Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-08-17 / 33. szám

SZLAVOS

Magyarország, s most Szlovákia első papírgyárát, a szlavosi papírgyárat Gyürky Johanna alapította 1817-ben. Hogy a nők jó üzletemberek, ha arra termettek, ezt bizonyítja ennek az asszonynak az esete is. Észak-Gömör apró falvacskáiban nem egy hámor, papír-malom működött, de merész gondolat s cselédeket híján, Johanna asszony papír-malma hamarosan fölé kerekedett a többinek. Johannát nemcsak az anyagi érdekeltség vitte bele ebbe a vállalkozásba, hanem a forradalmár, az újat akaró természete is.

így több mint 150 éves távlatból egyszerűnek tűnik az egész. Valaki alapított egy gyárat, amelyik fokozatos fejlődéssel magába szippantotta az apróbb üzemecskéket, s az ország első papírgyára, sőt európai hírnevű gyára lett. Am a buktatókat végig kellett járnia Johanna asszonynak is. Nemegyszer került válságos helyzetbe, éppen azért, mert merész volt. Mert nem sajnálta a pénzt, s külföldi _ tanulmányi utakra küldte mestereit, drága gépeket vásárolt. Magától sem sajnálta a fáradságot. Rengeteget utazott. Személyes kapcsolatot tartott fenn megrendelőivel, s hogyha valami újat hallott Európában a papírgyártás terén, azt rögtön alkalmazta, hasznosította saját gyárában.

Amíg a Gyürky család kezében volt a gyár, legföljebb 80 munkást alkalmaztak, de amikor 1873-ban egy részvénytársaság vette át, bővülni kezdett a gyár, egyre több munkásnak biztosított kereseti lehetőséget. Az 1900-as évek elején már erősen érződik az alakuló munkásmozgalom ereje. S a fejlődés, az események minden egyes mozzanata, valamilyen nyomot hagy a gyár történelmében.

// -A két világháború közötti időszak volt a legszínesebb, legmozgalmasabb. Tüntetések, munkásgyűlések váltották egymást, amelyek egyikén részt vettek Gottwald és Zápotocky elvtársak is. Arról, hogy mikor alkalmazták az első női munkaerőt, nincs dokumentum, lehet, hogy rögtön о kezdet kezdetén, lehet csak jóval később, de az 1900-as években már nagy százalékban dolgoztak nők a gyárban, akik éppúgy bekapcsolódtak a munkásmozgalomba, mint a férfiak. 1942-ben tüntetéseket is rendeztek a béremelésért.

1944-ben a papírgyár fontos partizánfészek lett. Itt nyomtatták a röpiratokat, felhívásokat. S még ebben az évben egy robbanás következtében a gyár majdnem megsemmisült. A robbanás, amelynek okát a mai napig sem sikerült megállapítani, harminckét emberáldozattal, s felmérhetetlen anyagi kárral járt.

A felszabadulás után új korszak kezdődött a gyár életében. Ugyan jó néhányszor nevet cserélt, de ez mit sem változtatott a lényegen. Mindmáig Szlovákia egyik legjobb papírgyára.

Jón Polomsky elvtárssal, az üzemvezetővel, járjuk végig a gyárat, főleg azokat a részlegeket, ahol nők dolgoznak. (Körülbelül 40 %-ban női alkalmazottja van a gyárnak.)

— Az asszonyokra mindig lehet számítani. Érdekes hogy éppen a családosokra. Nem mintha panaszkodni akarnék a fiatalokra, de velük sokkal több baj van. Valahogy nincs bennük annyi felelősségtudat, kötelességérzet, mint az idősebb munkásnőkben, akik 10—15 évet dolgoznak le ugyanazon a részlegen, ugyanabban a beosztásban — mondja Polomsky elvtárs. Figyelem a füzetkészítés bonyolult műveletét. Az egyik összeválogatja, összeállítja a lapokat, a másik egybevonja a közepén s továbbadja a fedélragasztónak. Ezeknél megállók, hogy elcsodálkozzam villámgyors mozdulataikon.

— Nagyon ügyesek a lányok — dicséri őket Polomsky elvtárs üzemvezető. — Tkacuková Jozefina a vezetőjük, már évek óta együtt dolgoznak. Megalakították a szocialista munkabrigádot is. Nem rajtuk múlik, hogy a gyár termékeinek csak igen alacsony százaléka jut ki például a nyugati piacokra, ami különben jövedelmező üzlet lenne. Sajnos nem a legkorszerűbb a felszerelésünk, még az 1800-as évekből való gépeken is dolgozunk. Az egyik oldalon valóban nagyon öreg, múzeumba való gépek, a részleg másik végében, a nagyon bonyolult $ nagyon korszerű füzetkészítő gép. Tizennégy ember munkáját végzi, s olyan pontossággal, amire ember képtelen.

— Néhány év múlva talán sikerül korszerűsítenünk a gyárat. Hogy lássa a különbséget, mondok rá egy példát. Ma egy műszak alatt 90 ezer darab szalvétát gyártunk le, s 1972-ben, a korszerűsítés után, ugyan-