Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-11-23 / 47. szám
.físsss German Tyitov szovjet űrhajós, aki egyúttal festő is, saját szemével ilyennek látta és festette le Földünket és az űrhajót. L. Lisicky felvétele VI. forduló Nem sokkal ezelőtt, augusztus 7-én történt. A távíró monoton hangon közölte a nap utolsó óráinak világraszóló eseményeit. Egy mesterséges bolygó Föld körüli pályára bocsátása ma már nem újdonság, szinte napirenden van kozmikus korszakunkban. De az a mesterséges bolygó, aminek kibocsátását ebben az órában jelezte a távíró, számunkra különös jelentőségű volt. A Lastovicka (Fecske) II. — ahogy a tudósok elnevezték — két ország szakértőinek közös munkája. Szovjet— csehszlovák mesterséges bolygónak nevezhetnénk. Szovjet rakéta röpítette magasba a csehszlovák szakemberek készítette bolygót. Sok, miénkhez hasonló kis ország ma még álmodni sem mer arról, hogy a közeljövőben saját szerkesztésű bolygóját repítse a világűrbe , . . 1967-ben Moszkvában jöttek össze a világ 9 szocialista országának képviselői (közöttük Kuba és Mongólia is), hogy tanácskozzanak, hogyan tovább a világűr meghódításában. A kezdeményezés természetesen a szovjet szakemberek javára írható. S az eredmény: közös program kidolgozása a rakéták és a Kozmos típusú mesterséges bolygók kibocsátására. A program az Interkozmos elnevezést kapta. Az Interkozmos l-ben az NDK-ban gyártott alkatrészeken kívül már csehszlovák készülékek is voltak. Mindössze egy év telt el a nagy napig, amíg a csehszlovák tudósok felkészültek a kozmikus érettségire. Ezt a mesterséges bolygót, amely több mint kéthónapos útja alatt 207—1320 km távolságban keringett a fejünk felett, tudósaink teljesen önállóan szerkesztették, szerelték össze. Ezért volt számunkra olyan nagy jelentőségű. A hároméves előkészületek természetesen nem értek véget a sikeres startolással. A kibocsátott mesterséges bolygó pályájának figyelése és adatainak feldolgozása szintén a mi szakembereinkre várt. Hazánkban két figyelőállomást létesítettek a közelmúltban. Szlovákiában Kamenica nad Cirochou, Csehországban pedig a teská Lipa melletti Pánská Vés. Nap mint nap hallgatják ezeken a figyelőállomásokon a világűrből érkező „kozmikus zenét", a Lastovicka jelzéseit. Ez a jól sikerült kozmikus — érettségi vizsga természetesen a szovjet űrkutatók javaslatának és nagy segítségének köszönhető. Mindenki előtt ismeretes, hogy egy-egy ilyen sikeres kísérlet egy lépéssel mindig előbbre viszi a tudományt és technikát, pedig ezek megkönnyítik az ember mindennapi életét Ez után a kísérlet után a tudósok az ionoszféra kutatásé,t tűzték ki célul. A Föld légkörének vizsgálata szintén nagy jelentőségű. Mindenekelőtt arra a kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, hogy Földünk légköre hogyan rétegeződik és e légköröknek mi a jellemzőjük, hogyan hatnak az ember életére. Ennek о kutatásnak rövidesen nagyon praktikus jelentősége is lesz: a kozmikus repülést, az energiafejlesztést, és a szuperszonikus repülést fogja szolgálni, — ami már lassan kinő a gyermekcipőből. Büszkék lehetünk rá, hogy ebben a hatalmas méretű fejlődésben mór a csehszlovák tudománynak is része van. A KÖZÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS JELENTŐSÉGE A szocialista országok közös űrkutatási programja nemcsak a tudomány fejlődését szolgálja, hanem mindenekelőtt a baráti országok együttműködésének szimbóluma. Az együttműködés eredményességének záloga a barátság. Ez az összefogás sok csehszlovák szakembernek is köszönhető. Így a Szlovák Tudományos Akadémia kassai részlegének kísérleti fizika tanszéke, valamint a prágai Károly Egyetem matematika-fizika tanszékének köszönhető a siker oroszlánrésze. Az említett mesterséges bolygón kívül ők készítették azt a tudományos berendezést is, amelynek segítségével Szófiában felfogják az Interkozmos jelzéseit. Hasonló készüléket gyártottak az NDK részére is. A KOZMODROM LAKÓI A szovjet tudósok ma már úgy élnek a Kozmodromon, mint otthon. „Nemcsak a szerelőépületekhez akklimatizálódnak, hanem a városhoz is," — írta róluk egy alkalommal a Komszomolszkaja Pravda külön tudósítója. A tudósok között 4 csehszlovák szakember is van. Vezetőjük, a 34 esztendős Jaroslav Fiser, kísérleti fizikus, tudományos kutató.