Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-02-01 / 5. szám

Hazánk felszabadulásának 25. évében ünnepli az újvári Elektrosvlt nemzeti vállalat a gyár fennállásának 70 éves, és a búripari terme­lésről a gépipari termelésre valú áttérésének 20. évfor­dulóját. Húsz évvel ezelőtt Írták be a csehszlovák gép­ipari üzemek névsorába az Elektrosvlt nevet, és a gyár­tási termék szó mellé a „világítótestek“ és a „jég­szekrény* szavak kerültek. Lapozzunk vissza hetven lapot, vagyis hetven évet a gyár krónikájában,,és idéz­zük fel a kezdet kezdetét. AZ ÉVSZAZAD KÜSZÖBÉN A kalendáriumok 1899-et Írtak. Az akkor már 13 204 lakost számláló Érsekújvár városának elöljárói bele­egyezésüket adták az új gyár építéséhez, amelyben a város iparosításának kezdetét látták. A Nyltra megyei Közlöny 1899. szeptember 3-án a következőket irta: „Közgyűlés Érsekújváron* című vezércikkében: „Bánhegyi C. J. budapesti cég a város területén fel­állítandó cipőfelsőrész és lóbőrgyár érdekében ajánlatot tesz a városnak, s kérvényében felsorolja azon feltéte­leket, melyek megadásához köti ezen vállalat létesítését. A tanács javaslatba hozza a közgyűlésnek, miszerint tekintve, hogy ezen ajánlat nemcsak ipari, hanem köz­­gazdasági szempontból is a városra nézve felette elő­nyös, az ajánlatot teljes terjedelmében fogadja el. . . A közgyűlés a tanácsi javaslatot egyhangúan elfogadja, s ehhez képest elhatározza, hogy a gyár felállítására s összes mellék-épületeire, a Nyltra folyó bal partján, a hídfő közelében levő — mintegy 12 kát. holdnyi területet 700 forint vételár összeg mellett a cég tulaj­donába bocsátja... A vállalat köteles az építkezést karácsonyra a gyermekotthon világítását korszerűsítet­tük. Munkaidő után, hulladékanyagból 25 szép modern lámpát készítettünk a számukra. Ezenkívül természe­tesen mind a 62 gyerek ajándékcsomagot kapott, és a költségeket közösen fedeztük. Talán ezek azok a dol­gok, amelyek a munkán kívül is összetartanak ben­nünket. A gyár udvarán a befejezésre váró új gyárrészleg téglafalai homályosan látszanak a sűrű ködben. Ebben az épületrészben, főleg az üzem dolgozóinak kulturális és szociális fejlődését segítik majd elő. A gyár dolgozói felajánlásaikkal a selejtáru csökkentésével, a munka­­fegyelem megszilárdításával törekednek a legjobb ered­mények elérésére. A gyár épületvilágítást tervező osz­tálya nem feledkezett meg a „Nemzet a gyermekekért“ országos akcióról sem, amelynek keretében egy gyer­mekotthon, vagy iskola tervének ingyenes elkészítését vállalta. Üj, korszerű gyártmányok készülnek nem­sokára a gyár futószalagjain, mint például a germecid féle fénycsővel szerelt baktériummentesitésre szolgáló, levegőfertőtlenitő lámpák, hogy minél előbb tisztíthas­sák a színházak, mozik, várótermek, bölcsődék stb. levegőjét. A gyár dolgozói becsületes munkával, az áru­cikkek jó minőségével igyekeznek továbbra is kiérde­melni a vásárlók bizalmát. Készek a lámpák a közvilágítás számára VARGA MAGDA Bilié Sándorné mindenki bizalmasa A CSIKÓBŰRTŰ A FERTdnENiTÚ lámpáig azonnal megkezdeni, az épületeket még a tél beállta előtt tetőzettel ellátni, t az egész üzemet 1900. évi má­jus hó 1-én megkezdeni.. .“ ... és a város lakosainak segítségével a felépült két gyárépületben, amelyek ma Is koronatanúként állnak bz üzem bejáratának két oldalán, megkezdődött a szá­zadforduló évében a munka. A gyár az elmúlt évtizedek alatt többször gazdát cserélt. 