Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-08-03 / 31. szám

A csehszlovákiai' magyar dolgozók hagyományos országos dal- és tánc­fesztiválját ebben az évben július 11. és 12-én rendezték meg. Ez a hagyomá­nyos találkozó a gyönyörű völgyben, a Szilicei fennsík lábánál, még őrzi a Sarlósok szellemét. A hatalmas szabad­téri színpadon ma már a legújabb nem­zedék énekel, táncol, amely a Sarló­mozgalomra már úgy tekint mint törté­nelemre, forrásra, amelyből meríthet. A gombaszögi ünnepség mérce is egyben, évről-évre itt mérjük le, hogy mennyit fejlődött dolgozóink ízlése, igé­nye, kultúránk. Jó érzés volt végigtekin­teni a csaknem húszezres tarka töme­gen, amely érdeklődve várta az ünnep­ség szombatesti megnyitóját. Szlovákia minden déli járása képviseltette magát, főleg a rozsnyói és rimaszombati járás­ból jöttek sokan, de nem hiányzott Csallóköz s Kelet közönsége sem. Az ünnepséget Dávid Ferenc elvtárs, a rozsnyói JNB elnöke nyitotta meg. Jelen volt A. I. Birjukov, a bratislavai szovjet főkonzul, Sztanká Pál, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja, Fábry István, az SZNT alelnöke, továbbá Vasil Choma és Rudolf Blaho. ünnepi bestédet mondott dr. Rudolf Blaho, A. I. Birjukov és Dobos László, a CSEMA­­DOK KB elnöke.' Mindhárman hang­súlyozták, hogy a szocialista országok népeit erős és széttéphetetlen szálak fűzik a Szovjetunióhoz és egymáshoz. Dobos László hazánk felszabadulásának 25. évfordulójának szemszögéből érté­kelte a gombaszögi dal- és táncfeszti­­váit. A műsort az ünnepi beszédek elhang­zása után a Szovjetunió Fekete-tengeri hajórajának dal- és táncegyüttese nyi­totta meg. Két és fél óráig tartott a mű­soruk. Színes, nagyon gazdag repertoár­juk volt. Minden számot külön-külön is megtapsoltak, de az utolsó szám, a Ka­tinka című orosz népdal, után alig akar­ta a közönség az együttes tagjait le­engedni a színpadról. Utána népmulat­ság volt hajnalig, tábortűz s ének a tábortűznél. Ez már műsoron kívüli szó­rakozás volt, de nagyon jól sikerült. Másnap, vasárnap a nagy hőség el­lenére annyian gyűltek össze a völgyben, hogy alig lehetett mozogni. Valóban festői látvány volt, ahogy mint egy ókori római körszínházban, a színpad aljától föl az erdő széléig körben ültek az em­berek. A »Tiszta rozmaringszár című nép­­művészeti műsorral kezdődött a vasár­nap. Ebben a legjobb tánccsoportok és a »Tavaszi szél vizet áraszt" népdal­­verseny győztes szólóénekesei léptek fel. Legnagyobb sikere a . Szőttesének, a CSEMADOK KB Népművészeti Csoport­jának volt. Általában jók voltak vala­mennyien, a Kassa-újvárosi Új Nemze­dék tánccsoport, a rimaszombatiak, a fülekpüspökiek, s a rejdovai szlovák tánccsoport. A legmagasabb színvonalú, legszebb műsorszám a .Tiszta rozma­ringszál“ volt. Ebben fejeződött ki az egész ünnepség eszmei küldetése, tar­talma. A közönség ismét gyönyörködhe­tett kedvenceiben: Mits Kláriban, Ba­logh Matildban, Pereszlényi Irénben, Varga Katalinban, Krunder Lászlónéban, s a tornagörgői férfikórusban. A déli szünet alatt térzene szórakoztatta a kö zönséget. A tornaijai Bufo-Bufo tánc zenekar s a népizenekar játszottak fel váltva. Délután a CSEMADOK érsek újvári, városi bizottságának száztagú esztrádcsoportja látványos operett mű sorral mutatkozott be. Közkedvelt, ismert melódiák csendültek fel a színpadon. Pillanatok alatt operett .hangulatot" teremtettek a kosztümös szereplők. Az Ifjúság nagy örömére a magyar­­országi Juventus együttes is vendég­szerepeit. A tizenévesek lelkesedése ha­tártalan volt, amikor megjelentek ked­venceik: Ambrús Kyri, Korda Beáta, Mi­kes Éva és Keleti László. Az Idei Gombaszögi ünnepségeknek elfogadható színvonala volt. Még vala­mi új, friss, fiatalos lendület is érződött benne. De egyet mégis hiányoltunk. Hogyha elfogadhatónak tartották a ren­dezők egy medvetáncoltató cirkusz egy­idejű fellépését, miért nem gondoltak legalább egy könyvsátor felállítására is?I Biztosan nem ment volna az ünnep­ségek színvonalának rovására, ha nem keresték is volna fel annyian, mint a borkimérő sátrakat, vagy a lacikonyhát. Két napig szállt a dal a festői szép­ségű völgyben. Ez a két nap minden évben bizonysága annak, hogy az itteni magyar dolgozók élnek a lehetőségeik­kel, s tovább viszik, ápolják kultúránkat, és nem zárkóznak el más nemzetek kul­túrája elől sem. Kovács Magda ÖN IS LEHET SHERLOCK HOLMES I MINI-KRIMI Egy márciusi éjszakán az egyik vidéki vasútigazgatóság irodájába a mennyezeten keresztül ismeretlen tettes hatolt be. leltörte a pénz­tárt, és több mint 8000 dollárt rabolt el. A nyomozócsoport aprólékos gonddal megvizsgálta a tett szín­helyét. Rövidesen őrizetbe vettek egy bizonyos Sbarigi nevű vissza­eső bűnözőt, akit már harmadszor ítéltek el lopásért és betörésért. Sbarigi azonban tagadta, hogy ehhez az ügyhöz akár a legcsekélyebb köze is lenne. Am annak a háznak a padlásán, ahol lakott, rongyba kötözve 1200 dollárt találtak. Sbarigi beismerő vallomást tett. — Ki volt a bűntársa? — kérdezte a rendőrkapitány. — Egyedül nem csinálhatta ... — Egyedül voltam! — állította Sbarigi. — Rendben van, — bólintott a kapitány. Akkor tehát arra kérem, hogy a helyszínen rekonstruálja az esetet. Sbarigi nem tiltakozott. A nyomozókat és a bűnügyi szakértőket bevezette az irodahelyiségbe, ahol a pénztár állt, és kijelentette: — Itt a mennyezeten volt egy rés, ezen keresztül bejutottam a szo­bába, aztán ebből a pénztárból kiemeltem a pénzt... Miközben jegyzőkönyvbe vették a vallomást, a кар!Цру aktatáská­jából elővette a tett színhelyéről készült fényképeket. — Idenézzen — mondta, és Sbarigi elé tette a felvételeket. — Igaza van — válaszolta megadón a vádlott. — Nos, ki volt a cinkosa? — Firgent. „Nyomozzák ki“ miből következtette a kapitány, amikor azt állí­totta, hogy Sbarigi nem volt egyedül, és hogy ml indította a bűnözőt cinkosának megnevezésére? Folyt, a 14. oldalon П-. ■■■■• Ш LL. N lr\ < 'Ш cl. cű о О ^ LO U z z

Next

/
Thumbnails
Contents