^ szovjet kollégák ugyancsak a Komszomolszkaja Pravda hasábjain elismerőleg nyilatkoztak tudósainkról: „A cseh és szlovák tudósok rövid idő alatt jelentős sikereket értek el a világűrkutatásban az Interkozmos keretében." Az Interkozmos ma már szimbólum. Annak a bizonyítéka, hogy egy kis ország is fel tud emelkedni a legfejlettebb országokhoz, ha tervei, eredményei a kölcsönös együttműködésen alapszanak. Felhasználjuk a szovjet tudósok vívmányait, és erőnkhöz mérten bővítjük, fejlesztjük azokat. Csak így tudunk lépést tartani a fejlődés világszínvonalával. Ma, amikor azt mondjuk, hogy a világ kozmikus korszakát éljük, ez a fejlődés igen jelentős számunkra. Hisz tulajdonképpen mi ezzel az Interkozmos programmal léptünk a kozmikus korszakba. Mesterséges bolygónkat nemcsak a Kamenica nad Cirochou és a Pánská Ves-i figyelő állomásokon ellenőrizték, hanem ugyanúgy figyelték Sófiában, az NDK-beli Neusterlitzbén, a franciaországbeli Poutiersben, és sok helyen szerte a világon. A kísérlet sikerrel végződött, s ez a siker egyaránt illeti a szovjet és a csehszlovák tudomány képviselőit. A VI. forduló kérdései: Az 1966-os Világürkutatási Világkongresszus hivatalos jelentése szerint ma kozmikus korszakot élünk. Mikor és mivel kezdődött ez a korszak? Mi a neve a szovjet kozmodromnak, és hol van elhelyezve? Mi az elnevezése a szovjet -csehszlovák mesterséges bolygónak? á BARÁTSÁG NEVtal Nemes Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a világ csaknem valamennyi országából jártak itt nők. A moszkvai Puskin utca 23-as számú épületére, a Szovjet Nőbizottság székházára gondolok. Szervezetünknek széles körű kapcsolatai vannak más országok asszonyaival, s ez örömmel tölt el bennünket, mert azt mutatja, hogy a Szovjet Nőbizottság munkája nem hiábavaló. Megalakulása nehéz időszakra, a hitleristák támadásának idejére esik. 1941 szeptemberének egyik estéjén nők gyülekeztek a Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában. Az elsötétített, feszülten figyelő Moszkva az országos nőgyűlés résztvevőit fogadta. A szónoki emelvényről szenvedélyes beszédek hangzottak el, amelyekből kicsendült a fájdalom, a harag, az anyák nyugtalansága és az elszántság, hogy életüket is feláldozzák a hazáért. Körülbelül kétezer nő jött el, sokuk katonaköpenyben, hogy az egész ország asszonyai nevében beszéljenek, mert minden nő őrhelyén állt: a partizánosztagban, a harcoló hadsereg lövészárkaiban, a gépek mellett vagy a földeken. A gyűlés részvevői felhívást intéztek a világ asszonyaihoz, hogy tömörüljenek antifasiszta egységfrontba. Megfogadták: minden erejükkel segítik a német fasizmus szétzúzását. Ezen az emlékezetes estén született meg a Szovjet Antifasiszta Nőbizottság, amely később a Szovjet Nőbizottság nevet kapta. A háború alatt négy országos gyűlést, voltaképpen négy kongresszust rendeztek* mindegyik kifejezte a szovjet nők őszinte óhaját, hogy valamennyi kontinens asszonyaival és leányaival vállvetve harcoljanak a közös ellenség ellen. A szovjet nők szenvedélyes hangú felhívásai nagy visszhangot keltettek. Szolidaritási táviratok, levelek, üdvözletek érkeztek az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztráliából, Indiából. Csupán Angliából körülbelül hetvenháromezer küldemény érkezett. így alakultak ki a nőbizottság első baráti, nemzetközi kapcsolatai. A háború után — amely véres nyomot hagyott a népek életében — megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. A különböző országok asszonyai elhatározták, hogy közös erővel védelmezik a nőknek mint állampolgároknak, anyáknak és dolgozóknak a jogait, őrködnek a gyermekek felett, munkálkodnak a béke, a demokrácia és a népek függetlenségének biztosításán. A Szovjet Nőbizottság egyik kezdeményezője volt az NDNSZ megalakításának. Tagja lett, elfogadta programját, és azóta
