Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-02-01 / 5. szám

A LENINIZMUS ESZMEINEK MEGVALOSlTASAÉRT „Lenin születésének 100. évfordulójára emlékeivé, a tzovjet nép, a ixoeialiita országok népei, a nemzet­közi munkásosztály, minden forradalmár harcos szem­lét tart erői felett, meghatározza tevékenységének további távlatait és feladatait, erősiti harci egységét a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért folyó küzdelemben” — olvashatjuk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB téziseiben. Termelő üzemeinkben, intézményeinkben, szerveze­teinkben ünnepi gyűléseken, előadásokon emlékeznek meg V. I. Lenin születésének századik évfordulójáról. Beszélnek életéről, munkásságáról, idéznek műveiből, s úgyszólván vetélkednek, ki köszönti méltóképpen e nagyjelentőségű jubileumot. Mi lesz az ünneplés mércéje, a megemlékezés, a „lenini nevelés" szín­vonalának fokmérője? Nem elég, ha megtanuljuk, hol élt, dolgozott, mit tett és mondott Lenin, ha be­téve tudjuk művei néhány idézetét, ha mondásai piros betűkkel irodákban és munkatermekben a falon ékes­kednek. Ha csak ennyiből áll a megemlékezésünk, az ünneplésünk — nem sokat tettünk. A Leninről való megemlékezés a leninizmus eszméi­nek megvalósítását kell hogy szolgálja. „A dolgozó nők igen nagy részének tevékeny rész­vétele nélkül szocialista forradalom nem lehetsé­ges ... A mi törvényünk a történelemben először szüntette meg mindazt, ami jogfosztottá tette a nőt. De a törvény még nem elég." Lehet, hogy Leninnek ezeket, a munkásnők első összoroszországi kongresszusán, 1916. novemberében elmondott szavait is idézik majd sok üzemben, ahol nők dolgoznak, olyan helyen is, ahol csak beszél­nek erről, de még ma Is igazságtalanul megkülön­böztetik az egyenlő szakképzettségű női munkaerő értékelését a férfiakétól, ahol más súlya van a szó­nak, ha nő mondja, s másképpen mérik nemcsak a fizetést, hanem a prémiumot is, ahol a „másnapos" férfi hiányzása behozható mulasztás-számba megy, de a beteg gyermekét orvoshoz vivő anya távolmara­dása lógásnak számít. Nem árt tehát idézés közben gondolkodni; mi az, amit Lenin örökéből megvalósítottunk és mit kell még tennünk, hogy a marxizmus—leninizmus eszméi valóra váljanak. A női egyenjogúság problémáin túl a mun­kafegyelem, felelősségvállalás, forradalmi hagyomá­nyaink megőrzése és továbbfejlesztése, a kommunista és munkásöntudat, a proletár internacionalizmus el­méleti ismeretei és gyakorlati megvalósítása különö­sen fontos és nagyjelentőségű hazánkban, mert a közelmúlt tapasztalatai azt bizonyítják, hogy mélyeb­ben kell ismernünk a lenini eszméket, és meggyőző­désünk realizálását sosem lankodó harccal és munká­val kell biztosítanunk. A NAGYVILÁGBÓL Népszámlálás a Szovjetunióban Január 15—21-ig tartották meg a Szovjetunióban a népszámlálást. Az előző népszámlálásoktól elté­rően, a kérdőíveken a nemzeti­ség, az anyanyelv, az idegen nyelvtudás, az Iskolai végzettség és kereseti forrás kérdések is szerepelnek. Ha a népszámlálók már minden falu és város polgá­rát felkeresték, és segítségükre voltak a kérdőív kitöltésénél, az Iveket átvizsgálják és villany­számológép segítségével megkez­dik körzetenként az anyag fel­dolgozását. A népszámlálás ered­ményének első adatait előrelát­hatólag április 22-ig dolgozzák fel a moszkvai számítóközpont­ban. Képünkön T. Kruglová, a leningrádi számítóközpont ellen­őre, a népszámlálás