Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-07-27 / 30. szám

eA FALAK / T E S.Z I „Losoncapátfalva — közvetlen Losonc szomszédságában fekszik. Ma már tel­­iesen összeépült Losonc városával. 1548-ban Balassa Zsigmond tulajdonaként említik. A XVI. században török fennhatóság alá tartozott. 1849. július 20-án Görgey visszavonuló I. hadteste itt foglalt hadállást. 1849. augusztus 7-én Grab­­be orosz tábornok főhadiszállása volt a község, ahonnan támadást indított Lo­sonc ellen, s azt felgyújtotta. A községhez tartozik ma is Szalatna puszta, amely­nek a helyén már 1299-ben Szalatna község állott. Apátfalvának híres, régi posztógyára van, amely ma Pol’ana néven működik.“ . . . ennyit írt a krónikás a községről, a gyárról. De a XX. század embere töb­bet akar tudni, hogy a múlt könnyekke sodort fonalát elvezethesse a jelenbe. Lapozzunk vissza hazánk textilipará­nak történetében, és nézzük meg Szlo­vákia legrégibb gyapjúgyárának múlt­ját, jelenét és a jövő sikereiben bízó dolgozóinak életét. Több mint száz esztendő múlt el azó­ta, hogy 1868-ban Losonc városának gazdag polgárai Ludovít Grimm vezeté­sével Apátfalván, a Kriván patak mel­lett, „Losonci gyapjúszövet és posztó­gyár" név alatt megalapították Szlovákia első textilgyárát. A gőzgép feltalálása hozta az első nagy változást az üzem életébe, ekkor nőtt az üzem termelése, és könnyebb lett a munkások élete. A dolgozóknak azonban sokat kellett harcolniuk a jobb munkafeltételekért, a jobb munkabérekért, az embersége­sebb bánásmódért. A Kommunista Párt 1921. május 25-én Losoncon megalakí­tott szervezetének alapító tagjai között voltak az apátfalvai gyár munkásai is, akik szervezetten harcoltak a burzsoá iparpolitika ellen. A vállalatok vezetői e gyár leállításával válaszoltak a mun­kások követeléseire, és az apátfalvai gyár működését is beszüntették. A dol­gozók ezrei maradtak kenyér nélkül, és megkezdődött a tiltakozások, tüntetések ideje, amely gyakran a rendőrséggel való összetűzésekkel és a munkások le­tartóztatásával végződött. A nőmunká­sok vállvetve harcoltak a férfiak mellett, és a sok nélkülözésben és küzdelemben a losonci kommunisták kitartása egyre erősödött és szilárdult. A fasiszták meg­szállása alatt a párt illegálisan is to­vább működött. Ekkor az apátfalvai gyár gépeit leszerelték és elrendelték elszállításukat, de a gyár kommunistái­nak sikerült a gépek egy részét elrejte­ni, a többit pedig a felszabadító szovjet katonák visszaadták a gyárnak. Ennek köszönhették, hogy a felszabadulás után rögtön megkezdhették a termelést. Ez­után az apátfalvai gyár a zilinai Slove­­na nemzeti vállalat üzemeként műkö­dött, majd 1950-ben kapta a mai Po­­l’ana elnevezését. A gyárat 1954-ben a Köztársasági érdemrenddel tüntették ki. Az apátfalvai Pol’ana n. v. ma a szlovák textilipart képviselő Slovakotex egyik nélkülözhetetlen részvényese. A már Koncos Vera mérnöknö sokban célszerűsített üzem öreg falai között pezseg az élet, az új gépekkel felszerelt régi műhelyekben a szövetek kilométerei készülnek naponta, és a hégi 60—70 éves múzeumba való gépek még állják a „sarat". De az öreg gyár fiatalí­tási folyamata már megkezdődött. A ki­­varróműhely szomszédságában már megkezdték az új, 92,5 millió korona befektetéssel épülő új szövődé épüle­teinek munkálatait. A tervek szerint 1972-ben indul meg a szövődében a gyártás, amely évente ezermillió méter anyag gyártásával emeli majd a terme­lést. De a küzdelmes múlt, a reményteljes jövő építése közben ne feledkezzünk meg a máról, azokról a munkásokról, akik a mai feltételek mellett tudásuk, erejük legjavát adják azért, hogy a gyár