Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-07-27 / 30. szám
il tadzsik nép kereken négyezer éve él mai hazájában. Sem népvándorlások, sem hódítások nemigen zavarták itt az életet. Az egyik oldalról a Pamir hétezer méteres csúcsai, a másik oldalról forró sivatag zárja el az utat és ítélte évezredes mozdulatlanságra a tadzsikokat. E nép, amelynek óshazájp is ott van, ahol jelenlegi otthona, meglepő fogékonyságot tanúsít minden modern iránt. Dusambe főváros talán a legmodernebb közép-ázsiai város. Az ország — valamivel kisebb, mint Csehszlovákia és 2 900 000 lakosa van — teljesen „aerofikált". E furcsa szót a Légiforgalmi Vállalat parancsnokától tanultam, és azt jelenti, hogy az ország minden helységébe vezet légijárati Szagirdast falunak például csak 200 lakosa van, de repülőtere is. iszfara község repülőtere 1800 méter magasan van ... A tadzsikok repülőgépen törnek ki az őket évezredekig fogságban tartó hegyláncok gyűrűjéből. Nem képeznek kivételt az asszonyok sem! Az ország, ahol még a húszas évek derekán megkövezték azt a nőt, aki sűrű lószőrfátyol nélkül merészelt kilépni az utcára, ma mandulaszemű légikisasszonyokat ad az Aeroflotnak. A divat lassan változott. A lányok sokáig megtartották népviseletüket a városokban is. Ez azonban természetes, mert ebben az éghajlatban szinte lehetetlen másfajta öltözék viselése. A lenge, tarka, szellős ruha nemcsak hagyomány, hanem szükségesség. A Tv bemondónője is ebben szól a nézőkhöz, sőt az ide települt, más nemzetiségű, sok esetben európai orosz adzsikisztáni A szerző felvételei Tadzslk diáklány jellegzetes ruhában, az elmaradhatatlan tübetejkával a fején. Tádzsikisztánban jelenleg nagyon sok nemzetiség él. A legnépesebb kisebbséget az üzbégek alkotják, akiknek száma majd fél millió. De vannak itt tatárok, kazahok, oroszok, örmények, grúzok, azerbejdzsániak, koreaiak, s ki tudná felsorolni mindl Csak a nureki gátépítésen (a világ legmagasabb, 304 m magasra tervezett gátja épül itt) 38 nemzetiséget tartanak nyilván. Más vidékek, más nemzetek képviselői elhozták magukkal szokásaikat, megszokott életmódjukat. A tadzsikok, fogékonyságuk folytán minden új iránt, különös érzékkel a legjobbat sajátítják el más nemzetiségek kultúrájából, életmódjából. A lakáskultúrában például igen ügyesen ötvözik a népi hagyományokat a korszerű célszerűséggel. Saját hagyományaikból megtartották például a széles heverőket, minden lakáshoz (még az új panelházak mellett is) lugast terveznek esti pihenésre, teázásra. A falakra aggatott díszes szőnyegek igen lakályossá teszik az otthonokat. Ezzel szemben nagyon gyorsan és könnyű szívvel lemondtak a modern világban előnytelen hagyományokról. A Tv itt a hegyek közt is legalább két műsort sugároz, de az országos műsor l-en kívül többnyire fogják Taskentet és a dusanbei adást is. A Tv ezért nélkülözhetetlen tartozéka lett a tadzsik lakásoknak. Nurek városában — amelyet 30 000 lakosúra terveznek, de ma még csak 20 000 lakosú — nincs tízévesnél régibb épület. Minden ház panelház, de a tervezők gondosan ügyeltek arra, hogy a lakások hűvösek is legyenek. Az ablakokat a perzselő naptól mély erkély, vagy az ablakok előtt, az egész homlokzati részre árnyékot vető betonlapok védik. A lakásba csak közvetett fény jut így, ám a kilátás zavartalan. Ebben az afgán határhoz közel fekvő városban új életmód van kialakulóban. Az átlagos életkor itt 26—28 év, a 20 000 lakos közül 4200 Komszomol-tag. Itt érzékelhető a legjobban a célszerűség betörése az életmód alakulásába. A gátépítés úgyszólván kizárólagosan férfimunka. Am az új városban sok a nő, de ők sem várnak tétlenül, míg számukra valamiféle női üzem létesül. Erről még ma szó sincs. De jól szervezett és eredményes az alkalmazásban nem levő nők iskolai képzése. E fiatal város nőlakosai többnyire tanulnak. Esti és levelező tanfolyamokon, közép- és főiskolai fokon. Egyre Л kisbabát védeni kell a perzselő naptól. A háttérben jól látható a mély erkélyű „nureki“ építészeti stflus. nők is célszerűnek tartják ezt az öltözetet, amely kibírhatóvá teszi a 43—45 fokos nyári kánikulát. A divatnak egyébként egy különlegessége szökött szemembe a tadzsik városokban és falvakban: nem ők igazodnak az európai divathoz, hanem éppen fordítva. A nadrágkosztüm és pizsamaruha itt népviselet. A különbség talán csak a nadrág bőségében van, amely a bokánál nem szélesedik tengerészmódra, hanem csipkével összehúzott. A nagy melegben azonban a lányok nagyon ügyesen kihasználják a minidivat lehetőségeit — csak a pizsamaruha felsőrészét hagyják meg (amely épp mini) és úgy fest, mintha európai divatszalonban tervezték volna. Pedig négyezer éve gondolhatták ki. /VV'/WV\'4/V'«A./4 /X/V /\м /ч 4/ \* \* \* \s ч/ ч/Ч/ v’nA/'sA/'J A korszerű Dusambe városára jellemző épület: fehér fényvisszaverő betoncsipke a homlokzat előtt. gyarapodnak a szolgáltatások, amelyek számos asszonynak kínálnak munkalehetőséget. Ugyancsak jelentős a kínálat a nagy képzettséget követelő, de fizikailag nem megerőltető munkahelyeken. És így a férfiak ott maradnak a meredeken sütő nap alatt a Vahs folyó forró völgyében, mert a nőknek is érdemes itt maradni. A nőkről való gondoskodás jelentőségének megértését talán a következő adat szemlélteti a legjobban: míg néhány évvel ezelőtt még évente 1800 ember hagyta el Nureket, ma már csak 370, és a letelepedés továbbra is kedvező irányzatú. Nem az emberek szokták meg az éghajlatot, hanem a város és az építkezés vezetősége értette meg a legfontosabb szükséglet kielégítésének jelentőségét: tanulási és munkalehetőséget teremtett meg és kínált fel a nőknek. Ezért maradnak a nők. És a nők mellett u gátépítő férfiak. Vilcsek Géza
