Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-01-25 / 4. szám

DISZNÓTOROS vacsora Átél örömei: gyerekeknek a szánkózás és a hógolyózás, felnőtteknek pedig a finom disznótoros vacsora. Nem okvetlenül szükséges sertést tartanunk ahhoz, hogy téli estéken jó ropogósra sült hurkát, kolbászt vagy ízletes disznósajtot tálalhassunk vacsorára. Az ügyes házi­asszony mindezt hentes segítsége nélkül, maga is elkészítheti, receptjeink szerint. Házikolbász Kétharmadrész sertéslapockát hártyájától teljesen megtisztítunk és egyharmadrész szalonnával félfinomra daráljuk vagy apró­ra megvagdaljuk. Azután minden kilóra 25 g sót, 3 g darált fehérborsot, ízlés szerint csípős pirospaprikát keverünk hozzá. Az­után tisztára kimosott vékony marhabélbe töltjük, tetszés szerinti darabokat készí­tünk belőle, és néhány napra hűvös helyre felakasztjuk. Ha van rá mód, a kolbászokat füstöltethetjük. Májashurka Hozzávalók: egy sertéstoka fele, egy darab fodorháj, egy sertésmáj fele, sertéstüdőből tetszés szerinti darab. Ezenkívül zsírban párolt vöröshagyma, feketebors, só, majo­ránna, abáló lében félig megfőtt rizskása, egy kevés abálólé. A megdarált húsokat a fűszerekkel és a félig megfőtt rizzsel vas­tagbélbe töltjük, pálcikákkal befogjuk a két végét, és lassan fővő abálólében meg­főzzük. Utána pár percre hideg vízbe tesz­­szük, majd tiszta deszkára kiszedjük. Véreshurka Hozzávalók: szív, sertéstoka, fodorháj, fe­ketebors, só, finomra tört kapormag, tejben áztatott zsemle, átpasszírozott vér, zsírban párolt vöröshagyma. A hozzávalókat meg­daráljuk a hagymával együtt, belekeverjük a fűszereket, majd az egész masszát a lan­gyos vérrel elvegyítjük. A legszélesebb disznóbélbe töltjük, végeit jól elkötjük, és abálólében kifőzzük, mint a májashurkát, majd hideg vízben leöblítjük. Disznósajt Hozzávalók: 1 nem túl kövér disznófej, szív, nyelv és egy kevés bőr, hogy meg­kocsonyásodjék. Fűszerek: só, bors, fok­hagymalé. Mivel a városi háziasszonyok nem tudnak sertésgyomrot szerezni, ezért a disznósajt elkészítése során kissé másképp járunk el, mint falun, a disznóvágáskor készített sajt főzésénél. Gyomor helyett vásároljunk közepes nagyságú, vastagabb igelitzacskókat. Természetesen a zacskók­nak teljesen hibátlannak kell lenniük, hogy a lé ki ne csuroghasson belőle. — A húsokat a fűszerekkel és a bőrrel együtt feltesszük főni, annyi vízben, hogy ellepje. Amikor a hús már puhulni kezd, mintát teszünk ki a léből egy tányérkára. Ha ko­csonyásodik, akkor már jó. A levet egy edénybe leszűrjük, azután a fejet kicson­tozzuk és a többi hússal együtt hosszúkás csíkokra vagdaljuk. Vékony cukorspárgát készítünk elő, majd a vagdalt húst (ame­lyet a fokhagymalével jól összekevertünk) beletöltjük a megmosott, tiszta igelitzacs­­kóba, és mindegyikbe töltünk egy keveset a leszűrt, kocsonyás léből, azután cukor­spárgával jól bekötjük, egy nagyobb desz­kára rakjuk, egy másikkal letakarjuk és valami nehezéket teszünk rá (vigyázva, hogy a zacskók ki ne fakadjanak!). Fánkkülönlegességek A magyar konyhának vannak bizonyos ünnepekhez vagy időszakhoz