Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-07-20 / 29. szám
A kertészetnek tizenhat tagú munkacsoportja van. Asszonyok, lányok, akik április végétől október végéig szinte nap mint nap munkába mennek. Szorgalmukért a szövetkezettől háromnapos magyarországi jutalomüdülést kapnak az idén. T FELÉR ПЕКЙЕВВ LEGENDÁVAL Д elmúlt húsz évben nagy változások tör- A* "T téntek a szlovákiai falvakban. Régi kerítéses, ősi, de kényelmetlen lakások helyébe új, vaskerítéses modern házak épültek. Szinte a felismerhetetlenségig megváltozott a falvak arculata. A hogyanját ma már mindenki ismeri. A kezdetben sokhelyütt olyan ellenszenvvel fogadott szövetkezetesítés gyümölcse végre beért. De ott azért még nem tart mindegyik falu, ahol Méhi, a rimaszombati járás 670 lelket számoló falucskája, amelyről többen is azt mondták, hogy a járás legszebb faluja. A hnb elnöke, Straka elvtárs csak annyit mondott öntudatos szerénységgel, amikor végigvezetett a szép falun: „így kell kinéznie egy szocialista falunak“, Furcsa nevéről nagyon érdekes legendát hallottam. A falu valamikor egy tűzvész alkalmával leégett az utolsó házig. Az uraság a zűrzavarban szem elől téveszthette leányát, s rémülten kiabálni kezdett utána. A lány, aki épp úgy palócosan beszélhetett, mint akármelyik parasztlány, így kiabált vissza: Mé hí? És az új falut, amely egy kicsit távolabb épült fel a régitől, Méhinek hívják azóta is. Akár igaz, akár nem, kedves történet. S most harmadszor ismét újra épült. Legenda ezúttal nem született róla. A fejlődés, a nagyüzemi termelés adta anyagi jólét formálták át olyanná, amilyen. De ez a valóság felér a legszebb legendával. 1949-ben néhány taggal megalakult a szövetkezet. Túl kevesen voltak ahhoz, hogy meg tudtak volna birkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek egy frissen alakult szövetkezetben olyan gyakoriak. Néhány év múlva, 1952-ben szövetkezetesítették az egész falut. Akkor kezdett el lassan fejlődni s most a környék legszebb faluja lett. Mindenki tudja, hogy a szövetkezet „húzta ki a sárból“ ahogy arrafelé mondják, a községet. A közös gazdaság, amely termi a kenyeret, s adja a húst-vajat. A Sajó szabályozása után a régi mederből százezreket érő homokot, kavicsot szedtek ki. De sokat hoz a zöldség- és virágkertészetük is. — Amióta megalakult a szövetkezet, mindig van kertészetünk — mondja Csala Dezső kertész. — Tizenhat asszonnyal s két férfialkalmázottal dolgozunk, de ez állandó csoport, amely csak a kertészetben dolgozik. S ez óriási előnyünk. A környékbeli piacokra szállítunk, s van két saját zöldséges üzletünk. Az egyik Tornaiján, a másik Dobsinán, saját alkalmazottakkal. A virágkertészet is mindig túlteljesíti évi 230 ezer korona bevételi tervét. Máté Zoltán kertész szerint ebben az évben 50 ezer korona terven felüli bevételre számítanak. Máté Zoltán öt éve van a kertészetben, rögtön a szakiskola elvégzése után ott kezdett dolgozni. Fiatal kertész, de hogy jól érti a szakmáját, azt az eredmény bizonyítja. Méhiben nemcsak élnek a virágból, de szeretik is. Nem láttam egyetlen udvart sem, ahol ne nyílott volna valamilyen virág. Szép új házak, udvarok, kerítések. — Hiányzik még az utca egyik felén a járda, és a vízvezeték. Szükség van még egy szociális otthonra is — sorolja a hnb elnöke. Elvisz az iskolába is, hogy megmutassa a tavalyi év eredményét. El sem akarom hinni, hogy egy falusi iskolában vagyok. Tágas, világos, tiszta s barátságos. Eddigi tapasztalataim során többnyire az ellenkezőjét észleltem, a faluban mindig az iskola s a kultúrház az utolsó, amire gondolnak. Hiába, hogyha egy faluban otthon vannak az emberek s nemcsak látogatóba járnak haza, akkor az meg is látszik rajta. — A faluból alig járnak el más helyre dolgozni az emberek, 88 százalékban itthon, a szövetkezetben találnak munkát. A fiatalokkal sincs probléma, szívesen maradnak, hisz megtalálják a számításukat. Nagyon dolgos nép lakja a falut. Reggeltől estig a szövetkezetben, azután a „magukéban“, a háztájiban vagy az udvaron serénykednek. Igaz, meg is van a eredménye. Csaknem minden második ház udvarán autó áll. Valóban látom, hogy egymás után gördülnek ki a kocsik a kapukon. Hová mennek? — A répaföldekre — nevet az elnök. Látná csak estefelé, amikor kivonul a falu, alig férnek el az autók a föld végében. Vajon mindig, mindenhová így vonulnak-e ki? A falu kulturális életéről érdeklődöm. A válasz lehangol. A „szegényebb“ falvakban amiatt panaszkodnak, hogy sokat kell dolgozni, nincs idő kulturális életet élni. A „tehetősebb“ községekben viszont már nem igénylik az emberek a „falusi kultúrát“. Tv-t néznek s hét végén elutaznak messzire a falutól. Szinte kihal ilyenkor Méhi. — A mozihelyiséget bezártuk, mert nincsenek érdeklődők. — De nemcsak filmvetítés létezik egy faluban. A méhiek azonban nem dicsekedhetnek egy kultúrcsoporttal sem. Mint a terített asztalkához, leülnek a kész kultúra mellé, a mások nyújtotta szórakozást élvezni, s észre sem veszik, hogy a sajátjuk apad, fogy, mert méltatlannak tartják egymást arra, hogy időnként saját asztalt terítsenek?... Igen, falvaink egyre inkább szocialista falvakká válnak. Már ami az anyagi körülményeket, munkafeltételeket illeti. De a szocialista falu fogalom nemcsak azt jelenti, hogy az emberek autót vesznek, házat építenek s kerítést, amely mögé bezárkózhatnak. Hanem azt is, hogy szocialista szellemben tovább fejlesszék, ápolják a falu kultúráját, hagyományait. S akkor lesz valóban szocialista falu a falu, hogyha az anyagi s a szellemi gazdagság, párhuzamban lesz egymással. Ahogyan Petőfi szavaival mondhatnánk: „ .., ha majd a szellem napvilága is beragyog minden ház ablakán ...“ KOVÁCS MAGDA A falu régi arculatát már csak az emlékeikben őrzik az emberek. Üj, modern házakban laknak a méhi szövetkezeti tagok. Kusza Ferencék éppen ilyen szép lakásban laknak, két éve építették, s már autójuk is lesz nemsokára. Tizennyolc éve a szövetkezetben, a kacsakeltetőben dolgoznak mindketten. A három csinál lány. Asztalos Ilonka, Ferenc Mária. Fehér yrzsébel a virágkertészetben dolgozik. — lNom mennénk gyárba dolgozni mondják, itt többet is keresünk és szép a munkánk. ” Az asszonyokálk nemcsak a háztartási gépek, de az óvoda is nagy segítség. Nyugodtan dolgozhatnak, íNom kell ebédet főzniük, mert az óvodában wjjes ellátást kapnak a gyerekek. Hák Józsefné óvónő Dunaszerdahelyrőt került MéhibeJffíz év óta neveli, tanítja a falu legkisebbjeNo A szerző felvételei