termékeinek minőségével és mennyisé­gével megnyerjék a vásárlóközönség tetszését. Jón Kameník igazgatót jó szakember­nek ismerik a textiliparban, öt kerestük fel, hogy megtudjuk, mi a véleménye a gyárban dolgozó nők munkájáról. — Lehet, az teszi, hogy a környék asszonyainak kevés a munkalehetősége, vagy gyárunk patinás légköre van ha­tással dolgozóinkra, de a nők munkájá­val valóban meg vagyunk elégedve. Jelenleg összes alkalmazottunk 62 szá­zaléka nő, becsületes jó dolgozók, ők hiányoznak a legkevesebbet. Sokan vannak, akik már több mint harminc éve dolgoznak a gyárban, hogy csak egy párat említsek, Jakusovská, Popa­­vová, Hatvaniné, de még mindig a leg­jobb munkásaink közé tartoznak. Nem­csak veteránjaink munkájáról, de ifjú munkásaink, tanoncaink igyekezetéről is Ezek már mesegépek ahhoz ké­pest, amilyeneken 31 évvel ezelőtt dolgozni kezdtem — meséli Alzbe­­ta Popavová Zlata Hrcková, a nők megbízottja A szép üzemi konyhában jó az eivagy Murár Katalin felvételei nagyrabecsüléssel beszélhetek. Az üzem fejlődése fiatal munkaerőket követel. Évente száz ifjú munkást képezünk ki tanonciskolánkban. Jelenleg 102 fiatal­nak tudunk lakást és ellátást biztosítani. Testi, szellemi és szakmai nevelésükre nagy gondot fordítunk, mert olyan mun­kásaink lesznek a jövőben, amilyeneket nevelünk magunknak. Korszerű üzemi konyhánk van, ahol étkezhetnek, losonci és üzemi kultúrházunkban szórakozhat­nak, sportolhatnak kedvükre. Májusban megalakult a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség üzemi szervezete, amely augusz­tusban egy öttagú szovjet komszomol­­küldöttséget lát vendégül. Az újonnan megalakult Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezetének jelenleg több mint 280 tagja van. Mind a mun­kahelyen, mind az egyes rendezvények megszervezésében nődolgozóink minde­nütt az elsők között vannak. Nagyon tevékeny a Szlovákiai Nőszövetség üze­mi szervezete, de erről beszéljenek ma­guk a vezetőség tagjai. Zlata Hrcková, az üzemi nőszervezet elnöke 28 éve alkalmazottja a gyárnak. A kivarróműhelyben dolgozók jó mun­kájával és szerénységével érdemelte ki a nők bizalmát. Szívesen fordulnak hozzá gondjaikkal, sérelmeikkel, javas­lataikkal, mert vezetésével a nőszervezet már szép eredményt ért el a nőkről való gondoskodásban. Igaz, hogy ahol az üzem vezetősége is megbecsüli a nők munkáját, ptt nem nehéz az üzemi nő­szervezet munkája. A terhes és kisgyer­mekes anyák könnyebb munkára való beosztása, a 120 gyermek számára épí­tett óvoda, az 56 ágyas bölcsőde, a nők orvosi tanácsadója, a szociális berende­zések korszerűsítése, a régi munkások Gyógyítás az orvosi rendelőben és a betegek látogatása, a konrádovcei gyermekotthonban elhelyezett gyerme­kek megajándékozása, a legjobb mun­kásnők megjutalmazósa stb., azok a fel­adatok, amelyek nagyobbrészt az üzemi nőszervezet munkakörébe tartoznak. Az üzem dolgozóinak továbbképzésével is törődünk. Koncos Vera a gyár első nő­dolgozója, aki munkája mellett elvégez­te a főiskolát és megszerezte a köz­­gazdasági mérnöki oklevelet. A nőszer­vezet tagjai szabad idejükben szívesen segítettek a vállalat truhárvölgyi nyara­lóközpontjának pionírtáborrá alakításá­ban is. A két üdülőház átalakítását már befejezték, most folyik a társalgó és a konyha berendezése. Az üzemi nőszövet­ség több mint háromszáz tagot tart nyilván, s munkájuk már figyelemre méltó eredményeket hoz az üzem éle­tébe. Losoncapátfalva — közvetlen Losonc szomszédságában fekszik.., írja a kró­nikás, és a történelmet tovább írja a dicső múltú gyár veterán és ifjú dolgo­zóinak munkája. Varga Magda

Next

/
Thumbnails
Contents