Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-09-28 / 39. szám

I épdalkutatds magyar módra —

■ I

И .n

Л

TJ 3

‘«y =

•O ’SСП E

о 2

о S ? о

‘2 с

О W ‘О)

.. _п Е «ю J2S*a •и с

о ■- ;о -* .Ü —

О 3« 0:0

— '3 N

сп-о :2

■§ О :0

— >о с о

CŰ о J3

ELEKTRONIKUS

SZÁMOLÓGÉPPEL

Mindazok a külföldiek, akik a budai Várból látták a Duna palotákkal szegélyezett pesti oldalát, nehezen felejtik el az eléjük tárulkozó panorámát. Ennek a látványnak egyik elválaszthatatlan része a Magyar Tudományos Akadémia műemlék épülete, amelynek második emeletén — éppen a Halászbástyával és a kőcsipkékből szőtt Mátyástemplommal szemben — székel a Magyar Tudományos Akadémia Népdalkutató Csoportja.

A csoport hivatalosan ugyan alig két évtizede működik, de már megalakulásakor a magyar népzenekutatásnak olyan hagyománya volt Vikár Béla, Bartók és Kodály munkássága nyomán, amely forradalmasította az európai zenetudományt. Az intézet élén — egészen haláláig — Kodály Zoltán állt. Zenepedagógiai munkásságának világhírneve van, japánok, kanadaiak, amerikaiak éppen úgy tanulmányozzák módszereiket, mint a haladó afrikaiak. A Népzenekutató Csoport Európa legnagyobb ilyen természetű intézménye, amely a mindennapos munkába a legkorszerűbb eszközöket állította.

Ma tizenhat tudományos munkatárs, végzi azt a munkát, amely kezdetleges eszközökkel még a század elején indult meg. Három nagy szobában nem kevesebb, mint százezer magyar népdalt őriznek magnetofonszalagokon, fonográfhengereken, vagy egyszerűen kottafejekbe zárva. Legtöbbjük több száz esztendős, van azonban köztük másfélezer éves is. Hihetetlennek tűnik, hogy népdalaink még a honfoglalás előtti korból maradtak ránk, a tudósok azonban megállapították, hogy kialakulásuk még régebbi időre tehető.

Bár Bartók már a századforduló után kezdte meg tudományos gyűjtőmunkáját, a Tudományos Akadémia csak 1934-ben adott megbízást a gyűjtemény kiadásának előkészítésére. Két háború és ezernyi akadályon túljutva, csak az elmúlt években jutott el a csoport a nemrégiben

CSAK MA forrásból..

.Az én vezéreszmém amelynek, mióta csak zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje... minden háborúság és viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem, amennyire erőmtől telik, szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta friss és egészséges legyen az a forrást"

}14

Huszonöt évvel ezelőtt 1945. szeptember 27-én az Amerikai Egyesült Államokban, emigrációban meghalt Bartók Béla, századunk egyik zenei zsenije. Egy rendkívüli ember életútja befejeződött ugyan, de művei egyre jobban életre keltek, zenekarok, kórusok, egyének hangszerén és ajkán, hogy az egész világot egybe ölelő harmóniával, milliók lelki felemelkedését kiváltva, zengjék alkotójuk halhatatlanságát.

Bartók Béla Torontói megyében, Nagyszentmiklóson született 1881-ben. Édesapja a helybeli földműves

iskolának volt az igazgatója, édesanyja, Volt Paula tanítónő volt. A zenét szerető és értő szülők már 3 éves korában felfedezték fiuk különös zenei hajlamát, ritmusérzetét. A kisfiú dobbal verte ki az ütemet — kifogástalanul — édesanyja zongorázását kísérve, ötéves korában, amikor már zongorázni tanult, bámulatosan rövid idő alatt saját kis szerzeményével lepte meg édesapját a nevenapján.

Megbűvölten hallgatta ugyanebben az időben az első hangversenyt életében, amelyet a helybeli zenekar adott.

Emlékezhetünk-e megilletődöttség nélkül azokra az évekre, amelyeket Bartók Béla városunkban, Pozsonyban töltött? Itt áll az ősi, komor épület a volt Klarisszák templomának szomszédságában, a régi katolikus főgimnázium, amelynek Bartók éveken át diákja volt. A klasszikus stúdiumok mellett itt kapta az első komoly zenei oktatást, ebben a muzsikát kedvelő városban, ahol hangversenyre, operába járhatott, és ahol komoly zenei szakemberek voltak. Még élnek néhányon a kortársak, tanítványok közül, szűkebb baráti köréből, akik beszélnek róla, személyes élményeket elevenítenek fel. Köztük özvegy Albrecht Sándorné, akinek zeneszerző férjével de sok házi koncertet rögtönzött a gimnazista — majd érettebb korú - Bartóki

Nyilvánosság előtt a pozsonyi színházban szerepelt 15 éves korában, majd iskolai ünnepélyeken és a megyeháza dísztermében, óriási sikerrel.

Lehet néhány szóval kifejezni azokat a hatásokat, amelyek a fiatal Bartókot érték? Pesten a /Zeneakadémia növendéke, amikor a Kossuth-szimfóniát komponálja. Majd a Liszt rapszódiát, az Op. 1-et, melyet Gruberné Sándor Emmának (később Kodály Zoltán felesége) ajánl, akivel tanárjánál ismerkedik meg, és aki csalhatatlanul felismeri benne d zsenit.

A Kossuth szimfónia manchesteri bemutatása már a világhír kezdetét jelenti.