Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-01-18 / 3. szám
HOL KÖT KI / #/# / m (II. folytatás) A Csehszlovákiában élő fiatal magyar népdalénekesek első országos vetélkedőjének győztese Mits Klári, Ipolysági kislány lett. Tisztán csengő hangja, tüzes, temperamentumos előadása elnyerte a közönség tetszését és a zsűri elismerését. A vetélkedő döntőjén azt mondta, néhány nap múlva érett lesz. Hogyan sikerült az érettségije, és hol folytatja tanulmányait? — Minden tantárgyból kitűnőre vizsgáztam. Felvételi nélkül vettek fel a műszaki egyetem vegyészmérnöki szakára; most már a második évfolyam hallgatója vagyok. — Tudom, hogy az ipolysági magyar középiskolába járt. A főiskolán nincsenek nyelvi nehézségei? — Nagyon sokat kell tanulni, hogy az ember helytálljon. Nem azért, mert magyar iskolába jártam. Ezt egy percig sem bántam meg... Csakhát nagyon felhalmozódik az anyag. Aki azzal érvel, ha nem sikerül valami, vagy ha félbeszakítja tanulmányait, hogy nem tud lépést tartani a többivel, mert magyar iskolába járt — az nem mond igazat. Nekem minden vizsgám időre, első próbálkozásra sikerült, és a többi három vidéki magyar kislánynak is, akik évfolyamtársaim. A tanuláshoz, mint minden más munkához, ha az ember eredményt akar elérni ■ kitartás, következetesség és szorgalom kell. Klári örökmozgó kislány, arcáról életderű sugárzik. Miért választott ilyen komoly pályát? — Amikor az iskolában vegytant kezdtünk tanulni, egyszerűen kijelentettem: vegyész leszek. Nagyon szeretek keverni, nemcsak a laboratóriumban, a konyhában is. Emellett minden alkalmat megragadok, hogy énekelhessek. — Szerepelt már közönség előtt a vetélkedő döntője óta? — Énekeltem a gombaszögi találkozón, a zselízi Országos Dal- és Táncdalfesztiválon, a Pedagógus bálon, a Kultúra és Pihenés Parkjában a pozsonyi magyar iskola hagyományos farsangi mulatságán, és amire rendkívül büszke vagyok: tavaly nyáron meghívtak Balatonfüredre, a Huszka Jenő emlékestre vendégszerepelni'. Hogyan került sor erre a meghívásra? — Huszka Jenő zeneszerzőt évek sora óta szoros baráti szálak fűzték Ipolysághoz. Ezt a kapcsolatot Huszka halála óta a zeneszerző fia tartja fenn. Tavaly nyáron leleplezték Balatonfüreden a zeneszerző szobrát. Az ünnepségre és az emlékestre Ipolyság küldöttségét is meghívták, és engem megkértek, hogy énekeljek. Amikor megérkeztünk, első pillantásom az emlékestet hirdető plakátra esett, melyen Zentai Anna neve alatt araszos betűkkel az én nevem volt kinyomtatva. Hű, de melegem lett egyszerre nem az izgalomtól, a boldogságtól. - -— Hogy sikerült e fellépés? — Ügy ahogy szerettem volna. Meg akartam mutatni a magyarországi közönségnek, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalok is tudnak valamit, csak ritkán van alkalmuk bizonyítani. Nemcsak a közönségtől kaptam elismerést, a Film—Színház—Muzsika is beszámolt füredi szereplésemről. — Az Ifjú Szívek énekkarának jó énekesekre, sőt szólistára is szüksége van. Nem gondolt arra, hogy itt rendszeresen énekelhetne? — Amikor Pozsonyba kerültem, jártam egy ideig az énekkarba, de kimaradtam ... nem is tudom pontosan miért... sok volt a tanulni valóm, meg azután egy kissé csalódott voltam. Ügy képzeltem, hogy az Ifjú Szívek tagjaiban több tűz lobog a