kérdőíveit ellenőrzi. Banja Luka tavaszra vár Haraszti E. Az idei erős tél vas­tag hőtakaróval bo­rította Jugoszlávia városait is, és ez na­gyon megnehezíti a földrengés sújtotta Banja Luka városá­ban az újjáépítési munkálatokat. A la­kókocsikat, amelyek­ben a földrengés ide­jén összedűlt interná­­tus lakóit szállásolták el ideiglenesen, méte­res hó fedi. Minden nehézség ellenére, a város élete tovább folyik és a lassan kö­zeledő tavaszra vár. csomagolásban A budapesti Cso­koládégyárban új automatikus gép­sort szereltek fel a fondan bonbo­nok csomagolásá­ra és készítésére. иpo Penn brat*«” unison Sq. Garden Potyautasok Az év első napjaiban százával tüntettek New Yorkban, a köz­lekedési hivatal épülete előtt, a felemelt Jegyárak miatt. A tüntetés szervezői rámutattak arra, hogy az Egyesült Államok évente 30 milliárd dollárt költ a vietnami háborúra, amely — a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások árának emelésével - a dolgozók vállát terheli. Képün­kön a New York-I földalatti egyik megállójánál egy tüntető potyautas jegy nélkül igyekszik feljutni a villamosra. z < 00 cn D mI I— СО < Ű0 > Eg у londoni kórhátban, Lettso Rosemary asszonynak hatos ikrei születtek. A ntgy leánygyermek és a fiú egészséges, a hatodik meghalt. Hét hónapra születtek, császárvágás­sal. A gyerekeket inkubátorban he­lyezték el, s remény van arra, hogy mindnyájan életben maradnak. Az anya 23 éves, s tablettákat is hasz­nált a megtermékenyítésre, mert attól félt, hogy nem lesznek gyermekei. Elkészült Oszakában az Expo 1970 világkiállítás csehszlovák pavilonja. Már az első kiállítási tárgyak is meg­érkeztek a pavilonba, melyet a ros­tocki kikötőből szállítottak hajóval Oszakába. Ezek között szerepel a kassai „János“ harang is. Ezt a ha­rangot 1557-ben készítették, és 1926- ig a kassal Szent Erzsébet dómban jelezte kongásával az idő múlását. Akkor került a múzeumba, s most a világkiállításra. Nyugat-Németországban megállapították, hogy a legtöbb munkabaleset, mely a dol­gozók figyelmetlenségéből adódik, kedden délután 13 és 17 óra között történik. A balesetek alanyai rendszerint 25 és 35 év közötti fiatalok. A Varsó melletti Plonsk városkában több mint száz személy betegedett meg — fertőzött sertéshús fogyasztásától. A hírek szerint a hús házi disznóölésből szárma­zott, melynek levágására a tulajdonos nem kapott engedélyt. Londoni jelentés szerint, nem régen két híres filmszínésznónek kellemetlensége tá­madt drága bundáik miatt a londoni hiva­talokban. Gina Lollobrigida, a londoni televízióban vendégszerepeit, és ebből az alkalomból hét bundát hozott magával. Legújabb „maxi* bundájával felingerelte a londoni állatvédők egyesületének tagjait, akik szemére vetették, hogy bundájához legalább tíz tigrisnek kellett áldozatul es­nie, pedig ebből a nemesvadból ma már csak kb. 600 él a természetben. Állítólag Gina hét bundája 250 vadállat bőrébe ke­rült, főképp tigrisekébe, leopárdokéba és jaguárokéba. Carola White angol filmszinésznőre a londoni fináncok vetették ki hálójukat. Amerikából való megérkezésekor a repülő­tér vámhivatalában kijelentette, hogy öt bundáját Londonban vette, de a vámhiva­tal kinyomozta, hogy azokat Amerikából hozta magával. A bíróság a hires film­­színésznőt 500 font sterling pénzbüntetés­re, és a csaknem 6000 font sterling értékű bundák elkobzására Ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents