyelvünk, hogy megkezdje önálló életét. A végleges szakadás i. u. az V. évszázadban ment végbe, amikor az ősmagyarság hazát keresve nyomult Európa közepe felé az Uráli Átjáró környékéről. Ekkor minden bizonnyal már a Halotti beszédhez hasonló nyelvet használtak. De még ezelőtt kellett kialakulnia a magyar nyelvnek. Ez az időpont még nincs eldöntve. Van olyan vélemény, amely szerint a kialakulás Kr. e. a VI. században, vagy még előbb, a IX.—VI. században történt, de vannak kutatók, akik az i. e. XX. évszázadot sem tartják kizártnak. Mai ismereteink azt valószínűsítik, hogy az ősmagyar nyelv az i. e. X. században — de inkább előtte, mint utána — már önálló nyelv volt. Ez az a kor tehát, amelytől nyelvünk életkorát számítanunk kell. Ez pedig nem kevesebb háromezer-háromezer ötszáz esztendőnél.- Kaphatnék-e ízelítőt a szétválás szemléltetésére? — Tessék. Ebben az időben ment végbe, hogy egyes szavak hangalakja megváltozott. A szókezdő „p“-ből „f“ lett. Az ugor korban így beszéltek: pa, piu, az ősmagyarok így mondták: fa, fiú. A „t“ a szó belsejében „z“-vé vátozott, a szó elején pedig „d“-vé alakult át. A „kő“ szót ugor nyelven így ejtették: „kewe“, majd „kev“, később „köv“, végül „kő“. Az eredeti alak a többesszámban ma is felbukkan: köv-ek. Érdekes, hogy a honfoglalás idején még megvolt a szóvégi magánhangzó, az ősmagyarban ugyanis nem volt egytagú szavunk (utu-út, hadu-had, kezü-kéz). Ennyi talán elegendő is a több ezeréves fejlődés vázlatos szemléltetésére. — Hát akkor mennyi idős a „nő“? És a „leány“? — Ä nő életkorára a nyelvész is csak dadogva adhat választ és roppant bizonytalanul. A „nő“ ősrégi szavunk, amely a két másik ugor nyelvben is megvan. Ugyanilyen régi a „leány“, amely voltaképpen szóösszetétel (lajany) és „fiatal anyá“-t jelent. Ezek a szavaink legalább háromezer esztendősek, bár az ugor nyelv szókincsében már több ezer évesek lehetnek. Ha már itt tartunk, állapítsuk meg ugyanezt a „férj“-ről is, amely a „fi-eri“ összetétele és az benne a meglepő, hogy mindkét alapszó — férfit jelent. Hogy miért kellett a házasembert kettőzve jelezni, ma már aligha tudunk rá választ adni. Sok ősrégi szavunk, mint például a „kéz“, vagy a „láb“ talán húszezer évesek is lehetnek. — És az „asszony“? — Az „asszony“ későbbi eredetű, de még az ugor nyelvvel való együttélés korából való és valamelyik indoiráni nyelvből vehettük át. Eredeti formája „ah-szin“ és vele akkor az uralkodó feleségét jelölték. Éppen úgy, ahogy a francia nyelvben a „madame“ sokáig a királyné címe volt. Az „úr“ szón egykor a magyar királyt értették. Még az „ország“ szó is az úr-ból származik, eredeti formája „uruszág“. Ugyanekkor keletkezhetett az „özvegy“ és az ősmagyar nők szorgalmára utaló „tej“ és a „vászon“ is. Ügy éreztem, hogy kezdünk elveszni a szavak történetében és a történelem tengerében. Pedig szerettem volna még mást is kérdezni. Például azt, hogy hány szavunk van. Az is fogas kérdésnek tűnik előttem, hogy hány nyelvet beszélünk itt a földön. Egyszer majd, kevésbé forgalmas időben megkeresem rá a választ. -*■---Szűts István Д «Uíuf fdcyni íuwratM Ъскшо liiu (Vj'ttlfHriim. -»ЦШ* V-ogmií. fh porti'cbxmuv uxguutí. élaiyt imUtfbm rtn,IK' devt mi* ifhancm Jdamur. cfodúm wliticki I j ха. f i'moid jMndiliiintmi gtimkutnl nmrut, , • foton nlunu wr ujft gumlet-rvl. frc «iiitdia iu„.. глго un intve. rü in порт cmdwl oi gi—ilf rw! . .U,!i , I .uUi) tiol?. batiUaa cbohar itrumrrvr ltot nrl. jv ul«!. ve. I ngtdt urdnmpiiiTrwintt. tfertt oj> nlnvr •ГпчИпгК. el o= gmulfboi h.iUbtr evet. tf r» «pnnlfntr wl ktitruv uoü v»>c.bu£ türelmeit- tmjr loannj volJ. H,,m l'«on tnujpnet. grmend w Annim lutdur evet. tbrwpivtt vtWtfvmvt wr ejt muncjf vdjgbtl*:. efttvn bnUbia cfpuculuct feit , timend w ntmtnte. lue elve. imv vogimic. íJng tfnv Lnumc fitmmiílid. tű tfnum --ÍS tinberunuklmtu Cf »trmtrr. rü mind «Idntv urov voynuc Vimjggut urotne ifttn kejthntr r* M»í «IX haffwrgpflun Wneki. ef kepggtn. ^fbulfciCi mtnd w Imner V f vmuggut f«tn aclkln nuruir ef btrrdug- imtluti trclungelr «Tutend jógii ;& . Inig uir ervrtr. ti шгшдоое (Veer ytuj aror kmcc odia l'atnlm ovdonu. tf kenut, bog xvgj intőd w bűnei. (íxtnugcpic mend l*etmicur. bug Ugrott uttafeatd iirwK four dein. inig Oben ív ш tnüCigncmu buiuflj w Imutr, tfnoboduclu wr urdung' ■Umuril. cfpucol KmemiTwI. tf vt*dRr wr pjiadbin mwtnubeb. efмшш ntfcj muobi urufjgbde utrr.ef IKŐb uivben rr»«r tf teifljTue umvlrnt с1чгшо1. fcjA. Scertbnef Ъттггт шшggűtc*fctgtnmbtrliUutrr bír *n* Mfn, ti bomufvilág nimmotbtltvl want: 'kmtt t> nepuo rnütr nimtrivc. Iliig ur nvr lugibncktl jbnum. у Ok. un* ktbdtbtn btíbuic. bugbirUgmp ívnu inend w iVcrrni tf nmrrm enpteon iov ^levt мсЬшты lityit wr. Cfnvbtmienic.cUinvr i r-onroelW-ft4te.de. nu. I)ic6n.n fti-Avi'l'-mjnt ; xftt»^ d^ownui w»r Д ^otftnf Az első finn—ugor szövegemlék 1200 körül keletkezett. A nagyszombati születésű Pray György fedezte fel és tette közzé szülővárosában 1770-ben, tehát éppen kétszáz esztendeje. Kiderítette, hogy 1228-ban a deáki (Diákovec) bencés templomban használták, s a XIII. századtól Pozsonyban kallódott. A kódexet ил1о n/iimrií nlr ni A felvételeket a szerző készítette