közös ügyért... nehéz nekem erről beszélni, mert az hiszik, szólista akarok lenni... Nem így van! Szívesen lennék közöttük sorkatona, minden honorárium nélkül, csak több lenne ott a lelkesedés ... Mivel tölti a szabad idejét? Eljárok a József Attila klubba. Ez az egyetlen kikapcsolódásom és szórakozásom. Ha csak tehetem, minden szerdán elmegyek. Szerda lévén, ma is klubnap van ... — Igen. De először hazamegyek az intribe, mert délután csomagot kaptam otthonról. Az ötödiket ebben a hónapban. A lányok még nem tudnak róla, most fogom bejelenteni. Érdemes lenne meglesni azt az indián táncot, amit a csomag körül lejtünk. Nem mintha a menzán gyenge lenne a koszt, de egy kis kalória mindig jól jön ... különösen a hazai JANDÁNÉ H. MAGDA Egy szerelem története A férj volt a kiváló üzletember, rendezői ötletgazdagsága kimeríthetetlen volt, de ugyanakkor tudta, hogy mint énekes, csak aláfestheti felesége kristálytiszta hangját, és ezért a színpadon szerényen megelégedett a szerény zümmögéssel, hogy ezáltal még hatásosabbá tegye felesége művészi adottságait. Siker, pénz, hírnév, tehetség, fiatalság, szépség — egy művészházaspár ragyogó pályafutásának tényezői, a teljes és zavartalan szerelem minden feltétele adva volt, és most mégis búcsút mondtak egymásnak — a magánéletben és a világot jelentő deszkákon is. Esther és Abl Ofarlm, a showművészet csillagai, aránylag rövid idő alatt hódították meg a világot, a hangversenyek közönségét csakúgy, mint a tv-nézők millióit. A törés akkor kezdődött, amikor Esther kijelentette, hogy a saját útján akar járni — egyelőre ugyan csak a művészpályán. Megunta az örökös engedelmeskedést, nyomasztónak találta férje rendezői zsenialitását. Saját arcát, saját felfogását akarta megmutatni a közönségnek. A férfi először tiltakozott, aztán belenyugodott felesége akaratába (mert ml egyebet tehetett volna?). „Ez tragédia“ — jelentette ki Hans R. Belrleln, Ofarimék szerzői jogvédelmi ügyeinek intézője. A vállalkozó nem túlzott, mert ez a művészeti különválás minden valószínűség szerint Esther és Abi számára a bukás kezdete. Beirlein szerint Esther még sokáig élvonalban marad, hiszen például az NSZK-ban 31 millió asszony rajong érte. A férfi azonban nem léphet hangversenydobogóra egyedül, és csak mint producer érvényesülhet. Viszont a közönség hangulata változékony. Megszokta, hogy kedvenceit mindig együtt látja szerepelni, és kérdés, hogy különkülön képesek lesznek-e ismét meghódítani rajongóikat. Az elszakadás gondolata nyilván régi keletű, hiszen a Phonogram hanglemezgyárral már régebben megkötött szerződés jóelőre leszögezte, hogy Ofarimék külön-külön is kötelesek eleget tenni szerződéses kötelezettségeiknek. Nem tudni, mikor következett be magánéletükben az eltávolodás. Barátaik, ismerőseik köréből már többször kiszivárgott a hír, hogy a férj kikapós természetű, jónéhány „félrelépéssel“ gyötörte meg feleségét. azonban senki nem tudja, mennyi ebből az igazság, és mennyi a szóbeszéd. Tény, hogy az asszony Münchenben telepedett le, a férfi pedig hol Londonban, hol Münchenben tartózkodik. A házaspár a közelmúltban Münchenben találkozott — állítólag azért, hogy még egyszer beszélgessenek. Így végződött egy szerelem és lehet, hogy két ember karrierje is. N. SZ.