1908-ban az üzemben 150 ló és csikó bőrét dolgozták fel naponta. A Bán­hegyi bőrgyár után Suess A. H. és fia, Bőrgyár rész­vénytársaság, Bata, Clkta, majd ismét Baía cipőgyár névtáblák alatt működött, s még a felszabadulás után is a Partizánskél aug. 29. nevet viselő cipőgyár üzeme­ként működött egészen 1950-ig. Ekkor új korszak kez­dődött a gyár életében. Az államgazdaság érdekében megkezdték 1950. október 1-én a gépipari termelést. ÉS LÖN VILÁGOSSÁG Elektrosvlt — nemzeti vállalat, feliratú cégtábla áll a gyár homlokzatán. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy már húsz év telt el azóta, hogy az első lámpaszállit­­mány kigördült a gyár kapuján. Húsz év óta építik, javítják, nagyobbitják az üzem területét, új műhely­­termek születtek, de az új korszak új vívmányai egyre nagyobb helyet követelnek maguknak. Itt állunk az üzem nemrég átadott részlegében, az ipari vllágitás szerelőműhelyében. A régi gyárépület teraszára ráépítettek egy emeletet, és ez vált az itt dolgozó 103 nő új munkahelyévé. Tonka Lajos mű­helyvezető egyike azoknak a munkásoknak, akik ugyan nem öregek, de már sokra emlékeznek a gyár életében, ö is, mint az üzem sok idősebb dolgozója, felcserélte a vargamesterséget a neoncsöves lámpák gyártásával. Ebben a műhelyben üzemek, bányák, kirakatok, utcai világítás, futballpályák, pincehelyiségek, iskolák stb. számára készülnek világítótestek. Nem könnyű munka, a női kezek megkeményednek a vas- és bakelitalkatré­szek szerelésében. De már megszokták és megszerették ezt a munkát, és különösképpen a műhely légkörét. Ebben a műhelyben nemcsak dolgoznak, hanem mint egy nagy család, úgy élnek, úgy viselkednek az embe­rek. 103 nő egy helyiségben, szinte hihetetlen, hogy ne akadjon nézeteltérés köztük. A Jó LÉGKÖR TITKA A nők 98 százaléka az üzemi nőszövetség tagja, ezért Bilic Sándornét, a műhely nőszövetségi bizalmiját ké­rem, hogy árulja el a jó női közösség titkát. — Semmi titkunk nincsen, csak igyekszünk egymást megbecsülni. Ez a műhely az egyedüli az üzemben. ahol csak egy műszakban dolgozunk, és ide összponto­sították a kisgyerekes anyákat, valamint a csökkent munkaképességű dolgozókat. Mi pedig meg akarjuk mutatni, hogy a jó beosztásért többet teszünk, mint amennyi a kötelességünk lenne az üzemmel szemben. Az egész műhely egy nagy szocialista munkabrigád, és azt szeretnénk, ha a legjobb eredményeket érnénk el. Eddig még mindig teljesítettük a tervet, és továbbra is szeretnénk. A fiatalok nem tudják még úgy értékelni a munkalehetőséget, mint mi idősebbek, és bizony sok­szor leckét kapnak tőlünk a munkafegyelmet, a pénz megbecsülését illetően. Sokszor úgy érezzük, hogy egy nagy család az egész műhely. A közös kirándulások, az üzemi nyaralóban töltött napok, a sportrendezvé­nyek, kulturális estek, amelyeken részt veszünk, a mun­kán kívül is összetartanak bennünket. Közös gyerekeink is vannak. Műhelyünk már öt éve védnökséget vállalt a tajnai gyermekotthon, „élő szü­lők árvái* felett. Minden évben többször meglátogatjuk őket, és ajándékokat készítünk számukra. Az otthon parkjában hatalmas hintát építettünk nekik, hintalova­kat, játékokat ajándékoztunk. Az otthon újjáépítésekor egy hétig az üzemi nyaralóban laktak a gyerekek Autóbuszkirándulásokat rendezünk számukra. Az idén A gyermek­­otthon kis lakói őrültek az aján­dékoknak Az ipari lámpák szerelő-szalag­­jánál a zaj miatt nemigen lehet beszélgetni ► Ladislav Andris felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents