Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-08-10 / 32. szám
TURISTA PARADICSOM Lengyelország nyugati és északi részén, hála természeti szépségeinek, kedvező éghajlati viszonyainak és a szanatóriumok sokaságának, fejlett turistaparadicsom alakult ki. Huszonöt év alatt, tehát a felszabadulás áta, az itteni üdülőkben és szanatóriumokban több mint 15 millió ember üdült, illetve gyógykezeltette magát. Persze, a kirándulók száma még ennél is jóval nagyobb. Ezeken az északi és nyugati területeken bonyolódik le ugyanis Lengyelország turistaforgalmának 40 százaléka, országos viszonylatban itt található a turistaforgalmi férőhelyek 50, és a turistaforgalmi közétkeztetés 30 százaléka. Hozzá kell még tenni, hogy mindehhez egyéb, a turistaforgalom céljait szolgáló berendezések is járulnak, például a sífelvonók, amelyekből itt 26 épült föl. Feltételezhető, hogy ebben az évben a szóbanforgó területeken csak a szakszervezeti beutalással üdülők száma meghaladja majd az egymilliót Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 1948-ban itt még alig 250 ezer személyt tudtak ellátni. A legnagyobb idegenforgalom Alsó Sziléziában zajlik le, ahol évente — az idény itt egész évben tart — mintegy 4,5 millió turista, üdülő és beteg fordul meg. Az emberek ebben az évszakban a szabadságra gondolnak, erről beszélnek, ennek örülnek, ez a gondjuk. A saját és mások szabadsága ilyenkor mindenkit szerfölött érdekei... A lengyelek túlnyomó többsége, nyáron veszi ki a szabadságot, legalábbis annak nagyobbik részét. Náluk a munkaviszonyban levő állampolgárnak 22 munkanapnyi szabadságra van igénye. A vasárnapokat is beleszámitva ez a gyakorlatban csaknem egy egész hónap. A tavaly életbelépett rendeletek eltörölték a kétkezi és a szellemi dolgozók szabadságjogosultsága közötti különbséget, ugyanis nemcsak a ledolgozott évek számítanak, hanem az iskolaévek is, akár közép-, akár szak- vagy főiskoláról van szó. Vannak olyanok is — főleg az idősebbek között —, akik otthon „szabadságolnak", de a lengyelek többsége már el sem tudja képzelni a pihenést máshol, mint a tengernél, vagy a hegyekben, hazai vagy külföldi turista utakon, kirándulásokon. De beszéljenek erről a számok. Ebben az évben a legszebb lengyelországi nyaralóhelyeken 14 napos időszakokban (de egyre többen választják a 21 naposakat) összesen több mint 8 millió személy fog nyaralni. A különféle rövidebb társasutazásokra csaknem 19 millió érdeklődő jelentkezett. A turisztikai és az utazási irodákban a hétvégi társasutazásokra több mint 35 millió a jelentkező. Ha ehhez még hozzászámítjuk az autós, a kerékpáros, a motoros és gyalogos „egyéni akciókat", akkor egyáltalán nem meglepő az a statisztikai adat, miszerint Lengyelország a hazai turisztika terjedelmét illetően az európai országok között az elsők között foglal helyet. Az utazgató, szabadságoló lengyelek leggyakoribb úti célja — kivéve a kisebb kirándulásokat az NDK vagy Csehszlovákia határmenti vidékeire — a Fekete-tenger, a Balaton és az Adria partja. Az ilyen nagyobb méretű külföldi társasutazásokon évente átlag 2 millió személy vesz részt. Ezzel szemben az a lengyel állampolgár, aki szabadságát valahol a Balti-tenger partján, a lengyel Tátrában vagy a Mazur-tavak mellett tölti, egyre több külföldivel találkozik. Tavaly például 1 974 923 külföldi töltötte szabadságát Lengyelországban (1,7 millió a baráti szocialista országokból). Az idén 2,2 millió külföldi nyaralóra számítanak. Persze, ezek a számok világviszonylatban még messze vannak az idegenforgalmi csúcsoktól, de meg kell jegyezni, hogy tíz évvel ezelőtt, 1960-ban még csak mindössze 184 000 külföldi turista látogatott el Lengyelországba. Az elmondottakkal kapcsolatban figyelembe kell még vennünk azt is, hogy egyre több az átutazó turista is, főleg az E-14-es útvonalon, amely a skandináv államokat köti össze a. Balkán-félszigettel, és az E-8-as, valamint az E-22-e$ útvonalon, amelyek Nyugat-Európát kötik össze a Szovjetunióval. A Pienineket mint Lengyelország legszebb vidékét tartjuk számon. Idegenforgalmi értéke annál is nagyobb, mivel a természet áldásain — érdekes állat- és növényvilága, festői tájak, a Dunajec vize — kívül a turista megismerkedhet a horálok építkezéseivel, eredeti kultúrájával, s nem utolsósorban számos történelmi emlékművel is. Bátran állíthatjuk, hogy itt a természet és az ember műve lenyűgöző szépségű egységben olvadt össze. A Pieninek legérdekesebb turisztikai látványossága az utazás a Dunajecen. Erre a célra előbb tutajokat állítottak vízre — hiszen a tutajos mesterség a legősibb horál-foglalkozás — most azonban, a nagyobb biztonság kedvéért, a látogatók ladikokon teszik meg ezt a páratlan szépségű, izgalmas vízikirándulást. OLVASÓINK nyári OLIMPIÁJA — Ismerjük meg barátainkat, szomszédainkat — utazzunk együtt — Ki ne szeretne utazni, világot látni? Kérdeztük nyári versenyünk kezdetén. Most már elárulhatjuk: Azok között az olvasóink között, akik nyári olimpiánkba bekapcsolódtak és minden országra vonatkozó kérdésre helyesen válaszolnak, egyhetes bulgáriai, magyarországi, lengyelországi üdülést sorsolunk ki. Akik csak egy-egy országra vonatkozó kérdésekre válaszolnak helyesen, értékes jutalomtárgyakat nyerhetnek. Kisérjék figyelemmel a 27-es számtól lapunkat, hogy a baráti szocialista országokra vonatkozó kérdéseinkre — amelyek közül eddig a Bulgáriára vonatkozó első öt kérdést közöltük — helyesen válaszolhassanak. Rejtvényve következő öt kén (Magyarország) I. kérdéscsoport rsenyünk dése: 1. Milyen hosszú volt az első budapesti földalatti pályája? 2. Mikor indult meg a második budapesti földalatti? 3. Gyermekruha modelleket készítő budapesti szövetkezet neve? 4. Milyen díjat nyertek a modellekkel a nemzetközi vásáron? 5. A Balassi Bálint életéről készülő film cime? Sz