kötött, hagyományos ételei. Ilyen a karácsonyi hal, a mákos- és diós-patkó, a húsvéti báránysült, sonka és tojás, továbbá a farsangi fánk is. A farsangi időszakban ez a zsírban sült, finom tészta szinte elmaradhatatlan. A hagyományos fánk­receptet minden háziasszony ismeri, s ennek elkészí­tési tudománya anyáról leányra száll. Tehát mai szá­munkban kevéssé ismert fánkrecepteket közlünk. Rózsafánk 6 tojássárgáját, 2 kanál rumot, 3 kanál tejfölt, 2 dkg vajat, egy kevés sót és annyi lisztet, hogy kissé lágyabb tésztát kapjunk belőle, jól összegyúrunk. Szép simára kidolgozzuk, egy kissé pihentetjük, az­után vékonyra kisodorjuk és három-négy féle nagy­ságú bádog rózsaformával kiszaggatjuk. Ha nincs rózsaformánk, pogácsaszaggatóval is kiszaggathatjuk, s a szélét éles késsel csillag formában bevagdoshat­juk. A lapocskák közepét megkenjük egy kis tojás­­fehérjével, hármat-négyet nagyság szerint egymásra rakunk (legfelülre a legkisebbet téve), a közepét le­nyomjuk az ujjunkkal, és a fánkokat forró zsírban vagy olajban kisütjük. Szép sárgára sülve olyan lesz, mint egy kinyílt rózsa. Tálra rakva, mindegyik köze­pére egy-egy szem cukrozott gyümölcsöt (cseresznyét) teszünk, és porcukorral meghintjük. Nagyon mutatós és igen jó Ízű tészta. Csörögefánk Hozzávalók: V2 liter liszt, V2 dkg élesztő megkelesztve, 6 dkg vaj, 6 dkg cukor, csipetnyi só, 2 tojássárgája. Rétesztészta keménységűre gyúrjuk, egy óra hosszat kelesztjük, azután cifrázó kerékkel (rádlival) kivag­dossuk és forró zsírban vagy olajban kisütjük. Még melegen vaníliás porcukorral meghintjük. Fahéjas fánk 20 dkg lisztet, egy csipetnyi sót, 2 tojássárgáját, 10 dkg vajat, egy kávéskanálnyi cukrot, egy evő­kanálnyi rumot annyi tejszínnel gyúrunk össze, hogy a rendes rétestésztánál keményebb legyen. Azután alaposan kidolgozzuk és ha kézzel jól kigyúrtuk, tegyük a jégre 30—40 percre. Azután a gyúródeszkán négyszer egymás után kinyújtjuk, legvégül vastag kés­foknyira, majd egyenlő darabokra vágva, fehér házi­cérnával rákötjük a sütőformákra, és forró zsírban (vagy olajban) megsütjük. Majd a cérnánál fogva kiemeljük, kirázzuk a formából, tálra rakjuk, és fa­héjas porcukorral bőségesen meghintjük. (Bármilyen bádogformát használhatunk: rózsa, csillag, szív stb.). Anyaga lehet fehér vagy bármilyen halvány, pasztellszínű lenvászon. Két- vagy háromféle színárnyalatú fonallal dolgozunk. A színeket ízlésünk szerint állítjuk össze. A mintát a következőképpen rajzoljuk rá az abroszra: Az egyenesre vasalt vásznat négyszögletesre összehajtjuk, így megkapjuk az abrosz egynegyedét. Erre vastag grafit­ceruzával vagy színes krétával rárajzoljuk a megnagyított képünkön látható sarokmintát. Azután az összehajtott abroszt megfordítjuk, és a következő sarokra rajzoljuk rá a mintát, ügyelve, hogy ugyanabban a vonalban folytatódjék. Tovább is így járunk el, míg az egész mintát folytatólag be nem rajzoljuk. A kivarrást egyszerű láncöltéssel végezzük. A szirmok végén és közepén az árnyéko­lást szintén láncöltéssel készítjük. HÍMZETT UZSONNAABROSZ

Next

/
Thumbnails
Contents